176874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mono- vagy diolefinek polimerizálására

3 176874 4 recszerü molekulaszerkezettel rendelkező vegyületekhez jutunk, és ezek mellett még A1R3xHx általános kép­­letű alumínium-hidrid-származékok is keletkeznek. Ha az alumínium-alkil-vegyület mennyiségét növeljük, reakciótermékként olyan (I) általános képletű vegyülete­­ket kapunk, amelyekben az alumínium atomhoz kap­csolódó alkilcsoportok száma növekszik, és olyan PIA- származékok keletkeznek, ahol valamennyi hidrid­­-hidrogénatomot alkilcsoport helyettesít. Ha a fenti reakcióban a (HalNR)n általános képletű vegyületet az alumínium-alkilhez képest feleslegben alkalmazzuk, akkor főleg egyszerű alumínium-hidrid­­származékok, mint A1R2H, A1RH2 és A1H3 képződnek, és a több hidrogénatomot és kevesebb alkilcsoportot tartalmazó PIA-származékokat kapjuk. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű alumínium­­-alkil-vegyületek, illetve alumínium-hidridek és a PIA- molekulák közötti kölcsönhatás olyan rendszert ered­ményez, amely az átmenetifémmel együtt nagyhatású katalizátor-rendszerként alkalmazható. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a poli­­merizációt olyan katalizátor-rendszer jelenlétében vé­gezzük, amely a) valamely A1R3_XHX általános képletű alumínium­­alkil- vagy -hidrid-származékból — a képletben R 1—6 szénatomos szénhidrogéncsoportot jelent és x=0, vagy 1—3 egész szám, b) TiCl4-ből vagy TiCl3-ból és c) és (HA1H—Cj _6-alkil)n általános képletű, zárt vagy nyitott ketrecszerű szerkezettel rendelkező, mono­vagy diolefinek polimerizációjára egyaránt alkalmas poliiminoalánból áll, a képletben n értéke 4—8, a teljes A1 : Ti arány 0,5—5, míg ha az aj komponens hidrid­­származék, akkor a c) komponenssel együtt képezett komplex formájában van jelen, és a reakció hőmérsékle­tét 10 °C—100 °C között tartjuk, a reakciót 1—5 at nyo­máson és szénhidrogén oldószerben hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott katali­zátor-rendszerek hatásosságát a következők alapján ál­lapítottuk meg: 1. Izoprén polimerizálását a találmány szerinti temer rendszerrel és összehasonlításképpen PIA—TiCl4 biner rendszerrel végrehajtva azt az eredményt kaptuk, hogy a terner rendszer nagyobb aktivitása a PIA-vegyület és az A1R3 vagy AlR3 xHx vegyület kölcsönhatásra vezethető vissza. Az összehasonlító vizsgálatok eredmé­nyeit az 1. ábrán mutatjuk be, ahol a szilárd polimer kitermelést az ordinátán ábrázoljuk, az abszcisszán sze­replő Al/Ti mólarány függvényében. Az 1. ábrán az A görbe: TiCl4+AI(C2H5)3 rendszer, a B görbe: (HAlN-izoC3H7)6-f TiCl4 rendszer, a C görbe: (HAlN-izoC3H7)6+Al(C2H5)3 + TiCI4 rend­szer. Hasonló eredményeket kapunk, ha etilént TiCl3— —-PIA—A1R3 terner rendszerrel polimerizálunk, össze­hasonlítva a TiCl3—PIA és TiCl3—A1R3 biner rendsze­rekkel. Az eredményeket a későbbiekben a 2. táblázat mutatja. 