177280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antrakinon-származékok előállítására
3 177280 4 N-aminoalkilalkanolamin s/ük séges I mól leuko-kinizarinhoz. de általában előnyös felesleget iiasználni, például 2,5 3 mól N-aminoalkilalkanolamint. hogy a kívánt termék létrejöttét biztosítsuk. A találmány szerinti eljárást úgy hajthatjuk végre, hogy a leuko-kinizarint oldószerben, például etilalkoholban feloldjuk, az oldathoz keverés közben hozzáadjuk az N-aminoalkilalkanolamint és 75—80 C-on melegítjük a reakció lejátszódásához szükséges ideig. Ezután oxigént vagy molekuláris oxigént tartalmazó gázt, például levegőt buborékoltatunk át az oldaton, amíg a leuko-termék oxidálódik. Ezután az oldatot körülbelül 10 C-ra lehűtjük, szűrjük, alkohollal mossuk és szárítjuk. A találmány szerint előállított színezékek textilek színezésére használhatók a diszperziós színezékek szokásos festési műveleteinek alkalmazásával, például oldószer-emulziós festéshez. A találmány szerinti eljárással előállított vegyület az. amelynek képletében R etiléncsoportot jelent, azaz a IV képletű vegyület. Ez a vegyület nemcsak kék színezékként használható, hanem ezen felül egereknél hatékonynak bizonyult leukémia és rák kezelése során. Valószínűsíthető, hogy a II általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik hatásosak számos rákos megbetegedés, különösen a vér rákos megbetegedései, például leukémia ellen vizsgálati állatoknál és embereknél a toxikusnál lényegesen kisebb adagban. A találmány szerint előállított, és hatóanyagként a II általános képletű antrakinon-származékot vagy gyógyászatilag elfogadható sóját tartalmazó gyógyszerkészítmények a hatóanyagot gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagban diszpergálva tartalmazzák. A gyógyászatilag elfogadható sók savakkal, például sósavval, citromsavval, borkősavval, maleinsavval, borostyánkősavval, ecetsavval stb. alkotott sók. A sók közül előnyös az acetát és a hidroklorid. A sók gyógyászati elfogadhatósága azt jelenti, hogy hatékonyságuk és toxieitásuk lényegében megegyezik a báziséval. A találmány szerint a készítmi nyék a legkülönfélébbek leiietnek és beadásuk is több módon lehetséges. A hatóanyagot tartalmazó oldatok a szabad bázisnak vagy sónak vízben vagy vízben és például felületaktív anyag jelenlétében való feloldásával állíthatók elő. Az előnyös vegyület, amelynek képletében R etilcsoportot jelent, vízben gyengén oldódik. Ezért például részleges acetáttá alakítható, amelynek pH-értéke vizes oldatban körülbelül 7,4, és az elemzési adatok szerint 1—>/2 ecetsav maradékot tartalmaz antrakinonvázanként. A diacetát szintén előállítható, amelynek pH-értéke körülbelül 6,2 vizes oldatban. A diacetát vízben körülbelül 400 mg/ml víz mértékben oldódik. A bázis és a különböző sók oldhatósága növelhető felületaktív anyagok, például hidroxipropilcellulóz hozzáadásával. Diszperziók is előállíthatok glicerinben, folyékony polietilénglikolokban és keverékeikben és olajokban. Rendes tárolási és felhasználási körülmények között ezek a készítmények a mikroorganizmusok szaporodásának meggátlására tartósítószert tartalmaznak. A gyógyszerkészítmények injekciós beadásra alkalmas alakok is lehetnek, és ezek steril vizes oldatok vagy diszperziók és steril injekciós oldatok vagy diszperziók közvetlenül felhasználás előtti készítésére alkalmas steril porok lehetnek. Minden esetben a készítménynek sterilnek kell lennie és olyan mértékben folyékonynak, hogy befecskendezhető legyen. Az előállítás és tárolás során stabilnak kell lennie és a mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák