177168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetanilid-származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
23 177168 24 Táblázat folytatása R R1 R2 Rx 3.4-diklórfenil H CH, ch3 3-trifluormetilfenil H CH, ch, 4-brómfenil H CH, ocii-. 4-klórfenil H ch3 OCH, 4-bróm-3-klórfenii H ch3 OCH, 3.4-diklórfenil H ch3 OCH3 3,5 -diklór-4-metoxi-fenil H CH-, CH, l-pirazolidin-2-on H-CH2-CH(CH3): 2-trifluormetil-1,3.4-tiadiazol ch3 H ch3 XIX általános képletű difeniléter■származékok R R1 R2 R3 NO: CF3 H H Cl CF3 H COOH és észterei vagy sói Cl Cl H-C-OCH3 II O H CF3 Cl-OC2H5 XX általános képletű l,2,4-triazin-5-on-származékok R R1 R2 terc-C4H9 nh2 sch3 fenil nh2 ch3 XXI általános képletű uracil-származékok R R* R2 R3 H CH3 Br —CH(CH3)-C2H5 H CH, Cl terc-C4H9 H CH3 Cl 4-tetrahidropiranil H -(CH2)3-ciklohexil XXII általános képletű benzofuranil-származékok R R1 ch3 c2h5-N(CH3)2 C2Hs h3 c c2h5 NH3c-c II O XXIII általános képletű vegyületek R R1 R2 R3 H n-C3H7 —CH2 —ch=ch2 ch3 Na n—C3H7-CH2-CHsCH2 ch3 4-amino-3,5-6-trik!ór-piküinisav, sói és észterei, 1.1 ’dimetil-4,4’-dipiridilium -di(metilszulfát), 1.1 ’-etilén^J’-dipiridilium-dibromid, dimetil-2,3,5,6-tetraklór-tereftalát, 2,6-diklór-beuzonitril, 3-amino-2,5-diklór-benzoesav, sói és észterei, 2- metoxi-3,6-diklór-benzoesav, sói és észterei, 2,4,5-tríklórfenoxiecetsav, sói és észterei, 3- amino-l ,2,4-triazol, 2-szek-butil-4,6-dinitrofenol, stb. Ezenkívül célszerű lehet a találmány szerinti gyomirtószereket egyéb gyomirtószereken kívül további növényvédőszerekkel együtt alkalmazni, például kártevő- és gombaölőszerekkel és baktériumölőszerekkel. Hasznosnak bizonyulhat a találmány szerinti szerekhez ásványi anyagok oldatát adni, amelyek a tápanyag vagy nyomelem szükségletet elégíthetik ki. A találmány szerinti gyomirtószereknek a haszonnövényekre és gyomnövényekre való hatását ismert hatóanyagokat tartalmazó szerekkel összehasonlítva vizsgáltuk. A kísérleteket szabadföldön és növényházban végeztük. I. Növényházi kísérletek A növények termesztését 1,5% humuszt tartalmazó, agyagos homoktalajjal töltött, 300 cm3-es műanyag virágedényekben végeztük. Az 1. táblázatban megadott kísérleti növények magvait fajtánként szétválasztva sekélyen ültettük el. A Cyperus esculentus ültetéséhez csírázott hagymákat használtunk. Közvetlenül ezután a talaj felületét kikelés előtt a szerekkel kezeltük. A szer előállítására a hatóanyagot vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és finom porlasztású porlasztóval kipermeteztük. A szer kijuttatása után az edényeket a csírázás és a növekedés megindítására meglocsoltuk, és egyidejűleg a szert is aktiváltuk. Ezután az edényeket a növények kifejlődéséig átlátszó műanyag tetővel lefedtük. A lefedéssel a növények egyenletes csírázását segítettük elő, amennyiben ezt a szer nem befolyásolta, és megakadályozta az illékony anyagok távozását. A kikelés utáni kezeléshez kísérleti edényekben a növényeket 3—10 cm magasságig neveltük, és a kezelést ezután végeztük. A lefedést elhagytuk. A kísérleteket növényházban hajtottuk végre, és a melegkedvelő fajokat melegebb részen (25-40°C) és a többieket mérsékelt hőmérsékleten (15—30°C) tartottuk. A kísérlet időtartama 4—6 hét volt. A kísérleti idő alatt a növényeket ápoltuk és végül meghatároztuk a kezelés hatását és ezt értékeltük. A következő táblázatokban megadjuk az egyes szerek hatóanyagtartalmát kg/ha-ban és a kísérleti növényeket. Az értékelés 0-tól 100-ig terjedő skálával történt. A 0 érték nem jelent károsodást és a növény rendesen fejlődött, a 100 érték jelentése az, hogy a növény nem kelt ki, illetve legalább a föld feletti szárrész elpusztult. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12
