177069. lajstromszámú szabadalom • Hajtóműelem, főként mezőgazdasági aprító- és cséplődobok energiatakarékos hajtására

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177069 Bejelentés napja: 1978. XII. 13. (AA-912) Nemzetközi osztályozás: F 16 H 33/00, A 01 D 69/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. I. 28. Megjelent: 1982. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Szendró' Péter dr., okleveles gépészmérnök 40%. Budapest, Agrártudományi Egyetem, Gödöllő' Benkó' Janos dr., okleveles gépészmérnök 30%, Gödöllő', Szabó Imre okleveles gépészmérnök 30%, Budapest Hajtóműelem, főként mezőgazdasági aprító- és cséplődoüok energiatakarékos hajtására 1 A találmány tárgya hajtóműelem, főként mező­­gazdasági aprító- és cséplődobok energiatakarékos hajtására, mely az energiaforrás és a dob közötti hajtásláncba van rugalmas energiatároló-leadó szer­kezetként beépítve. 5 Mind a kísérletek, mind a gyakorlati tapaszta­latok igazolták, hogy ha aprítást végző késeket az élre merőleges főmozgás mellett egy élmenti mellék­mozgással is meghajtják, akkor az aprítás a szilárd­ságtani értelemben vett tiszta nyírás helyett ún. 10 metszés révén következik be és energiaigénye számottevően csökken. A mezőgazdasági gépiparban ezt a felismerést a többi között úgy hasznosították, hogy szecskázó­dobokon a késeket a dobpalást alkotóihoz viszo- 15 nyitva kissé elfordítva rögzítették, vagyis az alkotó és a kések hegyes szöget zártak be. E széles körben alkalmazott megoldás hátránya abban van, hogy a mellékmozgás csupán az aprí­tandó anyaghoz viszonyított relatív elmozdulás és 20 ezért a metszés bekövetkeztéig a kések a felvett energia mintegy 30-40%-ának felhasználásával ki­zárólag tömörítik az aprítandó anyagot. A tömörödés közben értelemszerűen az élek terhelése is növekszik, ez viszont járulékos 25 hátrányként a kések élettartamát csökkenti. E hátrányok elkerülésére kézenfekvő lenne az, hogy a mellékriiozgást abszolút mozgásként, neve­zetesen rezgőmozgásként kell megvalósítani. Az e következtetésen alapuló megoldások azonban kivé- 30 2 tel nélkül önálló, külső energiát igénylő rezgetőszer­kezettel voltak felszerelve. Ezek a munkagépek azonban a gyakorlati követelményeknek magas be­szerzési- és üzemköltségeik, valamint bizonytalan üzemük miatt nem feleltek meg és nem is terjed­tek el. Az energiafelhasználás mérséklődését tapasztalták az olyan cséplőgépekkel végzett kísérleteknél is, melyeknél a verőlécek egyenletes körmozgására rez­gőmozgást szuperponáltak, de ezek sem jutottak el a gyakorlati megvalósulásig. A műszaki gyakorlatban igen gyakran építenek be az adott berendezés energiaforrása és munka­végző eleme közötti hajtásláncba olyan szerkeze­teket, melyek rugalmas alakváltozás révén halmoz­nak fel illetve adnak le energiát. Ezeket jelen leírásunkban rugalmas energiatároló-leadó szerkeze­teknek nevezzük. Legjellegzetesebb képviselőik illet­ve legfontosabb alkatrészeik a különféle kialakítású rugók. így az 1 303 713 sz. angol szabadalmi leírásból ismert léptetőmű karos kilincsszerkezete egy nyo­mórugó energiájával meneszti a kilincskereket. A nyomórugót egy a hajtóművel meghajtott bütykös tárcsa deformálja egy kar segítségével a kilincskerék két léptetés közötti nyugalmi állapotában. A 496 487 sz. svájci szabadalmi leírásból egy főként lengővályúkhoz vagy lengó'rostákhoz csatla­koztatható rezgetőszerkezet vált ismertté, melynél változtatható előfeszítésű, egymás ellen dolgozó ru-177069

Next

/
Thumbnails
Contents