177260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés digitális távközlőhálózat, különösen PC-időmultiplex távközlőhálózat oszcillátorainak szinkronizálására
177260 12 megszűnik. Ha most — a V összehasonlító áramkör megfelelően nagy megszólalási küszöbértéke esetén — az F hálózati csomópontban sem ad ki az ottani összehasonlító áramkör kimenőjelet, akkor ezzel a két E és F hálózati csomópontban a rendszer nyugalomba jut ; de lehetséges az is, hogy — megfelelően kis megszólalási küszöbérték esetén — hasonló módon az F hálózati csomópontban jön létre impulzuskioltás, miáltal a rendszer a két E és F hálózati csomópontban a nyugalmi helyzet körül ingadozhat. Ha a digitális II távközlőhálózatnak több mint két bemenő hálózati csomópontja van, amelyekben az a másik 1 távközlő hálózattól közvetlen szervoszinkronizálást kap, akkor adott esetben ezeknek a bemenő hálózati csomópontoknak mindegyikében minden egyes többi bemenő hálózati csomópont részére külön fáziskülönbségjel összehasonlító kapcsolás van kialakítva a 2. ábrának megfelelően. A 2. ábrán ezt az jelzi, hogy a V összehasonlító áramkör kimenete és az SG zárótag lezáróbemenete közé adott esetben logikai ÉS-funkciót ellátó UG kapuáramkör van beiktatva, amelynek többi bemenetéhez további, hasonló jellegű, a többi bemenő hálózati csomópont megfelelő fáziskülönbségjeleivel vezérelt összehasonlító áramkörök kimenete csatlakozik. Ezáltal az történik, hogy csupán azt a fáziskülönbséget csökkenti az illető közvetlen távközlővezetékre mérvadó frekvenciaosztási tényezőnek a vezetékszinkronjdnek megfelelő impulz-ussorozat két egymást követő impulzusa között történő, adott esetben ismételt növelése, amelyik valamennyi, vele összehasonlított, az illető többi bemenő hálózati csomópontban észlelt fáziskülönbséget túllépi, miáltal a bemenő hálózati csomópontok rendszerében mindig egyértelmű viszonyok alakulnak ki. A 2. ábrán szaggatva feltüntettük még azt, hogy az őszszeg- vagy közé pér tok képzésben a digitális II távközlő hálózat egyik bemenő E hálózati csomópontjánál az O helyi oszcillátor frekvenciáját szabályozó jel képzéséhez a másik bemenő F hálózati csomópontban egy odavezető közvetlen M távközlftvezeték vezetékszinkronjelének megfelelő impulzussorozat és az ottani helyi órajelnek megfelelő impulzussorozat közötti ottani fúzisösszehasonlításból nyert lá/.iskülönbségjeleket közvetlenül is figyelembe lehet venni; a 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél e célból a vevőoldali Ue fáziskülönbség jelátalakító kimenete az öszs/eg/ö áramkörhöz tartozó RÍ ellenálláshoz csatlakozik. Ilyen módon a digitális II távközlőhálózat éppen vizsgált 1 hálózati csomópontjára szinkronizáló hatást akkor is ki lehet fejteni, amikor a bemenő F. hálózati csomóponthoz köz* ellenül vezető N távközlővezeteken keresztül esetleg az N távközlővezeték szakadása következtében kimarad a vinki'imi/áló hatás. A találmány egy további kiviteli alakjánál valahányszor a másik 1 távkö/löhálózattól közvetlenül bevezető N, M, f távkö/lövezetékek vezetékszinkronjelének megfelelő impui/ussoro/al és az illető helyi órajelnek megfelelő impulzusom, at között a digitális II távközlőhálózat (lásd az 1. ábrát) bemenő F, F. G hálózati csomópontjaiban fellépő fáziskülönbségek kielégítően egyenletes eloszlása alakul ki valamennyi F. F. G hálózati csomópontnál, azaz a bemenő hálózati csomópontok rendszerének berezgése után, az ismétlési fw frekvenciát, amellyel az impulzuskioltás történik, egy-két nagyságrenddel csökkenthetjük. Ennek megfelelően növekszik a pontosság, amellyel a digitális II távközlöhálózat hálózati frekvenciája a digitális I távközlőhálózat