177250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyújtott alakú termékek folyamatos vulkanizálására

5 177250 6 A teljesen száraz eljárással előállított gyártmányokon keletkezett mikrohólyagok nem tartalmaznak vizet — mint általában a mikrohólyagok. Ezek azért alakultak ki a vulkanizálás során, mert az anyagban szennyeződések vol­tak, de semmi jelentőségük sincs a vízzárványok kifejlődé­sére. Az ismert eljárásokkal szemben, a találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás során olyan száraz kábele­ket sikerült előállítani, melyekben vízzárvány egyáltalában nem keletkezik. Ez a kábel minőségének javulására döntő hatással van. A kábel száraz állapotát üzemi körülmények között, később is biztosítani lehet, ha a kábelt vízálló fé­mes vagy ennek megfelelő anyagú burkolattal vesszük kö­rül. Előnyös, ha a vulkanizálandó terméket a hevítési sza­kaszban oly módon hevítjük fel, hogy magán a vulkanizá­ló csövön keresztül vezetjük a villamos áramot annak ér­dekében, hogy a vulkanizáló csövet egységes hevítőkö­penyként melegítjük fel, amelynek melege a vulkanizálan­dó termékre meleget sugároz. A vulkanizálandó termék felhevítését részben hővezetéssel is biztosíthatjuk. A vulkanizálandó termék fentiek szerinti felmelegítése számottevő előnyökkel jár —, szemben az egyéb, hősugár­zással történő hevítéssel. Mivel a felmelegítés az ellenállás útján történő hevítésnél egyenletes, ezért a vulkanizálandó termék átlagos hőmérsékletét alacsonyabb értékben lehet megválasztani. Ez okból kifolyólag hagyományos bevonó­anyagot alkalmazhatunk. Ezen túlmenően azonban a fel­melegítési szakasz is rövidebb lehet, mint a sugárzó hő út­ján végrehajtott felmelegítésnél, tehát a hűtési tartományt is rövidebbre lehet méretezni, illetve azonos hosszúságú hűtőtartomány alkalmazása mellett a termék kevesebb hő­tartama következtében a termelékenységet lehet növelni. Az alacsonyabb vulkanizálási hőmérséklet miatt a kész termék is kisebb mértékű alakváltozást szenved (ez külö­nösen a tömlő keresztmetszetében jelentkezik) mint a na­gyobb vulkanizálási hőfokon előállított termékek. A talál­mány tárgyát képezi még az eljárás foganatosítására alkal­mas berendezés is, melyet a leírásban ismertetünk. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárást és berendezést a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével elő­nyös kiviteli példák kapcsán részletesen is megmagyaráz­zuk. A rajzokon az 1. ábrán oldalnézetben ábrázoljuk a vulkanizáló beren­dezést, amelynek kábelek vulkanizálására alkalmas cső alakja van és az elrendezés függőleges helyzetű. A 2. ábrán vázlatosan, metszetben látjuk a vulkanizáló csövet, a 3. ábrán a vulkanizáló cső hevítő rendszerét kinagyítva vázlatosan mutatjuk be, a 4. ábrán szintén vázlatosan látjuk a hevítő berendezés egy további kiviteli példáját, az 5. ábra kinagyítva ábrázolja a hűtőgáz keringetésére szolgáló rendszert, a 6. ábrán a vulkanizáló berendezésnek egy olyan további kiviteli példáját látjuk, amely szerint a vulkanizáló cső függőleges helyzetű és kábelek vulkanizálására alkalmas, a 7. ábrán olyan vulkanizáló berendezést láthatunk, amelynél a vulkanizáló cső ív alakban van meghajlítva és vízszintesen van elrendezve, végül a 8. ábrán egy további előnyös kiviteli példának megfelelő, olyan vulkanizáló berendezést láthatunk, amely szerint a vulkanizáló cső ív alakban meg van hajlítva, a cső elülső es utolsó szakasza azonos síkban van, a cső ívelt alakját Pedig egy terelőkerék biztosítja. Az 1. ábrán egy függőleges helyzetű vulkanizáló beren­dezést láthatunk. Ennek legfontosabb része a