177250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyújtott alakú termékek folyamatos vulkanizálására

7 177250 8 22 fúvórendszer juttatja a hűtőszakaszba. A 20, 21 cső­csonkok közé van beszerelve egy 23 hőcserélő berendezés. A 2. ábrán bemutatott hűtési megoldásnak megfelelően a hűtőgáza 20,21 csőcsonkokon nyomás alatt áramlik ke­resztül. A be- és kiáramlás közötti szakaszban a vulkani­zált kábelt lehűti, majd a felmelegedett gáz a hűtőszakasz­ból kiáramlik. Lehetséges az is, hogy a 11 vulkanizáló csö­vet a hűtési szakaszon egy külső 24 csőköpennyel vesszük körül, amelyre alul és felül — tehát a hűtési szakasz kezde­tén és végén — egy-egy 25, 26 csőcsonk van szerelve, ame­lyeken keresztül egy 27 szivattyú egy 28 hőcserélőn keresz­tül a hűtőközeget, amely lehet folyadék vagy gáz, a hűtő­szakaszba nyomja, illetve amelyen keresztül a hűtőközeg a hűtőszakaszból eltávozik. A 11 vulkanizáló cső gázzal van töltve. A hűtőszakasz kezdeti tartományában a vulkanizá­­lási hőfokra felmelegített termék hőtartalmát átadja a hi­degen tartott cső falának. A vulkanizált termék melege a gázt is felmelegíti, amely viszont hőtartalmát a 11 vulkani­záló cső falának átadja. Ezt a szerkezeti elrendezést mutat­ja be a 4. ábra. Annak érdekében, hogy a gáz alakú köze­get a vulkanizáló csövön belül vezessük és a B hűtősza­kaszban nyomás alatt tartsuk, a hűtőszakaszt a gázt beve­zető. illetve annak kiáramlását biztosító — az ábrán nem ábrázolt — csatlakozócsonkokkal szereltük fel. Ehelyett természetesen arra is van mód, hogy a vulkanizáló csőbe befújt gázt hűtés után a csőből visszakapjuk, hogy a gázt a csőből a 20 csőcsonkon keresztül közvetlenül a környezet­be vezessük el. Előnyös, ha a 22 fúvórendszert, amely arra van hivatva, hogy a gázt a hűtőszakaszban keringesse, közvetlenül a 29 csővezetékbe építjük be. Ezt a kialakítási módot szemlélteti az 5. ábra. Az alábbiakban az 1. és 4. ábrák szerinti megoldásnak megfelelő vulkanizálási módszert ismertetjük, amelynek során műanyaggal bevont kábeleket lehet vulkanizálni. Műanyaggal bevont alumínium vezetéket húzunk ke­resztül egy terelőkerék segítségével a fúvókafejen, majd in­nen a vulkanizálócsőbe visszük. A vulkanizálócsőből egy további terelőkerék segítségével húzzuk ki a vezetéket, amelynek 10 mm az átmérője. A fúvókafejen belül a fém-' vezetékre 12 mm vastag polietilénréteget viszünk fel. A műanyag hőfoka ezen eljárási szakaszban 125 °C az A fű­tőszakaszban pedig öt transzformátor által táplált áram segítségével melegítjük fel. Ezek a transzformátorok a sa­ját lutőszakaszukba 2—2,5 kA erősségű váltakozó áramot táplálnak. A vulkanizáló cső A fűtőszakaszának hőmérséklete 350 C. Ez a hőmérséklet 15 méter hosszúságú csőszakaszban érvényesül, majd ezt a csőszakaszt egy 23 méter hosszú szakasz követi, melyben a hőmérséklet 300 C. A B hűtő­szakasz kezdetén a hőmérséklet a szobahőmérsékletnek fe­lel meg, amit oly módon biztosítunk, hogy az ezen sza­kaszt körülvevő csőköpeny belsejébe levegőt fúvunk. A vulkanizáló cső nitrogénnel van töltve, amelynek nyomása 1,4 att. A fűtőszakaszban keringő védőgáz és a hűtősza­kaszban keringő gáz egyaránt nyomás alatt van annak ér­dekében, hogy a vulkanizálásból eredő gázzárványok, mikrohólyagok kialakulását el lehessen kerülni. A vulkanizálandó termék a fent leírt körülmények kö­zött 3,5 méter/perc sebességgel halad. A vulkanizációs fok 90"„-os. Az eddig is ismert vulkanizálási módszerek foganatosí­tásánál mindig szükség volt arra, hogy az eljárás kezdetén a vulkanizálandó termék eleje magasabban legyen, mint a vége. mert — mint korábban már említettük — az ismert eljárások során vizhűtést alkalmaznak, s a víznek a hevíté­si szakaszba történő esetleges beáramlását a fűtési szakasz formájának megválasztása révén igyekeztek meggátolni. Az ehhez szükséges berendezés természetesen költsége­sebb, és arra is szükség van, hogy a vulkanizálási folyama­tot állandóan ellenőrizzük. Ehhez kezelőszemélyzet és kö­rültekintő figyelem szükséges. