177168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetanilid-származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
25 177168 26 II. Szabadföldi kísérletek A kísérleteket kis parcellákon végeztük, amelyek 1-1,5% humusztartalmű és pH-értékű agyagos homoktalajt tartalmaztak. A kezelést kikelés előtt 5 közvetlenül vagy legfeljebb 3 nappal a vetés után végeztük. A haszonnövényeket sorba ültettük. A gyomnövények a legkülönfélébb, természetesen előforduló növények voltak, amelyek az évszakhoz és részben az ültetvényhez igazodtak (például tavasz- 10 szál csírázok, nyáron csírázok). A hatóanyagot vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk, és a szer kijuttatása motoros permetezővel történt. Természetes csapadék hiánya esetén a haszon- és gyomnövények csírázásának és növekedésének elősegíté- 15 sére mesterséges locsolást végeztünk. Mindegyik kísérlet több hétig tartott. Ez alatt az idő alatt meghatározott időközönként megfigyeltük a növények fejlődését és a 0-100 skála alapján értékeltük. 20 Eredmények A számszerű eredményeket a 2—15. táblázatok tartalmazzák. 25 Lenyűgöző volt, hogy a találmány szerinti szerek már a legkisebb hatóanyagtartalom esetén is a nemkívánatos növényekre milyen széles és heves gyomirtó hatást fejtettek ki (2. és 10. táblázat). Meglepő volt az új szerek fokozott hatása szélesle- 30 velű gyomok ellen. Ebben a tekintetben az új* szerek lényegesen előnyösebbek, mint az ismert szerek (3., 4., 5., 9. és 10. táblázat). A haszonnövények szempontjából kielégítő biz- 35 tonsági határok .mutatkoztak a gyomirtó hatás és az el vise lhetőség között, ami a szelektív gyomirtás alapfeltétele (3., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 12., 13., 14. és 15. táblázat). Kikelés utáni kezelésnél a felhasznált mennyiség- 40 tői függően a növények teljesen elpusztultak (4. táblázat). Szubletális adag esetén növekedési gátlást tapasztaltunk, amelynek jelentősége csak olyan területeken értékes, ahol a nemkívánatos növények növekedésének szabályozása szükséges irtásuk 45 nélkül, például utakat szegélyező bokroknál, irtásokon vagy gyepes területeken. Az új szerek gyomirtó hatása elegendő ahhoz, hogy a szelektív gyomirtáshoz viszonyítva rendkívül 50 nagy adagokkal bármilyen növény teljesen kiirtható. Ezért alkalmasak faültetvényeken, utakon, tereken, ipari létesítményeknél és vasúti berendezéseknél nemkívánatos növényfejlődés meggátlására. 55 A táblázatokban szemléltetjük a kikelés előtti és kikelés utáni alkalmazást. Természetesen a felületi kezelés mellett a szerek a talajba is bedolgozhatok. Haszonnövény ültetvényeknél a bedolgozás történhet vetés előtt, vetés után vagy a már kikelt 60 haszonnövények esetén. További alkalmazási módszer a levelek alá történő permetezés (post directed, lay-by). A permetsugarat úgy irányítjuk, hogy a kikelt, érzékeny haszonnövények leveleit lehetőség szerint nem érin- 65 ti, míg a talaj felületét és az ott tenyésző gyomnövényeket igen. Az alkalmazási módszerek sokoldalúsága alapján a találmány szerinti gyomirtószer a táblázatokban megadott haszonnövényeken kívül még számos ültetvényben használható a gyomnövények irtására, vagy növekedésük szabályozására. A felhasznált mennyiség a felhasználási céltól függően 0,1-15 kg/ha vagy több lehet. A tekintetbe jövő haszonnövényeket a következő 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Allium cepa Arachis hypogaea Avena sativa Beta vulgaris spp. rapa Brassica napus var. napus Brassica napus var. rapa Camellia sinensis Citrus limon Citrus reticulata Coffea arabica (Coffea canephora, Coffea liberica) Cucumis sativus Daucus carota Fragaria vesca Gossypium hirsutum (Gossypium arboreum Gossypium herbaceum Gossypium vitifolium) Helianthus tuberosus Hordeum vulgare Ipomoea batatas Lens culinaris Lycopersicon lycopersicum Manihot esculenta Mentha piperita Nicotiana tabacum (N. rustica) Oryza sativa Phaseolus lunatus Phaseolus vulgaris Petroselinum crispum spp. tuberosum Abies alba Pisum sativum Prunus domestica Pyrus communs Ribes uva-crispa Saccharum officinarum Sesamum indicum Sorghum bicolor (s. vulgare) Spinacia oleracea Trifolium pratense Vaccinium corymbosum Vicia faba Vitis vinifera Ananas comosus Asparagus officinalis Beta vulgaris spp. altissima Beta vulgaris spp. esculenta Brassica napus var. napobrassica Brassica rapa var. silvestris Carthamus tinctorius Citrus maxima Citrus sinensis Cucumis meló Cynodon dactylon Elaeis guineensis Glycine max Helianthus annuus Hevea brasiliensis Humulus lupulus Lactuca sativa Linum usitatissimum Malus spp. Medicago sativa Musa spp. Olea europaea Panicum miliaceum Phaseolus mungo Pennisetum glaucum Picea abies Pinus spp. Prunus avium Prunus persica Ribes sylvestre Ricinus communis Secale cereale Solanum tuberosum Sorghum dochna Theobroma cacao Triticum aestivum Vaccinium vitis-ideae Vigna sinensis (V. unguiculata) Zea mays 13
