177251. lajstromszámú szabadalom • Meneszthető berendezés vágány aljainak folyamatos fektetéséhez
9 177251 10 zető 42 keresztpálya és 43 keresztág határol. Továbbá, a felső 42 keresztpálya körzetében két 44 kavicsleadóhely van kialakítva, amelyekhez a 20 elosztósurrantók csatlakoznak. A láncvezető 39 hosszpályához közelebb fekvő 44 kavicsleadóhely 46 ürítőszeleppel van ellátva. A 46 ürítőszelep 45 hajtással a felső láncvezető 42 keresztpálya hosszirányában eltolható. Ezzel a 20 elosztósurrantóhoz — amely a láncvezető 39 hosszpályához közel helyezkedik el — vezetett kavicsmennyiség szabályozható és egyidejűleg ezzel a második 20 elosztósurrantóhoz vezetett maradék kavics mennyisége is meghatározható. A végtelenített 47 kihordólánc hajtásához — amely adott esetben keményfémből készült kotróujjakkal ellátott kotrólapátokból és közbenső elemekből alakítható ki — két hidraulikus 48 hajtómotorral van ellátva. Természetesen olyan megoldás is elképzelhető, amelynél csupán egy hajtómotort alkalmazunk. A 6. ábrán a 12 kihordólánc-elrendezés és főleg a felső láncvezető 42 keresztpálya körzetében elrendezett, állítható 46 ürítőszelep Iáható. Ebből az ábrából továbbá jól kivehető, hogy a 20 elosztósurrantó segítségével a felső láncvezető keresztpályától a 44 kavicsleadóhelyekhez elosztva vezetett kavics hosszpadokban adható le, amelyek az aljak végkörzeteinél alakíthatók ki. A berendezés ellátható járulékos 49 elosztósurrantókkal, amelyekkel az aljak középkörzetében is adható le kavics. Ezek a járulékos 49 elosztósurrantók azonban úgy vannak kiképezve, hogy a sín rögzítési körzetét a kavicstól szabadon hagyják. A régi és új 4 és 24 sínek az aljfelszedő és fektető 10 és 11 szerkezet körzetében egymástól olyan távolságra vannak tartva, amely nagyobb, mint a szállítandó, illetve fektetendő 16 és 17 aljak hossza, valamint a két láncvezető 39 és 40 hosszpályán kívül egymás alatt vannak vezetve. A 7. ábrán a 12 kihordólánc-elrendezésnek olyan kiviteli alakja látható,_ amelynél mind a felső láncvezető 42 keresztpálya, mind pedig a 43 keresztág több vezetőrészből áll. A felső láncvezető 42 keresztpálya közbenső 50 keresztpályarésszel van kialakítva. Ez az aljak hossztengelyével párhuzamos láncvezető hosszpálya-részekbe kapcsolódik. A láncvezető 39 és 40 hosszpályáknak a 43 keresztág felőli végeinek körzetében láncvezető 51 sarokelemek vannak, amelyek ugyanúgy mint a lánctámasztó egymásbatolható 52 vezetőelemekkel vannak ellátva. A láncvezető 51 sarokelemek, valamint a láncvezető 39 hosszpályáknak a felső láncvezető 49 keresztpálya felőli végei közötti távolság szélességállító 38, illetve 53 munkahengerrel változtatható, illetve rögzíthető. Természetesen olyan megoldás is lehetséges, amelynél a láncvezető elemek egymáshoz képesti rögzítéséhezjárulékos 54 csavarkötésekkel, vagy csavarorsókkal, vagy hasonlókkal vannak ellátva. Továbbá, amint szaggatott vonalakkal jelöltük, a munkabevetés végén a láncvezető 39 és 40 hosszpályák közötti keresztirányú távolság csökkenthető. A 39 és 40 hosszpályákat a folytonos vonallal jelölt helyzetből — amelyben a mintegy négyszögletes 41 keresztmetszetkörzet szélessége nagyobb, mint a fektetendő 16 aljak hossza — a szaggatott vonallal jelölt helyzetbe toljuk el. A láncvezető hosszpályák külső mérete ekkor kisebb, mint a megengedett űrszelvény mérete. Amint feltüntettük, célszerű, ha a lánctámasztó 52 elem az új 16 aljat középső körzetében elrendezett előrenyúló eketesttel van ellátva, úgyhogy ez a középső körzet mélyebben helyezkedik el (6. ábra), mint a 16 aljaknak a sínek körzetében lévő felfekvési helyei. Ennélfogva az aljlovaglás elkerülhető. Csupán a jobb áttekinthetőség kedvéért a 7. ábrán