hálózati frekvenciájával megegyezik. Adott esetben ekkor az impulzuskioltás akár teljes egészében hatástalanná tehető. Ez utóbbit a 2. vagy 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezésben például egy olyan kapcsoló segítségével lehet biztosítani, amely megszakítja az SG zárótag lezáróbemenetéhez vezető összeköttetést. Az ismétlési f% frekvencia csökkentését pedig elvileg egy átkapcsolóval lehet megoldani, amelyik a lezáróimpulzust előállító JG impulzusgenerátor helyett egy megfelelően lassúbb impulzusgenerátort kapcsol be. A találmány szerinti szinkronizáló kapcsolási elrendezés egy ilyen kiviteli alakját a 3. ábra tünteti fel, ahol két, például különböző méretezésű astabil billenőkörrel megvalósított JG és GJ impulzusgenerátort láthatunk. A két JG és GJ impulzusgenerátor kimenete GO VAGY-kapun keresztül a 2. ábrán is feltüntetett UG kapuáramkörhöz, illetve közvetlenül az SG zárótag lezáróbemenetéhez vezet. Az egyik JG, vagy a másik GJ im~ pulzusgenerátor bekapcsolása Y átkapcsolóval történik, melynek vezérlőbemenete a V összehasonlító áramkör további kimenetéről van vezérelve. Ez a további kimenet csupán V összehasonlító áramkörbe mindenkor beadott fáziskülönbségjelek legalább is megközelítő egyenlőségénél ad kimenőjelet, és több fáziskülönbségjelet összehasonlító áramkör alkalmazásakor még egy GU kapuáramkörön is áthalad. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás digitális távközlőhálózat, különösen PCM- időmultiplex távközlőhálózat oszcillátorainak szinkronizálására egy további távközlőhálózat egy vagy több oszcillátorával, amely távközlőhálózat hálózati csomópontjaiban egymást kölcsönösen szinkronizáló helyi oszcillátorok vannak, amelynek során a digitális távközlőhálózat minden egyes hálózati csomópontjában a hálózati csomópontba beérkező digitális távközlővezetékek vezetékszinkronjelének egy szinkronfrekvencia osztásarány szerint megfelelő impulzussorozatokat, valamint a helyi oszcillátor órajelének a szinkronfrekvencia osztásarány szerint megfelelő impulzussorozatot képezünk; a digitális távközlővezetékekkel összekötött, az egyes távközlővezetékekhez rendelt fázisdiszkriminátorokban távközlővezetékenként fázisösszehasonlitást végzünk a helyi oszcillátor órajelének megfelelő impulzussorozat és a mindenkori vezetékszinkronjelnek megfelelő impulzussorozat között; és az így kapott fáziskülönbségjelekből összegező vagy középértékképző áramkörrel frekvenciaszabályozó jelet képezünk a helyi oszcillátor frekvenciájának szabályozására, azzal jellemezve, hogy digitális távközlőhálózat (II) valamennyi olyan hálózati csomópontjában (E), amelyhez az említett további távközlőhálózat (I) valamelyik hálózati csomópontjától (D) egy közvetlen távközlővezeték (N) vezet, az ezen távközlővezeték (N) vezetékszinkronjelének megfelelő impul/ussorozat és a helyi oszcillátor órajelének megfelelő impulzussorozat közötti fázisösszehasonlítás során megállapított fáziskülönbséget összehasonlítjuk a digitális távközlőhálózat (II) azon további hálózati csomópontjaiban (F), amelyekhez ugyancsak egy ilyen közvetlen távközlővezeték (M) vezet, az illető közvetlen távközlővezeték (M) vezetékszinkronjelének megfelelő impulzussorozat és az illető helyi oszcillátor órajelének megfelelő impulzussorozat között hasonló módon megállapított fáziskülönbségekkel ; és azt a fáziskülönbséget, amelyik valamennyi, vele összehasonlított, a további hálózati csomópontokban (F) megállapított fáziskülönbséget túllépi, az illető közvetlen távközlővezetékre (N) vonatkozó szinkronfrekvencia osztásarányának az említett további háióza-5 10 15 V 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