függőleges 1 vulkanizáló rendszer és a vulkanizáló rendszer felső részé­nek magasságában lévő 3 fúvóka, amelynek 4 nyomófeje a vulkanizáló rendszer meghosszabbított részén van kiala­kítva. Az 1 vulkanizáló rendszert függőleges helyzetben egy 2 tartószerkezet rögzíti. A cső alakú 1 vulkanizáló rendszer felső és alsó részén 5, 6 terelőkerekek vannak el­rendezve, amelyek a 7 fémvezetéket terelik, amely egy 8 dobról tekeredik le és a berendezésen áthaladva egy továb­bi 9 dobra tekeredik fel. A 7 fémvezetékre a 3 fúvóka segít­ségével bevonatot viszünk fel, amelyet először a vulkanizá­lási hőfokra melegítünk fel. majd a vulkanizáló csövön be­lül hűtjük le. A cső alakú 1 vulkanizáló rendszer felső és alsó részén megfelelő 10 tömítések vannak kialakítva, me­lyeken keresztül a kész 14 kábel a levegő beáramlásának veszélye nélkül halad keresztül. A 2. ábrán a cső alakú 1 vulkanizáló berendezés vulka­nizáló szakaszát kinagyítva látjuk. A berendezés lényeges eleme a 11 vulkanizáló cső, amelyen keresztül, tengely­irányban —jelen esetben felülről lefelé — halad a vulkani­zálandó termék. A 11 vulkanizáló cső nyomásnak és hő­nek ellenálló anyagból, például acélból van készítve. A vulkanizáló csövön keresztülhaladó termék a csőben vul­­kanizálódik és ugyanezen belül van lehűtve. A felmelegítés az A hevítési szakaszban, a visszahűtés pedig a B hűtősza­kaszban történik. Az A hevítési szakaszban a vulkanizáló csövet egy külső 12 csőköpeny veszi körül, amely például rézből áll. A 12 csőköpeny felső vége egy váltakozó áramú 13 transzformátor (amely tulajdonképpen kisfeszültségű transzformátor) egyik kivezetésére van kötve, míg a 11 vulkanizáló cső felső végére a transzformátor másik kive­zetése csatlakozik. A 12 csőköpeny tehát arra szolgál, hogy a vulkanizáló cső felmelegítéséhez szükséges tápára­mot vezesse. Amikor a villamos áramot bekapcsoljuk, a 11 vulkanizáló cső felmelegszik és az A hevítési szakaszban — mind tengelyirányban, mind a 11 vulkanizáló cső hen­gerpalástján — egyenletes meleget közvetít a vulkanizá­landó termékhez. A 11 vulkanizáló cső felső részén van kiképezve egy 15 csőcsatlakozás, amelyen keresztül a védőgáz a vulkanizáló csőbe áramlik, míg a cső alján van egy b további 16 cső­csatlakozás, amely a védőgáz kiáramlásának biztosítására szolgál. A 12 csőköpeny belseje kör alakú 17 csatornát al­kot, amelynek alján egy további 18 csőcsatlakozás van. Ezen keresztül, egy 19 befúvórendszer segítségével hűtőle­vegő áramlik a 12 csőköpeny belsejébe. A 2. ábrán bemutatott megoldás helyett — amely egy egységes hevítőszakaszt ábrázol — a hevítőszakasz több, egymást kővető hevítőcsőből is ki lehet alakítva. E kialakí­tás szerint a vulkanizáló cső egymás után elrendezett, kü­lön csőszakaszokból állhat, úgy, hogy az egyes csőszaka­szok együttesen alkotják a vulkanizáló cső hevítési szaka­szát. Az egyes csőszakaszok emellett külön transzformáto­rokkal lehetnek összekötve. A transzformátorok megfele­lő kapcsolása és vezérlése révén a hevítési szakaszon belül egyenletes hőelosztást lehet biztosítani. A vulkanizált ter­mék lehűtése a találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás révén víz vagy vízgőz nélkül hajtható végre. Az 1. és 2. ábrákon látható B hütőszakaszban a vulkani­zált terméket a hűtőszakaszon belül áramló gázzal, vagy levegővel hűtjük. A B hűtőszakaszra két 20, 21 csőcsonk csatlakozik. Ezek közül a hűtőszakasz felső részén lévő 20 csőcsonk szolgál a gáz, vagy levegő kiáramlására, a 21 cső­csonk viszont a gáz vagy levegő bevezetésére, A gázt egy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents