177022. lajstromszámú szabadalom • Mozgó vágányszintező, tömékelő és szabályozógép elrendezés

3 177022 4 nyelne. Azonkívül az utánfutókeretet erőteljesebbre kell kialakítani, mivel az igénybevételek váltakozva egy nagyobb hossztartományban lépnek fel. A találmány feladata a bevezetőben ismertetett fajtájú olyan 'vágányszintező, -tömékelő és -szabá­lyozógép elrendezés létesítése, amellyel különösen technológiai szempontból nézve a munkafolyama­tok nagyobb pontossággal és jobb minőségben végezhetők és az egyes munkákat egymásra való káros kölcsönhatás nélkül és lehetőleg egymástól függetlenül lehet elvégezni. A találmány lényege, hogy egy ilyen fajtájú vágány szintező, -tömékelő és -szabályozógép elren­dezésnél a jármű elé második járművet társítunk, amely az önműködő, folyamatos tovahaladáshoz sa­ját járműhajtással van ellátva és ezzel az első járművel közös gépköteléket alkot — hogy azzal együtt lehessen szakaszos, azaz lépésenkénti, és il­letve vagy folyamatos, azaz non-stop előrehaladás­sal alkalmazni -, mig a második jármű előnyösen a két futómű, vagy futóműtengely között elhelye­zett központi ekével van ellátva és villamos, me­chanikus, vagy adóátviteli eszközökkel működtet­hető szerkezetei vannak az első jármű tartományá­ban már kiigazított vágány jelzésére, illetve ellen­őrzésére és adott esetben berendezései vannak a névleges helyzetet, illetve különbségeket jelölő színes pontok lerakására a vágány oldalsó helyzeté­nek, és|vagy a tömékelőszerszámok központosí­tásának ellenőrzésére. Ezzel a kialakítással a nem kiigazított és illetve vagy kiigazított vágánytartományban megállapított mérőértékek jelzése, feljegyzése, ellenőrzése és táro­lása lényegesen javul, mivel a két jármű mechani­kailag szét van választva, aminek következtében és a saját hajtómű alkalmazásával a lengések, és különösen az előnytelen gyorsuláshatások a máso­dik jármű tartományában elhelyezett jelző-, mérő- és ellenőrző berendezésekre nem adódnak át. A pontos jelzés és ellenőrzés, valamint az egyes mérőértékek felrajzolásának lehetősége lehetővé te­szi a közvetlen vizuális ellenőrzést és azt, hogy a kezelőszemély azonnal megtegye a megfelelő kiigazí­tó lépéseket, illetve változtatásokat. Célszerűen ezáltal a különösen az A 9686/76 sz. osztrák szabadalmi be­jelentésben ismertetett mérő- és ellenőrző módsze­reket lehet teljes mértékben alkalmazni úgy, hogy az ott leírt színjelzés segítségével a mindenkori vágány vonalvezetés trendjét pontosan meg lehet állapítani, illetve ellenőrizni lehet. Másrészt viszont az adókkal, vagy flexibilis kábelekkel, vagy hason­lókkal megvalósított átviteli lehetőségek biztosítják, hogy az első jármű tartományában kapott mérő-, ellenőrző- és szabályozóértékek az ettől elválasztott második járműre átadódjanak és azokat ott a talál­mány szerinti előnyöket kihasználva jelezzük, fel­rajzoljuk, ellenőrizzük és adott esetben kiigazítsuk. A találmány szerinti megoldás lehetővé teszi már meglevő járművek alkalmazását is úgy, hogy azok megfelelő felszerelés után nagyobb szerkezeti változtatás és anyagi ráfordítás nélkül további járművekkel közös gépkötelékké foghatók össze. Egy ilyen szétválasztott elrendezés előnyösen hat az egyes járművek mozgásának ellenőrzésénél is, mivel ezek az osztott elrendezés ellenére közös gépköteléket képeznek. A találmány egy további jellemzője szerint az első jármű, elülső végénél, és a második jármű, hátulsó végénél - különösen a közös átállító járat­ra —, egy-egy, előnyösen szabványos kapcsolóval van ellátva. Ez lehetővé teszi, hogy bár a két jármű mechanikailag szét van választva, közösen, mint mereven összekötött járműköteléket lehessen azokat átállítani, ami által a különböző vasúti ke­zelő személyzet üzem közben könnyebben tudja kezelni. A találmány szerint a két járművet előnyösen mindenkor mindkét végén elláthatjuk szabványos kapcsolókkal, hogy így szabványos járműként le­gyenek kialakítva. Ez lehetővé teszi, hogy a gép­egységet a szokásos vonatkötelékbe megfelelő he­lyen, különösen az átállítóutakon be tudjuk sorol­ni, amikor a két járművet mereven össze lehet egy­mással kötni úgy, hogy a szállítás a szokásos vo­natmozgás keretén belül, például tehervonat segítsé­gével történhet. Egy további kivitel esetében a második jármű a nem kiigazított vágány tényleges helyzetének mérésére való járulékos szerkezetekkel van felsze­relve. Ezáltal az első járműtől elválasztott második jármű és az azon elhelyezett író-, jelző- és ellen­őrző szerkezeteket, valamint ezeknek a műszerek­nek a második járműnek az első jármű lépésen­kénti előrehaladásától független, folyamatos előre­haladása következtében létrejövő előnyös körül­ményeit a nem szabályozott vágány tartományban levő vágány helyzetének mérésére is felhasznál­hatjuk. Ezáltal a vágányvonal ellenőrzése, valamint a vágányhelyzet trendjének, illetve arra vonatkozó változásoknak a felismerése könnyebbé válik és ez­által a kapott kiigazítási eredmények minősége ja­vul. A találmány értelmében továbbá a második jármű saját kabinnal és saját hajtóforrással van el­látva, hogy előnyösen saját hajtóművel önműködő­en és függetlenül lehessen alkalmazni és a központi eke a hozzá tartozó ekevasakkal körülbelül a kabin alatt van elhelyezve. Ezáltal a gépkötelék járműveit univerzálisan alkalmazhatjuk a legkülönbözőbb al­kalmazási esetekben, mivel azáltal, hogy a második járműnek saját hajtóforrása van, az önműködő, független alkalmazáshoz, ezt az első járműtől függetlenül kizárólag mérési célokra, vagy például a zúzottkőágy alakítására, vagy planírozására is fel­használhatjuk. Ennek következtében a gépkötelék ilyen speciális kialakítása által a javított vágány­­helyzet eléréséhez szükséges járulékos munkafolya­matot elhagyhatjuk mert előnyös módon - már is­mert és meglevő ekegépek esetén, amelyeket a ta­lálmány szerint járulékos szerkezetekkel látunk el — a saját eke. elhelyezése a további járulékos eszközökkel együtt elhagyható. Ezáltal a zúzottkő­ágy kezelése, valamint a vágány helyzetének kiiga­zítása és az alátömékelés közösen és egyidejűleg végezhető el egyetlen és közös szakasz lezárása mellett. A találmányt részletesebben a rajzok alapján is­mertetjük, amelyek a találmány szerinti gépelrende­zés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents