177019. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyújtott alakú termékek folyamatos üzemű vulkanizálására
7 177019 8 példát ismertetünk. A műanyaggal bevonni kívánt alumíniumvezeték átmérője 10 mm. Ezt a vezetéket a terelőkerék segítségével a vulkanizáló csövön visszük át, majd ugyancsak egy terelőkerék révén húzzuk onnan ki. A vulkanizáló csőbe épített fúvóka 12 mm vastagságú polietilénréteget visz fel az alumíniumvezetékre. A nyomás alatt felvitt műanyag hőmérséklete az eljárás alatt 125 °C. A vulkanizáló cső hevítési szakaszát öt váltakozó áramú transzformátorral táplált villamos árammal melegítettük. Az egyes transzformátorok kereken 2—2,5 kA nagyságú váltakozó áramot szállítottak. A vulkanizáló cső A hevítési szakaszának kezdetén egy 15 méteres szakaszon 350 °C volt a hőmérséklet, majd ezt követően egy 23 méteres szakaszon 300 °C hőmérséklet volt a vulkanizálási hőfok. A vulkanizáló cső B hűtőszakaszának kezdetén szobahőmérsékletet tartottunk fenn oly módon, hogy az ezen tartományt körülfogó csőköpenybe levegőt fújtunk be. Egyebekben a vulkanizáló csövet nitrogéngázzal töltöttük meg, amelynek nyomása 1,4 att volt. Mind a hevítési szakaszban áramló védőgázt, mind pedig a hűtőtartományban keringő hűtőgázt nyomás alatt tartottuk annak érdekében, hogy a vulkanizálás alkalmával kialakuló levegőhólyagok keletkezését elkerüljük. Az ezen vulkanizálási példa kapcsán vulkanizált termék 3,5 m/perc sebességgel haladt át a vulkanizáló csövön. A vulkanizálás foka 90%. A 2. ábrán bemutatott hűtési megoldásnak megfelelően a hűtőgázt túlnyomáson vezettük be és áramoltattuk a 11 vulkanizálócsőben a 25, 26 csőcsatlakozásokon keresztül. Eközben a hűtőgáz a 14 kábelt lehűtötte és a hűtőgáz hőtartalmát a csövön kívül adta le. Alternative mód van arra is, hogy a 11 vulkanizáló csövet a hűtőszakasz teljes tartományában egy olyan külső köpennyel szereljük fel, amelyen a hűtőfolyadék, vagy hűtőgáz bevezetésére illetve kiöblítésére szolgáló be- és kiömlőnyílások, illetve csőcsatlakozások fel vannak szerelve. A hűtőközeget ebben az esetben szivattyú segítségével keringetjük, közben a rendszerbe beépített hőkicserélőn hajtjuk keresztül. A 11 vulkanizáló cső hűtőgázzal van töltve. Ezt a gázt a vulkanizált kábel hőtartalma melegíti fel, majd az így felmelegedett gáz a vele közölt meleget a csőköpenyben áramló folyadék vagy gáz által lehűtött csőfalnak adja át. Annak érdekében, hogy a gáz alakú hűtőközeget a B hűtőszakaszban nyomás alatt tartsuk, a vulkanizáló cső hűtőszakaszát a célra alkalmas, de a rajzon nem ábrázolt be- és kiömlőnyílásokkal alakítottuk ki, amelyeken keresztül a hűtőközeg áramlik. Hogy a vulkanizáló csőbe befújt hűtőgázt visszanyerjük és hűtés után a csőbe visszavezessük, - mód van arra, hogy a hűtőgázt a csőből például a 25 csőcsatlakozáson keresztül közvetlenül a környezetbe vezessük. Mind a rajzok, mind pedig a fentiekben közölt leírásrészek csupán arra szolgálnak, hogy a találmányi gondolatot világosan szemléltessék. A berendezés egyes rész-elemei az igénypontok által megvont oltalmi körön belül természetesen számos változtatáson mehetnek keresztül anélkül, hogy ezzel a találmány lényege a legcsekélyebb mértékben változást szenvedne. A rajzokon például a vulkanizáló csövet függőleges helyzetben ábrázoltuk, de természetesnek tartjuk azt, hogy a cső helyzete ettől eltérő is lehet. A 2. ábrán az is látható, hogy a 11 vulkanizáló cső egyik (felső) vége a feszültségforrás egyik pólusára csatlakozik, míg a másik (alsó) vége a 12 csőköpenyen keresztül a feszültségforrás másik kapcsával van összekötve. Természetesnek tartjuk, hogy a vulkanizáló cső alsó vége bármilyen más közvetítő szerkezeti elem útján is összeköthető a ieszüitségforrással. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés nyújtott alakú termékek, például Kábelek, folyamatos vulkanizálására, mely berendezést egy olyan vulkanizáló cső képezi, amelyen a vulkanizálandó termék keresztülhalad, s amelyben hevítési szakasz és hűtési szakasz van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a vulkanizáló cső (11) feszültségforrással - például transzformátorral (13) - van összekapcsolva, oly módon, hogy a vulkanizáló cső fala villamos fűtőellenállást alkot, illetve a vulkanizáláshoz szükséges hőt sugárzó fűtőköpenyt képez. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vulkanizáló cső (11) fűtőszakaszának (A) egymással szembenéző végei feszültségforrással - például transzformátorral (13) - vannak összekötve, és a teljes fűtőszakasz fűtőköpenyt képez. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vulkanizáló cső (11) a fűtőszakasz (A) tartományában axiális irányban, egymás mögött elhelyezett csőszakaszokból (11a, 11b) áll, melyek egy-egy különálló feszültségforrással vannak összekapcsolva, s így egymástól elválasztott, egymás mellett fekvő fűtőköpenyeket (Al, A2)'képeznek. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vulkanizáló cső (11) fűtési szakaszában (A) levő csőszakaszokat (11a, 11b) a csővel azonos tengelyű külső csőköpeny (12) vagy csőköpenyek (12a, 12b) veszik körül, melyek a hűtőlevegőt tartalmazó gyűrű alakú csatornát (17) alkotják. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vulkanizáló cső (11) illetve a csövet alkotó csőszakaszok (11a, 11b) a már említett feszültségforrásra a levegőcsatornát (17) képező csőköpeny(ek) (12, 12a, 12b) közvetítésével csatlakoznak. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vulkanizáló cső (11) fűtőszakaszának (A) tartományában a védőgázt bevezető és e tartományból kieresztő csőcsatlakozások (15, 16) vannak felszerelve. 5 10 15 24 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