2. Kizárható, hogy a PIA hidrid-hidrogénatomjainak alkilcsoportokkal való helyettesítése aktiváló hatású lenne, mivel vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a teljesen vagy részlegesen alkilezett PIA-k kevésbé vol­tak aktívak a kiindulási PIA-vegyületeknél, sőt TiCl4-daI egyesítve kifejezetten hatástalannak bizonyultak izoprén polimerizációjánál. 5. Izoprén esetében fokozott polimerizációs aktivitás figyelhető meg a (II) általános képletű termék jelenlété­ben, melyet a PIA klórozásával és LiAlH4-del való keze­lésével állítottunk elő. A (2) és a (3) reakció szerint a kezelés hatására a PIA komplexeket képez AlH3-del: (HA1NR)6+ HC1 - [(C1A1NRXHA1NR5)] (2) [(C1A1NRXHA1NR)5]+ + LiA1H4 - (A1NR)6 . A1H3+LiCl (3) (II) A 2. ábra szerint a (II) általános képletű termék foko­zott aktivitást mutat a kiindulási PIA aktivitásához ké­pest : az ábrán az ordinátára a szilárd polimer kitermelé­sét vettük fel, az abszcisszán szereplő Al/Ti arány függ­vényében. A 2. ábrán az A görbe : (HA1N-ízoCjHt)6 . A1H3+TiCl4 rendszert, a B görbe: (HAlN-izoC3H7)6+TiCl4rendszert szemlél­tet. A polimerizációt 10° és 100 °C között, 1—5 att nyo­máson hajtjuk végre, lehetőleg alifás, aromás vagy cikloalifás szénhidrogén-oldószer jelenlétében. Az Al/Me mólaránya (ahol Al a poliiminoalánban levő iminoegységek és az egyszerű hidrid- vagy alkil­­származékok alumínium atomjainak összegét és Me az átmenetifémet jelenti) — amely ismert módon befolyá­solja a polimerizáció sebességét és a szilárd polimer kitermelését — 0,5—5,0 között változik, de előnyösen a polimerizálandó monomer természetétől függ. A példákban a 173 010 sz. magyar szabadalom sze­rinti, zárt ketrecszerű poliiminoalánokat alkalmaztuk, azonos eredményre jutunk azonban a 172 877 sz. ma­gyar szabadalmi leírásban leírt nyitott ketrecszerű poli­­iminoalánok alkalmazásával is. 1—15. példa Az 1. ábra, ahol az ordinátán a szilárd polimer kiter­melését az Al/Ti arány függvényében ábrázoltuk, a (HAlN-izoC3H7)6—A1(C2Hj)3—TiCl4 temer rendszerrel (C görbe) kapott eredményeket mutatja A1(C2H5)3: ’/6 (HAlNizoC3H7)6=0,02 mólarány alkalmazása ese­tén, összehasonlítva a (HAlH-izo-C3H7)6—TiCl4 (B gör­be) és az A1(C2H5)3—TiCl4 (A görbe) biner rendszerrel kapott eredményekkel. A PIA zárt ketrec szerkezetű. A polimerizációt a következőképpen hajtjuk végre: előzőleg felmelegített és nitrogénáramban lehűtött gömb­lombikba a nitrogénatmoszféra fenntartása mellett bemérünk vízmentes n-heptánt (90 ml), TiCl4-ot (0,64 millimól), majd az Al(C2H5)3-at, illetőleg a PIA-t, adunk hozzá, az 1. ábrán szemléltetett görbéknek meg­felelően és a jelzett mennyiségben, a kívánt Al/Ti arány­nak megfelelően. Ekkor barna csapadék keletkezik. A reakciókeveréket 10 percig szobahőmérsékleten rázzuk és 20 g izoprént adunk hozzá. A lombikot lezár­juk és 2 óráig 30 °C-ra beállított vízfürdőn keverjük. Ezután a polimerizációt megszakítjuk antioxidánst tar­talmazó 20 ml metanol hozzáadásával. A reakciókeve­réket fölös mennyiségű metanolba öntjük, a szilárd po­limert 50 °C-on vákuumban megszáritjuk és lemérjük. A polimer szerkezetét infravörös elemzéssel határozzuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents