177100. lajstromszámú szabadalom • Üzemanyagtérfogat-mérő készülék
13 177100 14 A 25. ábrán az előzőben leírtak helyett a lökethosszat a játék értékével csökkentettük és így az alábbi legkisebb lökethossz adódott: Smin = 2r—(d—di) = a 5 A 20 síkszeleplap és a keresztező 8 dugattyúrúd ebben az esetben — mint az előzőben is — elvégzik az ábrán teljesen keresztezett véghelyzeten való áthaladást. 10 A fel- és lefelé csavarható 4 beállítókúp a két kereszteződő 8 dugattyúrúd egyikének hosszúkás 26 nyílásában mozog és szabályozza a lökethosszat. A felfelé csavart 4 beállítókúp (lásd a 24. ábrát) 15 a hosszúkás 26 nyílás végét a 4 beállítókúp keskeny <pi vége felé tolja. A maximális lökethossz: A lefelé csavart 4 beállítókúp esetében a hosszúkás 26 nyílás vége a 4 beállítókúp nagyobb (j> vége felé tolódik. A legkisebb lökethossz: ^min = a 25 Úgy kell tehát beállítani, hogy Smax = a + 0-01 = 2r + (d-d! ) 30 és Smin = a = 2r—(d—dt) legyen. 35 Ha mármost a 4 beállítókúp nyílásszögét hozzáillesztjük a menetemelkedéshez és figyelembe veszszük a lökethosszat és az átmérőt, akkor elérhető például, hogy a 4 beállítókúpnak egy fordulattal 40 való elfordítása fordulatonkénti 1% térfogatváltozásnak feleljen meg. Az üzemanyagtérfogat-mérő készülék bekalibrálása ezután már rendkívül egyszerű. A 4 beállítókúp középhelyzetében kezdjük el és pontosan meghatá- 45 rozott üzemanyagmennyiséget engedünk át a készüléken. Ha a rácsatlakoztatott műszer többet mutat, mint a kimért mennyiség, például 1.5%-kal, akkor a 4 beállítókúpot másfél fordulattal felfelé kell elcsavarni. A fordulatonkénti mennyiség ugyanis 50 ezáltal 1,5%-kal megnő és így akijelzett, valamint a tényleges mennyiség egyezni fog. Fennáll ugyan, hogy a fordulat során nincs teljes linearitás, azonban mégis minden egyes fordulat egy meghatározott mennyiségnek felel meg. 55 A 4 beállítókúp helyett változatként a 78 beállítócsavart alkalmazhatjuk az 1 hengerfejben, amely a lökethossznak a dugattyú 16 szorítótárcsájával szembeni behatárolását végzi. (Lásd 11. ábrát). 60 A 31. és 32. ábrán a találmány szerinti üzemanyagtérfogat-mérő készüléknél alkalmazott automatikus hőmérsékletkompenzációt végző elemek oldal-, illetve felülnézete látható. 65 A 31. ábrán látható a 4 beállítókúphoz hasonló típusú 110 beállítókúp, amely például a 8 dugattyúrúdban levő hosszanti elhelyezésű hosszúkás 26 nyílásba nyúlik be, 112 végződéssel rendelkezik, felső végénél pedig a 108 bimetallrugókra van erősítve. Egy pár ilyen 108 bimetallrugót végeiknél a 109 zárórugók tartanak össze. A felső 108 bimetallrugó s vele a 110 beállítókúp is a 107 állítócsavar segítségével beállíthatók. A 108 bimetallrugók belemerülnek az üzemanyagtérfogat-mérő készülékben levő üzemanyagba. A 111 nyíl mutatja a 110 beállítókúp mozgását abban az esetben, ha a hőmérséklet emelkedik. Az üzemanyag térfogata a hő hatására iononként kb. 1,1%-kal megnövekszik. Ha tehát az üzemanyagtartályt egy földfelszín alatti tartályból + 10 °C-on levő üzemanyaggal töltjük meg és azt + 30 °Con fogjuk felhasználni, akkor az üzemanyagtérfogat-mérő készülék olyan mennyiségű fogyasztást fog mutatni, amely (30-10) x 1,1 = 2,2%kal nagyobb, mint a betankolt térfogat, illetve mennyiség. Ezért célszerű egy - például a 31-32. ábra szerinti - hőmérsékletkompenzátor alkalmazása, hogy így teljes összhang legyen az adott hőmérsékleten betankolt, s egy másik hőmérsékleten felhasznált üzemanyagtérfogat, illetve mennyiség között. Az üzemanyag súlya mind a tankoláskor, mind a felhasználáskor mindkét esetben azonos, és az üzemanyagtérfogat-mérő készüléket ezáltal a „súlyra jusztírozás” jellemzi. A 27—30 ábrákkal összefüggésben az üzemanyagtérfogat-mérő készüléknek az üzemanyaghozzávezető rendszerbe való becsatlakoztatás különböző módjait tárgyaljuk. A 27. ábrán jelöltük a 113 üzemanyagtérfogatmérő készüléket, amely egy gépkocsi benzinmotorjának üzemanyaghozzávezető rendszerébe van beiktatva. A 113 üzemanyagtérfogat-mérő készülék a 115 tápszivattyú és a porlasztó (118 nyíl) közötti üzemanyagvezetékbe, vagy a 115 tápszivattyú és (szaggatott vonallal feltüntetve) a 114 üzemanyagtartály közötti vezetékbe van csatlakoztatva. A 28. ábrán diesel-motor szokványosán kapcsolt üzemanyaghozzávezető rendszerét láthatjuk, a találmány szerinti üzemanyagtérfogat-mérő készülék nélkül. Az üzemanyag áramlást a vezetékekbe rajzolt nyilakkal érzékeltettük. A 119 nyíl jelzi a motor felé vezető üzemanyagáramlási irányt, a vezetékbe 116 befecskendezőszivattyú is be van kötve. Gépkocsik diesel-motorjainál az üzemanyagiögyasztás-mérő beiktatása nem olyan egyszerű mint a 27. ábrán bemutatott benzinmotor esetében. A diesel-motor ugyanis két szivattyúval rendelkezik, azaz egy 115 tápszivattyúval és egy 116 befecskendezőszivattyúval. A 116 befecskendezőszivattyút a motorterhelés és a fordulatszám vezérli. Az üzemanyag, melyet a 116 befecskendezőszivattyú nem használt fel, szokásos esetben visszajut a 114 üzemanyagtartályba. A 115 tápszivattyúnak többletkapacitása van és a 116 befecskendezőszivattyú által fel nem vett üzemanyag ugyancsak a 114 üzemanyagtartályba folyik vissza. Az üzemanyag, amely a szivattyúkban nyomás alá van helyezve, felmelegszik.
