177260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés digitális távközlőhálózat, különösen PC-időmultiplex távközlőhálózat oszcillátorainak szinkronizálására
9 177260 10 képzésbe és ezzel az E hálózati csomópont O helyi oszcillátora részére a frekvenciaszabályozó jel képzésébe. Hasonlóképpen a digitális II távközlőhálózat egy másik hálózati csomópontját is szinkronizálni lehet a másik I távközlőhálózat egyik hálózati csomópontjából, az 1. ábrán az F hálózati csomópont ilyen szinkronizálása látható a C hálózati csomópontból. Azért, hogy eközben az I távközlőhálózatról szervoszinkronizált E és F hálózati csomópontban lehetőleg mindig azonos fáziskülönbségeket kapjunk az odavezető N ill. M távközlővezetéken adott vezetékszinkronjel és az E ill. F hálózati csomópont O helyi oszcillátorának órajele között, a II távközlőhálózat mindegyik bemeneti E ill. F hálózati csomópontjában a megfelelő N ill. M távközlővezeték vezetékszinkronjelének megfelelő impulzussorozat és a mindenkori helyi oszcillátor órajelének megfelelő impulzussorozat közötti fázisösszehasonlításnál megállapított fáziskülönbséget összehasonlítjuk a mindenkori másik bemeneti hálózati csomópontban megfelelő módon megállapított fáziskülönbséggel. E célból a 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezésben a bemeneti E hálózati csomópontba a másik I távközlőhálózattól odavezető N távközlővezetékhez tartozó KN fázisdiszkriminátor kimenete egy PT aluláteresztő szűrőn keresztül V összehasonlító áramkör egyik bemenetével van összekötve, amelynek másik bemenetére vezetjük a másik I távközlőhálózattól a másik bemeneti F hálózati csomóponthoz vezető M távközlővezetékhez tartozó, ezen másik F hálózati csomópontban lévő fázisdiszkriminátor fáziskülönbségjelét. A V összehasonlító áramkör említett másik bemenete e célból össze van kötve Ue fáziskülönbség jelátalakítón keresztül a vevő Le időmultiplex vezetékkel, amelyik az 1. ábrán feltüntetett viszonyok mellett az említett másik bemeneti F hálózati csomóponttól a szóbanforgó bemeneti E hálózati csomóponthoz vezet, és amelyen azok a fáziskülönbség jelek, amelyeket a másik távközlőhálózattól (az 1. ábrán az I-től) az F hálózati csomóponthoz vezető M távközlővezeték vezetékszinkronjelének megfelelő impulzussorozat és az F hálózati csomópont helyi órajelének megfelelő impulzussorozat közötti fázisöszszehasonlításnál nyerünk, impulzuskódolt alakban átvihetők a szinkron- vagy jelzőcsatorna egyébként szabad időréseiben az E hálózati csomóponthoz. Hasonló módon vihetők át a KN fázisdiszkriminátor által szolgáltatott fáziskülönbség jelek az F hálózati csomóponthoz, amihez a 2. ábrán látható kapcsolási elrendezés szerint a KN fázisdiszkriminátort a V összehasonlító áramkör egyik bemenetével összekötő PT aluláteresztő szűrő kimenete Us fáziskülönbség jelátalakítón keresztül össze van kötve az adó Ls időmultiplex vezetékkel, amelyik az 1. ábrán feltüntetett viszonyok mellett az E hálózati csomóponttól az F hálózati csomóponthoz vezet. Az adóoldali Us fáziskülönbség jelátalakító, amint ezt közelebbről a 3. ábra tünteti fel, tartalmazhat egy, a bemenetén a V összehasonlító áramkör egyik bemenetével öszszekapcsolt AD analóg-digitális átalakítót, amely után PS párhuzamos-soros átalakító van kapcsolva, amely utóbbi kimenete adóoldali Gs kapuáramkörön keresztül az adó Ls időmultiplex vezetékhez van csatlakoztatva ; a vevőoldali Ue fáziskülönbség jelátalakító pedig, amint ez ugyancsak a 3. ábrán látható, egy, a bemenetén vevőoldali Ge kapuáramkörön keresztül a vevő Le időmultiplex vezetékkel összekötött SP soros-párhuzamos átalakítóval lehet ellátva, amely után DA digitális-analóg átalakító van kapcsolva, ez utóbbi kimenete