177034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éterezett melamin-formaldehid gyanták kis formaldehid tartalmú, nagy stabilitású vizes oldatainak előállítására
23 177034 24 elegyet az éterezés után a trietanolamin és nátriumhidroxid együttes adagolása helyett mindössze 50%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal semlegesítjük pH = 7,2-ig. Azt tapasztalhatjuk, hogy az érlelés (a III. fázis) során a gyanta a 2. óra végén kicsapódik. A gyantát víz hozzáadásával sem lehet oldatba vinni. A példa alapján megállapítható, hogy az éterezési fázis után a semlegesítéshez legalább részben trietanolamint kell felhasználni. Az eredményt a 8. és 9. példával összehasonlítva az a következtetés is levonható, hogy a trietanolamin a gyanta vízoldhatóságának növelésében nemcsak az I. fázisban (a lúgos kondenzáció katalizátoraként) játszik szerepet, hanem ugyanilyen hatást fej ki a II. fázis (az éterezés) végén, a semlegesítés során is. A példa segítségével az érlelés (a III. fázis) kedvező hatását mutatjuk be. 5 Az 1. példában ismertetett eljárás segítségével négy gyantát állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy mind a négy gyantánál az éterezést 35 °C helyett 30 °C-on hajtjuk végre. Az érlelés (a III. fázisban végzett kezelés) ideje 10 gyantáról-gyantára növekszik. Az elkészített gyantákból az 1. példában megadottak szerint kötőanyagot készítünk, majd a kötőanyaggal üvegszál vázanyagú lemezt kezelünk. A kapott eredményeket a VI. táblázatban tün- 15 tettük fel: 17. példa 20 VI. táblázat A gyantakészítmény előállításánál alkalmazott érlelés időtartama, óra 0.1 45 Az üvegszál vázanyagú lemez húzási szilárdsága, kg/cm 4,2 4,6 4,8 Az üvegszál vázanyagú lemez rugalmassági indexe 5 6 8 A vizes gyantaoldat visz-41 53 115 245 kozitása, cPo (az előállítás után) 40 A példából megállapítható, hogy kb. 4 órás érlelés után a reakcióelegy viszkozitása hirtelen megnő. 45 A találmány szerinti eljárásban ezért szükséges a fenti művelettel kapcsolatban a megadott időhatárokat betartani. 50 18. példa A példa segítségével az érlelés során adagolt karbamidnak a gyantákra kifejtett kedvező hatását il- 55 lusztráljuk. A 4. példában leírt eljárás szerint gyantát állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy az eljárás végén nem adunk karbamídot az elegyhez. Az így készített gyantával az 1. példában ismer- 60 tetettek szerint kötőanyagot készítünk, majd a kötőanyaggal üvegszál-lemezt kezelünk. A kapott eredményeket a VII. táblázatban foglaltuk össze, összehasonlítás céljából megadtuk a 4. példa megfelelő eredményeit is. 65 VII. táblázat 4. példa szerint előállított gyanta Ugyanaz a gyanta karbamidadagolás nélkül Szabad formaldehid-tartalom, % 5,7 11,0 Az üvegszálvázanyagú lemez húzási szilárdsága, kg/cm 6,2 5,7 Viszkozitás a gyártás után, cPo 44 55 Viszkozitás 2 hónappal a gyártás után, cPo 92 185 A találmány szerinti eljárással előállított gyantákat előnyösen üvegszál vázanyagú lemezek kötő12