az egyes láncvezető elemek jobb felismeréséhez a 20, illetve 49 elosztósurrantókat, a kavicsleadó 44 nyílásokat, valamint a 46 ürítőszelepet a vele társított 45 hajtással együtt elhagytuk. A láncvezető 39 és 40 hosszpálya felső végei 55 vezetőoszlopokon vannak ágyazva. Ezek a 2 hossztartón elrendezett 56 vezetékházban vágányhosszirányra keresztbe eltolhatok és vágányhossztengelyre keresztbe futó tengelyek körül elfordíthatóan vannak elrendezve. Járulékosan a láncvezető 39 és 40 hosszpálya az 55 vezetőoszlopokon elrendezett, a vágánysíkra mintegy merőlegesen elhelyezkedő 57 tengelyek körül elbillenthető. A találmány szerinti folyamatos aljfektető berendezéssel végzett vágányátépítés menete a következő : Az 1 berendezés folyamatos előrehaladása közben (1. ábra) a mellső 3 hossztartó előtt elrendezett 9 vágányjárművek körzetében még különböző munkaműveleteket végzünk. így előszöris a régi 17 aljak és a régi 4 sínek közötti rögzítőelemeket oldjuk, amikoris a sínszegeket kihúzzuk, vagy a csavaranyákat a hozzátartozó szorítólapokkal, vagy hasonlókkal együtt eltávolítjuk. Ehhez főleg a 9 járművek rakfelülete alatt munkahelyek és hozzátartozó szerkezetek, például csavaroldógépek, vagy szöghúzószerkezetek, szorítólapleemelő szerkezetek és hasonlók — ilyeneket ismertet pl. a 164 486 és a 170 613 sz. magyar szabadalmi leírás — vannak elrendezve. Amint a régi 4 síneket a régi 17 aljaktól leoldottuk, azokat görgővezetékek segítségével leemeljük és a 2 hossztartó mentén kopásmentesen, egymástól eltávolított helyzetben vezetjük. A régi és új 17, illetve 16 aljak oda- és elszállítása többnyire teljesen automatikusan történik, amihez vezérlőszerkezeteket, adott esetben a végálláskapcsolókat — például a 305 332 számú osztrák szabadalom szerint — alkalmazhatunk. Az aljak oda- és elszállítása természetesen nemcsak az 1. és 2. ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alak szerint, azaz a 2 hossztartó egyik oldalán történhet. Olyan megoldás is lehetséges, amelynél az új, illetve régi 16, illetve 17 aljak oda- és elszállítását a járműkötelék szembenfekvő végkörzeteiből végezzük. Sokféle lehetőség kínálkozik ebben a vonatkozásban az aljaknak a 3 hossztartótól az aljszállító járművekre történő szállításához. Abban az esetben, ha az aljakat keresztirányba kell tárolni — azaz hossztengelyükkel a vágányhosszirányra keresztbe — úgy ezeknek a 13 és 18 szállítószalagokhoz, illetőleg onnan történő elszállításukhoz, azaz egyidejű szállításához előnyösen portáldaruk alkalmazhatók. Olyan megoldás is lehetséges, amelynél az aljakat hosszirányban - amikoris hossztengelyük párhuzamos a vágányhossziránnyal — rakodólapokra rakjuk. Ebben az esetben a portáldaruval a rakodólapokat a 13 és 18 szállitópályák körzetébe visszük és az új 16 aljaktól megüresedett rakodólapokat adott esetben régi 17 aljakkal rakhatjuk meg. A folyamatos előrehaladás közben az aljfektető 11 szerkezet, illetve a 12 kihordólánc-elrendezés után az új 24 síneket az új 16 aljakra fektetjük. Ebben a körzetben lehetnek például a 2 hossztartóval összekötött, vagy külön meneszthető kisvasakat beépítő szerkezetekkel felszerelt járművek is. A csavarokat meghúzó, illetőleg a sínszegeket beverő megfelelő szerkezetek teljesen automatikus munkaciklusban dolgozhatnak. Mindenekelőtt szög alakú sínrögzítőelemek alkalmazásánál, például sínszegek, rugószegek vagy hasonlók esetében — amelyek az aljakra rögzített bordalemezek nélkül használhatók - előnyös lehet, ha a fektetendő új 16 síneknek legalább egy részét ideiglenes sínvezetéssel látjuk el. Ezzel az új 24 síneknek a helyes nyomtávnak megfelelő fektetését tesszük lehetővé az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
