177071. lajstromszámú szabadalom • Nyílászáró szerkezet, főlént garázskapu
3 177071 4 A billenőkapukat ajtólapjuk felső részén függesztik fel, felső részük a mennyezetre szerelt vezetősínben, alsó részük pedig íves pályán mozog. Rendszerint kézi működtetésűek. A nyílászáró szerkezetek főképpen garázskapuk nagy csoportja kisebb elemekből van összerakva. A kapu függőleges irányban mozogva nyit és zár. E csoporton belül is sok változat van aszerint, hogy az elemek milyen kiképzésűek, hogyan vannak egymáshoz kapcsolva és milyen elv szerint működnek. Hajlított alumínium profilelemekből kialakított teleszkópkapu ismerhető Dr. Herczeg Károly: Géjárműtelepek (Műszaki Könyvkiadó Bp. 1976) című könyve 173. oldalán található ábrákból. A profilelemek U alakúak és zárt állásban egymásba illeszkednek, működés közben egymásba csúsznak. A legalsó elem van felfüggesztve és mozgás közben villanymotor segítségével ez húzza fel a második majd a harmadik elemet stb. Az elemek vezetősínben mozognak, külső síkban függőleges elhelyezkedésűek, melyet úgy érnek el, hogy a belső vezető sík (az elemek csökkenő méretének megfelelő dőlésű) szög alatt kényszeríti az elemeket mozogni. Függőleges mozgó elemsorból képezik ki a fából és műanyagból készült redőnyöket. A közismert fából Készített ablakredőnyök elemei alul téglalap alakú horonnyal vannak ellátva, felül pedig az ennek megfelelő idomkiképzést találjuk. Az elemek lemezekkel vannak összekapcsolva úgy, hogy az elemek egymástól adott távolságra eltávolodnak egymástól részben némi fény átbocsáj tás céljából, részben azért, hogy a redőnytokban elhelyezett hengerre való feltekerés közben a felső letörését elkerüljék. Az idom kiképzése olyan, hogy a horonyba való illesztése az elhajló mozgást nem teszi lehetővé. A szerkezet két oldalt elrendezett vezetősínben mozog. A műanyagból készült redőnyök működési elvükben azonosak, az eiemkialakításuk azonban nagymértékben eltér. A Borsodi Vegyi Kombinát „PVC profil termékismertető 1973” kiadványából redőnyök összeállítására alkalmas módon kialakított elemek ismerhetők meg. A 0201 azonosítási számú „Rolplast redőny kuzléc” úgy a fej mint a horonyrésznél két ívesen behajtott részként van kiképezve. A fejrésznél a két íves rész közös gerincről kifelé görbül. A fejrész után az elem bordázattal ellátott kettős falrésszel folytatódik. A horonyrésznél a kettős falrészek vége befelé görbül. Az ellentétes fejrészek így karomszerűen kapcsolódnak egymásba. Az elfordulás lehetővé tétele érdekében az íves részek egymáshoz viszonyított elrendezése olyan mintha az elem középvonala mentén a két félrész el lenne tóivá. így az elemek egymáshoz viszonyított elfordulása a redőnyfelhúzásakor lehetséges anélkül, hogy befeszülés következne be, vagy két elem egymásból kifordulna. A redőnyelemek céljuknak megfelelően azonban minden működtetéskor egymáshoz viszonyítva elmozdulnak. A fejrész a horonyrészben a középvonal irányában mozdul el. A 0204 azonosítási számú „Rolpast miniredőny” elemeinek kiképzése viszonylag egyszerűbb. A fejrészen a gerinc csupán egy irányba hajlik és alkot karomszerű kiképzést. A fejrész után az elemtest itt is bordázattal merevített kettős falazattal van kiképezve. A kettős fal egyikének vége — ha a fejrész jobbra hajlik akkor a jobboldali - befelé van görbítve, így jön létre a két elem kapcsolata. A másik fal végén bütyökszerű kiképzés van. A redőnyelemek egymáshoz viszonyítva hosszirányban elmozdulnak és elfordulnak. NDK-beli cég által forgalmazott alumínium garázsajtó olyan elemekből áll, melyek fejrésze tulajdonképpen az elemtestre merőlegesen elhelyezett „T” alap, melynél a „T” felső síkja az elemtesttel kb. 20°-os szöget zár be. A horonyrésznek — mely az elemtest fejrészével ellentétesen helyezkedik el - egyik síkja szintén merőleges az elemtest síkjára súgy helyezkedik el, hogy az elemtest e cíkrészen túlnyúlik. A horony másik síkja a merőleges síkrész végéből a fejrésszel ellentétes irányba nyúlik, az elemtesttel kb. 10°-os szöget zár be, és a vége az elemtest irányába visszafelé hajlik. így a horony egy dőlt „L” alakhoz hasonlít melynek felső része lefelé görbül. A horony elemtesttel szöget bezáró része kb. 20%-kal hosszabb mint a fejrész „T” kiképzésének felső síkja. A fejrész működés közben elfordul a „T” kiképzés felütközéséig. A beszorulás miatt azonban nagy hézagokat kell alkalmazni, mely a fejrésznek többirányú mozgást enged meg a horonyrészben. Ez azt eredményezi, hogy a zárás nem hézagmentes, az egymáshoz verődő részek zajhatása magas, a kopás és meghibásodás mértéke nagy. A befeszülés lehetősége fennáll. A szennyeződés könnyen az elemrészek közé hatol és funkcióját működésében akadályozhatja. Sajtolt alumínium profilokból kialakított, vízszinges osztású, üvegezett lapkaput ismertet Dr. Herczeg Károly: Gépjármű tel epek című könyve 171. oldalán. A függőleges mozgatású lapkapu egyszárnyú, 40-50 cm széles elemekből áll. Íves vezeték segítségével a szárny a mennyezet alá csúsztatható. A széles elemméretek lehetővé teszik a keretbe foglalt üveg vagy fényáteresztő műanyag alkalmazását. A kapu ellensúlyos vagy rugós rendszerrel egyensúlyozható ki. A szerkezet elemei keret megoldásúak és felső részük két oldalán konzolokon egy-egy görgő nyer elhelyezést, mely görgő a kapuszerkezet két oldalán levő vezetősínben mozog. Az elemek így tulajdonképpen két síkban helyezkednek el. Az egyik a vezetősínek síkja melyekben a görgők vannak, a másik az elemek által alkotott sík, mely a zárást biztosítja. A zárás és a vezetés kellő biztosítása miatt a két sík nem párhuzamos. Az általuk bezárt szög kb. 2-3°. Az elemek kialakítása különböző, mivel a görgőket tartó konzolok hossza elememcént változó. így egy kapuszerkezetben két egyforma elem nem található. Felemelés közben az íves pálya mentén az elemek egymást 1 - a konzolos csuklósszerkezet tulajdonságából adóÖL - eltávolodnak. A 2207238 lajstromszámú francia szabadalmi leírásból olyan gépjárműszekrények és konténerek nyílászáró redőnyajtó kialakítása ismerhető meg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