pedig a V összehasonlító áramkör másik bemenetéhez vezet. Ha emellett figyelembe vesszük azt, hogy a fáziskülönbségjeleket impulzuskódolva, 8-bites szavak alakjában bitenként visszük át mindig a PCM rendszer minden második impulzuskeretének időcsatornájában az első időrésben, ami fáziskülönbségjelszavanként — ily módon egy multikeretet képező 16 impulzuskeret alatt történik meg, akkor az AD analóg-digitális átalakítótól a PS párhuzamos-soros átalakítóhoz, valamint az SP soros-párhuzamos átalakítótól a DA digitális-analóg átalakítóhoz a jelátvitel mindig egy multikeretimpulzussal történhet meg az egyes multikeretek elején illetve végén. Ezt a 3. ábrán a PS párhuzamos-soros átalakító bemenetéhez, illetve az SP soros-párhuzamos átalakító kimenetéhez vezető, a megfelelő multikeretimpulzusokat továbbító P0 vezérlővezeték jelöli. A jelátvitel a PS párhuzamos-soros átalakító kimenetétől az adóoldali Gs kapuáramkörön keresztül az adó Ls időmultiplex vezetékhez és a vevő Le időmultiplex vezetéktől a vevőoldal Ge kapuáramkörön keresztül az SP soros-párhuzamos átalakító bemenetéhez minden második impulz.uskeret szinkron időcsatornájának minden első időrésében történhet meg, amit a 3. ábrán egy megfelelő időrés-impulzusokat továbbító, a Gs és Ge kapuáramkörök vezérlőbemenetéhez, valamint a PS párhuzamos-soros átalakító kimenetéhez és az SP soros-párhuzamos átalakító bemenetéhez vezető P/0l vezérlővezeték jelöl. A V összehasonlító áramkör a hozzá vezetett fáziskülönbségjelek összehasonlításakor mindig akkor ad ki egy kimenőjelet, ha a saját E hálózati csomópontnak a KN fázisdiszkriminátortól származó fáziskülönbségjele nagyobb, mint az illető másik F hálózati csomópontnak az Le időmultiplex vezetéken átvitt fáziskülönbségjele. Az összehasonlításkor keletkező kimenőjel JG impulzusgenerátort aktivál, amely az SN színkronjel-leválasztó áramkör és a ZN frekvenciaosztó közé beiktatott SG zárótagra átmeneti lezárást biztosító lezáróimpulzust ad, úgyhogy a másik I távközlőhálózattól a digitális II távközlőhálózat szóbanforgó E hálózati csomópontjához vezető N távközlővezetéknek vevő Ne időmultiplex vezetékéhez tartozó ZN frekvenciaosztóhoz vezetendő egy vezetékszinkronimpulzus elnyomódik és ezzel végeredményben az éppen erre az N távközlővezetékre mértékadó ZN frekveneiaosztó frekvenciaosztási tényezője megfelelő mértékben megnövekszik. Amint az a 2. ábrából is kitűnik, a JG impulzusgenerátor kiképezhető elvben a V összehasonlító áramkör kimenete és az SG zárótag lezáróbemenete közé beiktatott astabil billenőkör segítségével, azonban célszerű ezt úgy méretezni, hogy a V összehasonlító áramkör tartós kimenőjele esetében a vezetékszinkronimpulzus-kioltást és ezzel a frekvenciaosztási tényező növelését olyan ismétlési fw frekvenciával ismételje meg, amely nagyobb, mint a nem kívülről szinkronizált digitális II távközlőháló/at üresjárásí hálózati frekvenciája és a másik 1 távközlőhálózat hálózati frekvenciája közötti maximális frekvenciakülönbség és' vagy kisebb, mint a digitális II távkö/lőháló/at T szabályozási időállandójának reciprok értéke. Az N távközlővezetékre mértékadó frekvenciaosztási tényező adott esetben ismételt impulzuskioltással történő megnövelésének a következménye az N távközlővezeték szinkronjelének megfelelő impulzussorozat és a ZO frekvenciaosztó kimenetén fellépő impulzussorozat közötti fáziskülönbség megfelelő csökkenése, úgyhogy - adott esetben ismételt impulzuskioltás után - - az E hálózati csomópontban végül a vizsgált fáziskülönbség kisebb lesz. mint az F hálózati csomópont megfelelő fáziskülönbsége, és így az E hálózati csomópontban a további impulzuskioltás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
