176891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrozo-karbamid-származékok előállítására
15 176891 16 furanozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában. ÍR spektrum C*1 (cm'1): 3350, 1635, 1540, 1050, NMR spektrum (D20)8: 3,08 (s, CH3). (2) 2 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-D-ribofuranozil-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban, és az oldathoz 0—5 °C-on, egy óra alatt, keverés közben 1,1 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további egy órán át keverjük. Miután a reakció teljesen lejátszódott, az elegyet az 1. példa (2) lépése szerinti módon kezeljük tovább. 1,4 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3- -metil-3—D-ribofuranozil-karbamidot kapunk, sárga por formájában. A termék olvadáspontja: 57—60ü (bomlik). ÍR spektrum (cm"1): 3400, 1690, 1060, NMR spektrum (CDC13)S: 3,10 (s, 3H, Ci/3), 6,30 (d, 1H, Cj—H) [°0d = — 35,2° (c = 1,1, metanol). 28. példa 2,7 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-D-ribofuranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilénklorid elegyében, és az oldathoz 15 g vízmentes nátriumkarbonátot adunk. Az elegybe jéghűtés mellett, 10 perc alatt 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. 2,1 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-metil-3-D-ribofuranozil-karbamidot kapunk sárga por formájában. A termék olvadáspontja: 57—60 °C (bomlik) [a]“=-35,2° (c = 1,1, metanol). 29. példa (1) 3,0 g D-ribóz, 1,9 g n-butilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) egy lépésben leírt módon dolgozzuk fel. 5,0 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-ribofuranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában. IR spektrum vgjf'a (cm"1): 3350, 1640, 1535, 1060, NMR spektrum (D20)8: 0,70— 1,90 (m, —(Ctf2)2Ci/3]. (2) 3,1 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-ribofuranozil-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban és a kapott oldathoz 1,5 g nátrium-nitritet adunk 0—5 °C-os hőmérsékleten, egy óra alatt, keverés mellett. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további egy órán át keverjük, majd az 5. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 1,4 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-ribofuranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában. IR spektrum (cm"1): 3400, 1700, 1080, NMR spektrum (D20)8: 0,70—2,00 [m, 7H, — (C//2)2— CH3], 5,20 (d, 1H, 1,—H) [ag?= — 3,0° (c = l,0, metanol). 30. példa (1) 3,6 g D-mannóz, 1,8 g n-butilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 5,3 g l-(2-klóretiI)-3-n-butíl-3-D-mannopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában. ÍR spektrum C« (cm '): 3350, 1640, 1540. 1070, 1030, NMR spektrum (D20)8:0.7— 1,9 [m, 7H,— (CH2)2CH3) 5,1—5,3 (m, 1H, C,—H), (2) 3,4 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-niannopiranozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 ml metilénklorid elegyében, és a kapott oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példában leírt módon dolgozzuk fel. 2,9 g l-(2-klóretiI)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-mannopiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamellszerű anyag formájában. ÍR spektrum (cm '): 3350, 1690, 1080 NMR spektrum (D20)8: 0.8—2,0[m,7H, — (CH2)2CH3] 4,20 [t, 2H, —N(NO)CH2] [a]o - +33,1D (c- 1,0, metanol). 31. példa 5,4 g l-(2-klóretil)-3-nábutil-3-D-mannopiranozil-karbamidot feloldunk 20 ml hangyasavban és az oldathoz 2 óra alatt, jéghűtés mellett, keverés közben 3,5 g nátrium-nitritet adunk. A kapott elegyhez 40 ml metanolt és 30 g vízmentes kálium-karbonátot adunk. Ezután az elegyet jéghűtés mellett további 10 percen át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lépését követve dolgozzuk fel. 1,6 g 1 -(2-kIóretil)-1 -nitrozo-3-n-butil-3-D-mannopiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában. [*]d = +33,1° (c=1,2, metanol). 32. példa (1) 3,0 g D-xilóz, 1,5 g n-propil-amin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében ismertetett módon dolgozzuk fel. 4,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3- -D-xilopiranozil-karbamidot kapunk színtelen, karamell-szerű anyag formájában. IR spektrum v^1 (cm"1): 3370, 1640, 1520, 1040, NMR spektrum (D20)8: 0,85 (t, 3H, CH3), 1,45—1,95 (m, 2H, — CH2— CH3). (2) 9,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-xilopiranozil-karbamidot feloldunk 25 ml hangyasavban és az oldathoz 0—5 °C-on, egy óra alatt, keverés mellett 6,0 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 30 percig keverjük. Miután a reakció teljesen lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 3,7 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-D-xilopiranozil-karbamidot kapunk, halványsárga, karamell-szerű anyag formájában. IR spektrum vTMxc'3 (cm"1): 3400. 1695, 1070, NMR spektrum (D20)8: 0,85 (t, 3H, C//3), 1,40—1,90 (m, 2H, — CH2—CH3), 4,15 (t, 2H, — N(NO>-CH2—] [a]^= +5,8° (c 1,6, metanol) 33. példa 3,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-xilopiranozil-kar-bamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml me" tilén-klorid elegyében és az oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az ele-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