fertőző hatása ellen \édettnck kell lennie. A hordozóanyag oldószer vagy diszperziós közeg lehet, amely például vizet, etanolt, poliolt, amilyen a glicerin, propilénglikol, folyékony polietilénglikol stb., ezek keverékeit vagy növényi olajat tartalmaz. A folyékonyság fenntartható például bevonószerrel, amilyen a lecitin, a kívánt részecskeméret biztosításával diszperziók esetén és felületaktív anyagok alkalmazásával. A mikroorganizmusok hatása különböző baktériumellenes és gombaölő adalékkal gátolható meg, például parabénekkel, klórbutanollal, benzilalkohollal, fenollal szorbinsavval, timerozállal stb. Számos esetben előnyös izotóniás anyag, például cukor vagy nátriumklorid hozzáadása. Injekciós készítmények elhúzódó felszívódását a készítményekhez abszorpciót késleltető adalékok, például alumíniummonosztearát vagy zselatin hozzáadásával biztosíthatjuk. Steril injekciós oldatok előállítására a hatóanyagot kívánt mennyiségben alkalmas oldószerben a fent megadott adalékok jelenlétében feloldjuk, majd sterilen szűrjük. Általában a diszperziókat úgy állíthatjuk elő, hogy a steril hatóanyagot steril hordozóval egyesítjük, amely a diszperziós közeget és a kívánt egyéb adalékot tartalmazza. Steril injekciós oldatok előállítására alkalmas steril porokat úgy készítünk, ihogy oldatot vákuumban szárítunk vagy fagyasztva szárítunk és így a hatóanyagot és esetleg egyéb adalékot tartalmazó steril port kapunk. A porok gázzal, például etilénoxiddal is sterilizálhatok, majd a kívánt adalékokkal és a megfelelő részecskeméretben összekeverhetek és a megfelelő szuszpendáló folyadékba szuszpendáijuk. A gyógyászatilag elfogadható hordozóanyag felöleli a lehetséges oldószereket, diszperziós közegeket, bevonóanyagokat. baktérium- és gombaölő adalékokat, izotóniás adalékokat és abszorpciót késleltető anyagokat stb. Ezeknek a közegeknek és adalékoknak gyógyszerkészítményekhez való felhasználása' ismert. A hatóanyagokkal öszszeférhetetlen közegek és adalékok kivételével a találmány szerinti gyógyszerkészítmények előállítása felöleli minden ismert közeg és adalék használatát. A találmány szerint előállított gyógyszerkészítményekhez egyéb hatóanyagok is adhatók. A találmány szerint különösen előnyös olyan készítmények előállítása, amelyek egységnyi adagot tartalmaznak a beadás és az egységes adagolás megkönnyítésére. Az egységnyi adag meghatározás fizikailag különálló egységeket jelent, amelyek alkalmasak állatok és emberek kezeléséhez és mindegyik egység a hatóanyagnak a kívánt gyógyászati hatást biztosító, előre meghatározott mennyiségét tartalmazza a szükséges gyógyszerészeti hordozóval együtt. Az egységnyi adaggal szemben támasztott követelményeket (a) a hatóanyag egyéni sajátosságai és a kívánt gyógyászati hatás és (b) a hatóanyag kikészítésének lehetőségei, amelyek az élő szervezetek megbetegedésének lehetőségeit befolyásolják, határozzák meg, illetve ettől függnek. A jelzett állapotok kezelésére alkalmas hatóanyag adagja a kezelendő személy korától, súlyától és állapotától függnek, továbbá a betegség jellegétől és súlyosságától, valamint a hatóanyag jellegétől és a beadás módjától. A napi adag körülbelül 1 és 100 mg/kg lehet egyszeri beadás vagy napi, legfeljebb 5 részadagra elosztva, és ez az adagmenynyiség a legtöbb megbetegedés ellen hatásos és lényegében nem toxikus. Egy 75 kg súlyú személy például körülbelül 75 és 7500 mg/nap adaggal kezelhető. Ha megosztott adagot használunk, például 3 részadagot, akkor ezek körülbelül 25 és 2500 mg közötti hatóanyagmennyiséget tartals 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