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás so­rán végrehajtott vulkanizálási eljárás — amely teljes egé­szében ún. „száraz eljárás”-nak mondható — lehetővé te­szi azt, hogy a vulkanizáló vonalat a 6., 7„ illetve 8. ábrák szerinti kialakításnak megfelelően konstruáljuk. A 6. ábra szerint a vulkanizáló cső függőleges helyzetű, azonban az A fűtőszakasz mélyebben van, mint a B hűtőszakasz. A 7. ábrán bemutatott berendezés úgy van kialakítva, hogy az 1 ” vulkanizáló cső ívben van meghajlítva, de a vulkanizá­­lás kezdő- és végső szakasza azonos szinten van. A 8. ábra szerint a vulkanizálási eljárás kezdőszakasza és annak vége ugyanazon szinten vannak. A vulkanizáló berendezés ív alakban meghajlított vulkanizáló cső, amelynek kezdőszakasza előtt van elrendezve a 6 terelőke­rék. Ennek előnye az, hogy a vulkanizáló berendezés súlya kisebb és költséges konstrukciós kialakításokat is el lehe­tett kerülni. Mind a rajzok, mind pedig a rajzokat ismertető leírásré­szek csupán a találmányi gondolat körén belül fogant szer­kezeti és eljárási megoldásokat szemléltetik, illetve írják le. A berendezés kialakítása során mód van arra, hogy olyan szerkezeti változtatásokat hajtsunk végre, amelyek azon­ban a találmány lényegén nem változtatnak. Az ismertetett vulkanizáláshoz szükséges hevítés min­den esetben ellenállásfűtés útján történik oly módon, hogy a vulkanizáló cső fala az ellenállás és maga a fal sugározza ki a hevítéshez szükséges melegmennyiséget; természetes­nek tartjuk, hogy egyéb módon sugárzó hővel is lehet a he­vítést végrehajtani. Lehetséges az is, hogy a hevítési sza­kasz és a hűtési szakasz között a célnak megfelelő, gázszi­várgás elleni tömítést alkalmazzunk annak érdekében, hogy ezekben a szakaszokban különböző gázok lehesse­nek jelen, a tömítés segítségével azonban el lehessen kerül­ni a védőgáz és a hűtőgáz keveredését, illetve azt, hogy a gázok az egyik szakaszból a másik szakaszba átszivárog­hassanak. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás nyújtott alakú termékek — például kábelek — folyamatos vulkanizálására, melynek során a vulkanizá­landó terméket vulkanizáló csövön húzzuk keresztül, eközben a vulkanizáló cső hevítési szakaszában nyomás alatt lévő gáznemű közegben sugárzó hő segítségével a vulkanizálási hőfokra melegítjük fel, majd ennek megtör­ténte után ugyancsak a vulkanizáló cső hűtési szakaszában hűtjük le, azzal jellemezve, hogy a vulkanizálási hőfokra melegített termékhez a hűtési szakaszban (B) nyomás alatt lévő gázt áramoltatunk, amelynek segítségével a vulkani­zálási hőfokra hősugárzás és/vagy hővezetés útján felmele­gített terméket teljesen száraz környezetben lehűtjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a vulkanizáló csövet (11) a hűtési szakaszban (B) kívülről hütjük le. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a vulkanizált termék felületéről a felszabaduló hőmennyiséget a termék felületére fújt gázne­mű közeggel vezetjük el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents