177019. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyújtott alakú termékek folyamatos üzemű vulkanizálására

5 177019 6 végbe, mert a vulkanizálandó termék hőmérséklete viszonylag magas, amikor a vízzel érintkezik. Ezen­kívül a hűtővíz felületéről is vízgőz hatol be a tu­lajdonképpeni vulkanizáló szakaszba. A víz elgő­­zölgéséből eredő kedvezőtlen hatásokat bizonyos mértékben csökkenthetjük, ha a hűtőszakasz és fűtőszakasz közé hőcsapdát, vagy megfelelő tömítést építünk be, amelynek segítségével a vízgőz egy része lecsapódik. Annak érdekében tehát, hogy a vízgőzből eredő mikrohólyagok által okozott hátrányokat kiküszöböljük, ajánlatos, ha a hűtéshez gáznemű közeget alkalmazunk. A gáznemű közeg kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy olyan gázt alkalmazzunk, amelynek nincs hátrányos hatása a vulkanizálandó termékre. Ilyen gáz például a nitrogén, a széndioxid, a kénhexafluorid és bi­zonyos nemesgázok. Ezen a módon lehetőség van tehát arra, hogy a vulkanizálást teljesen száraz körülmények között hajtsuk végre, ami annyit is jelent, hogy mind a hevítést, mind a visszahűtést teljesen vízmentes térben hajtsuk végre. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő be­rendezést a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábrán oldalnézetben mutatjuk be vázlatosan a vulkanizáló berendezést. A berendezés cső alakú és függőleges helyzetű, a 2. ábrán vázlatosan, hosszmetszetben mutatjuk be a vulkanizáló csövet, a 3. ábra a vulkanizáló cső fűtőszakaszát kina­gyítva ábrázolja, a 4. ábrán pedig a vulkanizáló cső fűtőszakaszá­nak egy további kiviteli példáját szemléltetjük. Az 1. ábra a függőleges helyzetű vulkanizáló csövet vázlatosan ábrázolja. Ennek főrésze egy 1 vulkanizáló szakasz, amelyet függőleges helyzetében egy 2 állvány támaszt alá. Másik főrésze a vulkani­záló tartomány felső részén levő 3 fúvóberendezés, amelynek 4 fúvófeje a vulkanizáló csőszakasz meg­hosszabbításához van szerelve. A vulkanizáló sza­kasz felső és alsó részén a vulkanizálandó kábel­huzal megvezetésére szolgáló 5, 6 terelőkerekek vannak elrendezve. A kábelhuzal a 8 dobról tekere­­dik le és vulkanizálás után egy másik 9 dobra te­­keredik fel. A kábelhuzalra a fúvóberendezés segít­ségével egy olyan bevonat kerül, amelyet először a vulkanizálási hőmérsékletre hevítünk fel, majd az 1 vulkanizáló szakaszban — tehát a vulkanizáló cső­ben — hűtünk le. A vulkanizáló cső felső és alsó végén 10 tömítések vannak, amelyeken keresztül a 14 kábel légmentesen tömítve halad. A 2. ábra az 1 vulkanizáló szakaszt kinagyítva mutatja be. Mint már említettük, ez lényegében egy olyan 11 vulkanizáló cső, amelyen keresztül a vulka­nizálandó termék tengelyirányban - jelen esetben tehát felülről lefelé - halad. A 11 vulkanizáló cső nyomásnak és melegnek egyaránt ellenálló anyagból, például acélból van készítve. A vulkanizálandó 14 kábel a vulkanizáló csövön keresztül történő haladá­sa alkalmával felmelegszik és ugyanezen csőben hűl le. A hevítési szakaszt A-val, a hűtési szakaszt B-vel jelöltük meg. Az A hevítési szakaszban a 11 vulkani­záló csövet egy vele egytengelyű, külső 12 csőkö­peny veszi körül, amelynek anyaga például réz. A csőköpenyre, annak felső végén egy kisfeszültségű, váltakozóáramú 13 transzformátor egyik kivezetése csatlakozik, míg a vulkanizáló cső felső elvégződése a transzformátor másik kivezetésével van összekötve. Ennélfogva a csőköpeny a vulkanizáló cső felmelegí­téséhez szükséges fűtőáramot vezeti. Ha a villamos áramot bekapcsoljuk, a vulkanizáló cső felmelegszik és az A fűtőszakaszban tengelyirányban és kerülete mentén egyaránt egységes, egyenletes meleget adó fűtőköpenyként funkcionál, amely melegét a vulka­nizálni kívánt terméknek átadja. A vulkanizáló cső fűtőszakaszának elején egy beömlő 15 csőcsonk, a végén egy kiömlő 16 csőcsonk, illetve szelep van kialakítva, amelyeken keresztül a védőgáz a vulkanizáló csőbe, illetve on­nan kiáramlik. A 12 csőköpeny által alkotott gyűrű alakú 17 csatornába a 19 befúvórendszer segítsé­gével egy 18 beömlőnyíláson át áramlik a Hűtő­­levegő. Közvetlenül az A fűtőszakasz után a B hűtőszakaszban a 11 vulkanizáló csövet egy 20 burkolat fogja körül, melynek a cső ezen szaka­szára áramló hűtővizet bevezető 21 beömlőnyílása és egy 22 kiömlőnyílása van. A 23 keringetőszi­vattyú és a 24 hőkicserélő a be- és kiömlőnyílást összekötő vezetékbe vannak beépítve. Ily módon a vulkanizáló cső egy úgynevezett C hőcsapdával van felszerelve. A vulkanizáló cső B hűtőszakaszának elejére és végére egy-egy 25 illetve 26 csőcsatlakozás van sze­relve, amelyek a hűtőgáz bevezetésére, illetve kiára­­rmd tatására szolgálnak. A gáz alakú hűtőközeget ezen a szakaszon egy 27 szivattyú keringeti, amely­hez egy 28 hőkicserélő csatlakozik. A hűtőgáz vagy az elgőzölögtetett folyadék, amely a hevítési szakaszban áramlik, a C hőcsapda tartományában lecsapódik és visszafolyik a B hűtőszakaszba. A hőcsapdát tehát tulajdonképpen egy, a csövet körülfogó 20 burkolat képezi. A hűtővíz helyett gáznemű hűtőközeget akkor alkalmazunk, ha olyan anyagot kell vulkanizálni, amelyben a víz jelenléte káros jelenségeket idéz elő. Ily módon a vulkani­zálást a vulkanizálandó terméknek víz- vagy vízgőz jelenléte nélkül, teljesen száraz állapotában hajthat­juk végre. Az 1. ábrán bemutatott hevítőköpeny helyett az A fűtőszakaszt egymást követő, különálló darabok­ból összeszerelt hevítőköpenyekből is kialakíthat­juk. Ha a hevítőszakaszt így építjük fel, akkor az egymás után szerelt 11a, 11b csőszakaszok mind­egyike egy-egy 13a, 13b transzformátorral van összekapcsolva oly módon, hogy a csőszakaszok együttesen alkotják az Al, A2 fűtőköpenyeket, melyeken villamos áram folyik át. A transzformá­torok megfelelő vezérlésének segítségével a heví­tési tartományban optimális vulkanizálást biztosító hőmérsékleteloszlás jön létre. Az így közölt meleg­mennyiséget az adott anyag minőségének megfele­lően, egyenletes elosztásban lehet alkalmazni. Alább az 1. és 4. ábrák útján bemutatott berendezéssel kapcsolatban végrehajtott vulkanizálásra vonatkozó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents