177034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éterezett melamin-formaldehid gyanták kis formaldehid tartalmú, nagy stabilitású vizes oldatainak előállítására

21 177034 22 A harmadik gyanta készítésénél a P/M arány 3,0. E gyanta előállításánál semmiféle nehézség nem adó­dik, a késztermék vízzel tetszés szerint hígítható. (A hígíthatóság nagyobb, mint 2000). A példából megállapítható, hogy a találmány sze- 5 rinti eljárásban a gyanták megfelelő higíthatóságának biztosítására legalább 3,0 P/M arányt kell alkalmazni. 13. példa Az 1. példában ismertetett eljárással két gyantát állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy az éterezés során az 1. példában megadottól eltérő pH-értéket 15 és hőmérsékletet alkalmazunk. Az első gyanta előállítása során az éterezést 4-es pH-értéken, 40 °C hőmérsékleten hajtjuk végre. A kapott gyanta a gyártás másnapján megfelelő viszko­zitás-értékkel és hígíthatósággal rendelkezik, 20 nap 20 állás után azonban a gyanta géllé dermed. (A gyan­tát szobahőmérsékleten tároltuk). A második gyanta előállítása során az éterezést 1,5 pH-érték mellett, 20°C-on hajtottuk végre. A kapott gyanta vízzel való hígíthatósága a gyártás 25 másnapján nagyobb, mint 2000, a gyanta viszko­zitása 15 centipoise. A gyanta hígíthatósága kéthavi tárolás után még mindig nagyobb volt, mint 2000, viszkozitása mindössze 40 centipoise-ra nőtt. Az így előállított második gyantával kötőanyagot 30 készítünk, majd a kötőanyaggal az 1. példában is­mertetettek szerint üvegszál vázanyagú lemezt keze­lünk. Az így készített üvegszál vázanyagű lemez húzószilárdsága azonban mindössze 4,0 kg/cin A két gyanta tulajdonságait összehasonlítva az 1. 35 példában előállított készítményével megállapítható, hogy a gyanták jellemzői jelentősen romlanak, ha az éterezés során nem a találmány tárgyát képező eljá­rás szerinti pH- és hőmérsékleti tartományban dolgo­zunk. 40 Két hónap tárolási idő után a gyanta az alábbi jellemzőkkel rendelkezik: hígíthatóság: 600 viszkozitás: 1050 centipoise A két gyanta tulajdonságait a 4. példában előállí­tott készítményével összehasonlítva megállapítható, hogy a gyanták jellemzői jelentősen romlanak, ha az éterezési reakció során az éterezés összideje nem a találmány szerinti eljárás szerint adott zavarosodási ponthoz megadott időkorlátok közé esik. 15. példa A 4. példában ismertetett eljárás szerint gyantát állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy a 45 g tömény kénsav helyett savként 60 g 35,5%-os vizes sósavoldatot alkalmazunk. A gyanta jellemzői — eltekintve a 4. példánál megadottakkal azonos mólarányoktól - a követ­kezők: szárazanyag-tartalom: viszkozitás: szabad formaldehid-tartalom: hígíthatóság: viszkozitás: 43,3% 35 centipoise 5,5% végtelen (nagyobb, mint 2000) 30 centipoise A gyanta kéthavi tárolás után a következő tulaj­donságokkal rendelkezik: hígíthatóság: végtelen (nagyobb, mint 2000) viszkozitás: 55 centipoise !4. példa A 4. példában ismertetett eljárással két gyantát 45 állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy megváltoz­tatjuk az éterezési fázis időtartamát. Áz első gyanta előállítása során a kondenzációs reakciót 50 °C zavarosodási pont elérésekor szakít­juk meg. Az éterezést azonban a fenti zavarosodási 50 hőmérséklethez tartozó 90 perc helyett 60 perc tel­jes reakcióidő alatt hajtjuk végre. (A teljes reakció­idő tartalmazza a savadagolás idejét is). A kapott gyanta viszkozitása mindössze 23 centipoise, hígit­­hatósága nagyobb, mint 2000. 55 A gyantával az 1. példában ismertetettek szerint kötőanyagot készítünk, majd a kötőanyaggal üveg­szál vázanyagú lemezt kezelünk. Az így készített üvegszál vázanyagú lemez húzószilárdsága azonban mindössze 4,9 kg/cm. 60 A második gyanta készítése során a kondenzációs reakciót úgyszintén 50 °C zavarosodási pont eléré­séig folytatjuk. Az éterezési reakció összideje ebben az esetben 180 perc, A kapott késztermék viszkozi­tása 285 centipoise, vízzel való hívhatósága 1500. 65 A gyantából az 1. példában ismertetettek szerint kötőanyagot készítünk, majd a kötőanyaggal üveg­szál vázanyagú lemezt kezelünk. Az üvegszál váz­anyagú lemez a következő mechanikai jellemzőkkel rendelkezik: húzásí szilárdság: 6,0 kg/cm rugalmassági index: 7 Hasonló eredményeket kapunk, ha a fenti eljárást úgy ismételjük meg, hogy a fentivel azonos sztöchio­­metriai mennyiségben ortofoszforsavat, salétromsa­vat, hangyasavat vagy monoklórecetsavat használunk sósav helyett. A példából megállapítható, hogy a találmány sze­rinti eljárásban kénsavtól különböző savat is eredmé­nyesen alkalmaztunk. 16. példa A 4. példában ismertetett eljárás szerint gyantát állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy a reakció-11

Next

/
Thumbnails
Contents