177071. lajstromszámú szabadalom • Nyílászáró szerkezet, főlént garázskapu
5 177071 6 mely mindkét oldalán sima felületű üreges testű lécekből áll. Az ajtószerkezet a mennyezet alatt elrendezett csúszópályán jut nyitott helyzetbe. A keresztmetszetükben majdnem négyzetes üreges testkiképzésre a felületre merőlegesen ható erők (pl. szélnyomás) deformálódás mentes felvétele miatt van szükség. A redőnyléc egyik rövid oldalán horog alakú csuklószerkezet van, melynek keresztmetszete kör alakú, míg az üreges test másik rövid oldalán két kör alakú karból álló üreges profil van, mely szabadon kiáll a tartón, s amely a következő redőnyléc csuklószerkezetébe becsúsztatható. A csuklószerkezet így egyrészt az üreges elemtestben másrészt nyúlványszerűen van kiképezve. A csuklók középvonala nem esik ugyan egybe az üreges test középvonalával, de az üreges testen belül helyezkedik el a csuklók méretétől függően. Az összekapcsolt elemsor speciálisan kiképzett görgők segítségével mozog. Minden elem két végére görgőt szerelnek és ezek megvezetéséhez külön pályát készítenek az ajtó keretszerkezetében. A görgők csapmérete azonban meghatározza a csuklószerkezet méretét is. A szélnyomásból és egyéb terhelésből származó erőt a csapnak elhajlásmentesen kell felvennie. Mivel a csap a csuklószerkezet a belső kapcsolódó elemben van elhelyezve, a méretmeghatározásnál ebből kell kiindulni. Könnyen belátható, hogy nagyméretű lesz a csuklószerkezet külső határoló felülete. E megoldás alapvető hátránya, hogy az üreges elemek párhuzamos síkkiképzése miatt összekapcsolás után statikailag túlhatározott szerkezet keletkezik, így annak mozgathatóságát külön szerelt bonyolult görgősorral lehet csak megoldani. Az üreges elem méretei az egymáshoz viszonyított elfordulás lehetőségét erősen lehatárolják, nem lehetséges a dobra való feltekerés, s így az ajtó nyitása csak a szabadalmi leírásból is megismerhető költséges mennyezet fölé való behúzással lehetséges. A nagy csuklószerkezet, az ezáltal meghatározott széles elemméret súlyos, nehezen kezelhető nyílászáró szerkezetet eredményez. A találmány célkitűzése olyan nyílászáró szerkezet, főleg garázskapu létrehozása, melynek kis beépítési helyigényű, egyszerű kialakítású elemei a felületre ható erőkkel pl. szélnyomással szemben megfelelő merevséget biztosítanak, dobra felcsévélhetőek, közvetlen megvezetésűek, kis súrlódási ellenállásúak, befeszülésmentesek. A találmány nyílászáró szerkezet főként garázskapu, mely vezetősínként üzemelő kerettel, felcsévélő dobbal, a redőnyelemek összekapcsolására csuklós összeépítésű, az elemek hosszirányában végighúzódó csapszerű kiképzéssel és fejrésszel van ellátva, melynél a keret által közvetlenül, vonal mentén megvezetett kapcsolt elemeinek ívelt kialakítású testrésze, a testrészen annak külső határoló felületén kívül elrendezett középvonalú, a külső határoló felület és a nyakrész metszésvonalán keresztülfektetett érintősíkjával tompaszöget bezáró síkban elrendezett középvonalú csapszerű kiképzése, a testrész csapszerű kiképzéssel ellentétes oldalán ugyancsak a külső határoló felületen kívül elrendezett fejrésze van, melynek középpontja a fejrész határoló felülete és a külső határoló felület metszéspontján átfektetett érintő síkkal hegyesszöget zár be, a fejrész határoló felületének legmagasabb pontja a külső határoló síkkal érintkezik, mely határoló sík az elemtest tetőpontján átmenő középső határoló sík testrész ívközépponttól mért távolságától nagyobb távolságra van. Találmányunk példaképpeni kiviteli formáját ábráink segítségével ismertetjük, ahol az 1. ábra a nyílászáró szerkezet elölnézete, a 2. ábra a nyílászáró szerkezet oldalnézete metszetben, a 3. ábra a nyílászáró szerkezet két redőnyelem csuklós kapcsolatának metszeti képe, zárt állapotban, a 4. ábra a nyílászáró szerkezet két redőnyeleme csuklós kapcsolatának kinagyított metszete zárt állapotban és az 5. ábra két kapcsolt elem oldalnézete nyitott állapotban. Amint az 1. és 2. ábra mutatja a nyílászáró szerkezetet alkotó elemsor az 1 keretben van elrendezve, melynek függőleges, két oldalon látható része 2 vezetősínként van kiképezve. A 2 vezetősínben mozog a 3 elemekből összeállított elemsor, melyet a 4 dobra csévélünk fel villanymotoros, áttételes szerkezettel. A 3. ábra szerint a 3 elem, melyből tetszés szerinti mennyiség kapcsolható össze három fő részből áll. Az 5 testrész egyik oldalán annak teljes hosszában helyezkedik el a 6 csapszerű kiképzés és másik oldalán a 7 fejrész. A 3 elemek kapcsolásakor a 6 csapszerű kiképzés a 8 horonyban helyezkedik el. Az 5 testrész íves kiképzésű, melynek az equatoriális másodrendű nyomatéka nagyobb mint a sík felületűé. Az íves kiképzés további előnye a szélnyomással szembeni nagyobb ellenállóképesség. Az ív minimális sugárértékét az határozza meg, hogy a 2 vezetősínhez - melyben az összeszerelt szerkezet mozog - viszonyítva az ív 14 tetőpontja hogyan helyezkedik el. Az összekapcsolt elemsort zárt állásban két síkkal a 9 külső határoló síkkal és 10 belső határoló síkkal határolhatjuk (mely egyben a 2 vezetősíneket is meghatározza). Az 5 testrész ívét (domborulatát) úgy kell meghatározni, hogy a 9 külső határoló és a 10 belső határoló sík csak a 7 fejrész két oldalával érintkezzen, így statikailag határozott szerkezetet kapunk. Ha az ív sugara a minimális sugárértéknél kisebb az 5 testrész ívének 14 tetőpontja érintkezésbe kerül a burkoló síkkal és statikailag határozatlan szerkezet alakul ki. A 4. ábrán látható, hogy a 6 csapszerű kiképzés az 5 testrészen úgy van kialakítva, hogy középpontja az 5 testrész 11 külső határoló felületén kívül, a 11 külső határoló felület és a 15 nyakrész metszésvonalán keresztülfektetett érintősíkjával tompa szöget Í17) bezáró vonalon van. A 7 fejrész középpontja szintén a 11 külső határoló felületen kívül helyezkedik el a 11 külső határoló felület és a 7 fejrész 13 határolófelületének metszésvonalán ke-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
