177019. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyújtott alakú termékek folyamatos üzemű vulkanizálására
5 177019 6 végbe, mert a vulkanizálandó termék hőmérséklete viszonylag magas, amikor a vízzel érintkezik. Ezenkívül a hűtővíz felületéről is vízgőz hatol be a tulajdonképpeni vulkanizáló szakaszba. A víz elgőzölgéséből eredő kedvezőtlen hatásokat bizonyos mértékben csökkenthetjük, ha a hűtőszakasz és fűtőszakasz közé hőcsapdát, vagy megfelelő tömítést építünk be, amelynek segítségével a vízgőz egy része lecsapódik. Annak érdekében tehát, hogy a vízgőzből eredő mikrohólyagok által okozott hátrányokat kiküszöböljük, ajánlatos, ha a hűtéshez gáznemű közeget alkalmazunk. A gáznemű közeg kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy olyan gázt alkalmazzunk, amelynek nincs hátrányos hatása a vulkanizálandó termékre. Ilyen gáz például a nitrogén, a széndioxid, a kénhexafluorid és bizonyos nemesgázok. Ezen a módon lehetőség van tehát arra, hogy a vulkanizálást teljesen száraz körülmények között hajtsuk végre, ami annyit is jelent, hogy mind a hevítést, mind a visszahűtést teljesen vízmentes térben hajtsuk végre. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezést a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábrán oldalnézetben mutatjuk be vázlatosan a vulkanizáló berendezést. A berendezés cső alakú és függőleges helyzetű, a 2. ábrán vázlatosan, hosszmetszetben mutatjuk be a vulkanizáló csövet, a 3. ábra a vulkanizáló cső fűtőszakaszát kinagyítva ábrázolja, a 4. ábrán pedig a vulkanizáló cső fűtőszakaszának egy további kiviteli példáját szemléltetjük. Az 1. ábra a függőleges helyzetű vulkanizáló csövet vázlatosan ábrázolja. Ennek főrésze egy 1 vulkanizáló szakasz, amelyet függőleges helyzetében egy 2 állvány támaszt alá. Másik főrésze a vulkanizáló tartomány felső részén levő 3 fúvóberendezés, amelynek 4 fúvófeje a vulkanizáló csőszakasz meghosszabbításához van szerelve. A vulkanizáló szakasz felső és alsó részén a vulkanizálandó kábelhuzal megvezetésére szolgáló 5, 6 terelőkerekek vannak elrendezve. A kábelhuzal a 8 dobról tekeredik le és vulkanizálás után egy másik 9 dobra tekeredik fel. A kábelhuzalra a fúvóberendezés segítségével egy olyan bevonat kerül, amelyet először a vulkanizálási hőmérsékletre hevítünk fel, majd az 1 vulkanizáló szakaszban — tehát a vulkanizáló csőben — hűtünk le. A vulkanizáló cső felső és alsó végén 10 tömítések vannak, amelyeken keresztül a 14 kábel légmentesen tömítve halad. A 2. ábra az 1 vulkanizáló szakaszt kinagyítva mutatja be. Mint már említettük, ez lényegében egy olyan 11 vulkanizáló cső, amelyen keresztül a vulkanizálandó termék tengelyirányban - jelen esetben tehát felülről lefelé - halad. A 11 vulkanizáló cső nyomásnak és melegnek egyaránt ellenálló anyagból, például acélból van készítve. A vulkanizálandó 14 kábel a vulkanizáló csövön keresztül történő haladása alkalmával felmelegszik és ugyanezen csőben hűl le. A hevítési szakaszt A-val, a hűtési szakaszt B-vel jelöltük meg. Az A hevítési szakaszban a 11 vulkanizáló csövet egy vele egytengelyű, külső 12 csőköpeny veszi körül, amelynek anyaga például réz. A csőköpenyre, annak felső végén egy kisfeszültségű, váltakozóáramú 13 transzformátor egyik kivezetése csatlakozik, míg a vulkanizáló cső felső elvégződése a transzformátor másik kivezetésével van összekötve. Ennélfogva a csőköpeny a vulkanizáló cső felmelegítéséhez szükséges fűtőáramot vezeti. Ha a villamos áramot bekapcsoljuk, a vulkanizáló cső felmelegszik és az A fűtőszakaszban tengelyirányban és kerülete mentén egyaránt egységes, egyenletes meleget adó fűtőköpenyként funkcionál, amely melegét a vulkanizálni kívánt terméknek átadja. A vulkanizáló cső fűtőszakaszának elején egy beömlő 15 csőcsonk, a végén egy kiömlő 16 csőcsonk, illetve szelep van kialakítva, amelyeken keresztül a védőgáz a vulkanizáló csőbe, illetve onnan kiáramlik. A 12 csőköpeny által alkotott gyűrű alakú 17 csatornába a 19 befúvórendszer segítségével egy 18 beömlőnyíláson át áramlik a Hűtőlevegő. Közvetlenül az A fűtőszakasz után a B hűtőszakaszban a 11 vulkanizáló csövet egy 20 burkolat fogja körül, melynek a cső ezen szakaszára áramló hűtővizet bevezető 21 beömlőnyílása és egy 22 kiömlőnyílása van. A 23 keringetőszivattyú és a 24 hőkicserélő a be- és kiömlőnyílást összekötő vezetékbe vannak beépítve. Ily módon a vulkanizáló cső egy úgynevezett C hőcsapdával van felszerelve. A vulkanizáló cső B hűtőszakaszának elejére és végére egy-egy 25 illetve 26 csőcsatlakozás van szerelve, amelyek a hűtőgáz bevezetésére, illetve kiárarmd tatására szolgálnak. A gáz alakú hűtőközeget ezen a szakaszon egy 27 szivattyú keringeti, amelyhez egy 28 hőkicserélő csatlakozik. A hűtőgáz vagy az elgőzölögtetett folyadék, amely a hevítési szakaszban áramlik, a C hőcsapda tartományában lecsapódik és visszafolyik a B hűtőszakaszba. A hőcsapdát tehát tulajdonképpen egy, a csövet körülfogó 20 burkolat képezi. A hűtővíz helyett gáznemű hűtőközeget akkor alkalmazunk, ha olyan anyagot kell vulkanizálni, amelyben a víz jelenléte káros jelenségeket idéz elő. Ily módon a vulkanizálást a vulkanizálandó terméknek víz- vagy vízgőz jelenléte nélkül, teljesen száraz állapotában hajthatjuk végre. Az 1. ábrán bemutatott hevítőköpeny helyett az A fűtőszakaszt egymást követő, különálló darabokból összeszerelt hevítőköpenyekből is kialakíthatjuk. Ha a hevítőszakaszt így építjük fel, akkor az egymás után szerelt 11a, 11b csőszakaszok mindegyike egy-egy 13a, 13b transzformátorral van összekapcsolva oly módon, hogy a csőszakaszok együttesen alkotják az Al, A2 fűtőköpenyeket, melyeken villamos áram folyik át. A transzformátorok megfelelő vezérlésének segítségével a hevítési tartományban optimális vulkanizálást biztosító hőmérsékleteloszlás jön létre. Az így közölt melegmennyiséget az adott anyag minőségének megfelelően, egyenletes elosztásban lehet alkalmazni. Alább az 1. és 4. ábrák útján bemutatott berendezéssel kapcsolatban végrehajtott vulkanizálásra vonatkozó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
