177137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier olefinek, főleg izobutilén és izoamilén előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177137 Bejelentés napja: 1975. VIII. 1. (SA-2825) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 1/20, C 07 C 11/08 Olaszországi elsőbbsége: 1974. VIII. 02. (25938 A/74) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. I. 28. Megjelent:1982. VII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Tesei Renato vegyész, Fattore Vittorio vegyész, Buonomo Franco vegyész, Snamprogetti S. p. A. Milano, San Donato Milanese, Olaszország Olaszország Eljárás tercier olefinek, főleg izobutilén és izoamilén előállítására 1 A találmány tiszta tercier olefinek, főleg izobu­tilén és izoamilén előállítására vonatkozik a meg­felelő tercier éterekből kiindulva. Ismeretes, hogy alacsony molekulasúlyú alkoho­lokat olefinek keverékével ismert módon reagáltat- 5 va csak terc-alkil-étereket kapunk, mert a szekun­der olefinek lassan reagálnak, a primer olefinek pe­dig teljesen inertek. Meglepő módon azt találtuk, hogy tiszta tercier olefineket magas hozammal állíthatunk elp a tere-10 -alkil-éterekből, ha az étert egy meghatározott ka­talizátor-rendszerrel érintkeztetjük amikor is az éter a megfelelő alacsony molekulasúlyú alkoholra és olefinre bomlik, az alkoholt pedig visszacirkulál­­tatva ismét reagáltathatjuk az olefin eleggyel. 15 A tercier olefinek igen értékes kiindulóanyagok a polimerek és különböző vegyipari termékek elő­állításához, ezért fontos, hogy a lehető legtisztább formában különíthessük el őket. Tercier olefinek előállítására több módszer vált 20 már ismertté. Ezek közül néhány például H2SO4 alkalmazásán alapszik, amelynek a korrozív hatáson túlmenően más hátrányai is vannak, így például a savat be kell töményíteni a reciikuláltatás előtt. Más módszerek a megfelelő metil-észterek megfe- 25 lelő katalizátor-rendszer jelenlétében végzett elbon­tásán alapulnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy az említett reakcióknál a katalizátorok alkalmazása az esetek többségében dialkiléterek keletkezéséhez vezet, a 30 2 megfelelő primer alkoholok dehidratálásának ered­ményeként. Az ilyen reakció annál könnyebben végbemegy, minél magasabb a reakcióhőmérséklet. Néhány ha­gyományos katalizátor viszonylag magas hőmérséklet alkalmazását teszi szükségessé, ez azonban alkohol­­-veszteséghez vezet, és így friss alkoholt kell betáp­lálni az éterezési reakcióba. Ezenkívül a dialkiléterek képződése bonyolul­tabb berendezés alkalmazását teszi szükségessé, minthogy szükségessé válik a dialkiléter és a tercier olefin szétválasztása. A jelentős mennyiségű dialkil­éter képződése ugyancsak szükségessé teszi a primer alkohol dehidratálását a recirkuláítatás előtt, különben az éterezési reakció közben fázisszétválás lépne fel, ami tercier alkohol képződéséhez vezet­hetne. További hátránya annak, ha a reakciót egy adott hőmérsékletnél magasabb hőmérsékleten végzik, hogy az éter bomlásakor keletkező olefinek dimerizálódnak és trimerizálódnak. Az előbb említett és egyéb hátrányok fellépését a találmány szerinti eljárás segítségével küszöböljük ki, úgy, hogy a terc-alkil-éterek bomlási reakcióját olyan katalizátor-rendszer jelenlétében folytatjuk le, amelyet aktív alumíniumoxidból állítottunk elő a felületi OH-csoportnak részben szilanol-csoportok­­kal történő lecserélésével, a nevünkre engedélyezett 4 013 590 sz. Amerikai Egyesült Államokbeli be­jelentésben leírt «járás szerint. 177137

Next

/
Thumbnails
Contents