176853. lajstromszámú szabadalom • Vágányaláverőgép legalább egy magassági irányban állítható aláverőgépcsoporttal valamint aláverőszerszám ilyen vágányaláverőgéphez
5 176853 6 gép függőleges hosszsíkjában tükörképszerűen vannak elrendezve, ahol az aláverőgépcsoportok egymástól függő vagy független magasságállítható működéséhez a két vezetőpályával ellátott két vezetőoszlop az aláverőgépcsoportok között a gépvázon egymáshoz mereven van elrendezve. Az ilyen kialakítású vágányaláverőgép különösen egyszerű felépítésű és könnyen karbantartható, mivel a két aláverőgépcsoporthoz — összehasonlítva az ismért megoldásokkal — a szükséges hajtások számát közel a felére csökkentettük. Ezen túlmenően, a két tartóvezetésnek a két sín között a gépvázon tükörképszerű és központos elrendezésével különösen erős és hosszú élettartamú szerkezetet nyerünk. A két aláverőszerszámgépcsoport egyidejű működtetésénél — amelyet például egyszerű merev kapcsolattal vagy vezérléssel hozunk létre és amit ilyen vágányaláverőgép bevetésénél legtöbbször foganatosítunk — különösen hatásos és egyenletes tömörítés érhető el a vágány keresztaljánál mindkét sín/alj kereszteződési helyen. További találmányi jellemző abban van, hogy az aláverőgépcsoportnak két villa alakú és az elrendezéshez a sínek fölött mintegy a síneket közrefogó, a vágánysíkkal párhuzamos és a gép hosszirányára merőleges kereszttengely körül mintegy a sínek függőleges síkjában egymáshoz elfordítható aláverőszerszámai vannak, továbbá mindegyik merev egységként a villa vagy J_ alakú aláverőszerszám-befogás vibrációs és előtolóhajtásokkal közösen tartón ágyazott központi lengőkarból, valamint az aláverőcsákányok számára két, a lengőkar két oldalán és a gép hossztengelyére merőleges, tartósarukkal ellátott oldalkarból áll, ahol mindegyik tartósaru géphossziránnyal párhuzamos hossztengely körül elfordíthatóan van elrendezve, hogy mindegyik aláverőszerszámnak a sín két oldalán a kavicságyba meríthető aláverőcsákányait vágányhosszirányban együttesen, valamint a vágánytengelyre merőlegesen egymástól függetlenül állíthatók, illetve kifordíthatok legyenek. A találmány szerint ezzel meglepő módon alapvető felépítésben lényegesen egyszerűbb aláverőszerszámgépcsoportot hozunk létre, mivel például mindig csak egy közös hajtás szükséges az előtoláshoz és a vibrációhoz a sínek bal és jobb oldalán bemeríthető összes aláverőszerszámok, illetve aláverőszerszámpárok részére. Azonban különösen a lengőkarok/oldalkaroknak a sínek két oldalán bemeríthető aláverőszerszámcsákányokhoz való merev kapcsolatával közel játékmentes előtolási erőátvitelt és zárt erőfolyamatot érünk el, azaz az előtolási és vibrációs mozgások a hajtásoktól a kavicságyba közel azonos, nem csökkentett hatással adhatók át. Az egyik, vagy mindkét aláverő-csákánypámak a vágánykereszteződések körzetében történő szélső oldalrafordításánál is közel játékmentes erőátvitelt érünk el, és főleg ezáltal még erősebb és erőteljesebb tömörítés érhető el a vágányváltókban. Ezen túlmenően a merev villa alakú elrendezéssel a tömörítés egyenletesebb és az erős, valamint merev kialakítás folytán erőteljesebb, úgyhogy mind a gazdaságosság, mind pedig a teljesítmény az ilyen módon kialakított vágányaláverőgéppel növelhető. Nagyon célszerű, ha a két lengőkar vezetőoszlopon magasságállítható aláverőszerszámtartónak a két, kereszttagok útján egymással mereven összekötött és a sínek jobb és bal oldalán elhelyezett távtartólapján van ágyazva, ahol minden lengőkar és minden hozzárendelt tartósaru között — előnyösen hidraulikus henger-dugattyú elrendezésből kialakított — motor-fordítóhajtás van elrendezve. Ezzel a kialakítással az aláverőszerszámtartó különösen merev és erős. A motor-fordítóhajtás ilyen elrendezésével a közös hidraulikus hajtóforráson át az egyes aláverőcsákányok gyorsan, célszerűen és egyszerűen, valamint egymástól függetlenül állíthatók. Ez az építési mód a vibrációs lengések kavicságyba átadásának lehető legnagyobb biztonságánál nagyobb csúcsterhelések felvételét is megengedi. A találmány szerint célszerű még az is, ha a motorfordítóhajtás hidraulikus hengere előnyösen távtartótag közbeiktatásával a lengőkaron, valamint a hozzárendelt dugattyúrúd a tartósarun csuklósán van ágyazva. Ez az elrendezés különösen helytakarékos, úgyhogy ilyen szerkezet közel minden vágánykereszteződésbe akadály nélkül behelyezhető. Célszerű továbbá, ha mindegyik távtartólap a tartó magasságállításához géphosszirányban kiugró és vezetőoszloppal együtt működő tartóvezetéssel van kiképezve, ahol a két távtartólap között — mintegy központosán a sínek fölött — az egyik távtartólap külső oldalán elrendezett hidromotoron át hajtható excenterelrendezéssel van ellátva, amely az aláverőszerszámlengőkar felső végén csuklózott és a síntengelyek függőleges síkjában elrendezett hidraulikus előtoló hengerdugattyúhajtással van összekötve, továbbá adott esetben mindegyik távtartólapnak — a vezetőoszlopok felőli oldala körzetében — a fordítóhajtás hidraulikus hengerjeinek — előnyösen a távtartótagok — rögzítési helyeit átengedő mélyedései vannak. Eltekintve az ezzel a konstrukcióval elért előnytől, hogy ugyanis a vibrációk lengési amplitúdója a befogáson és tartósarun, az egyes aláverőcsákányokig nem lényegesen változik, illetve csökken, ezzel az elrendezéssel különösen egyszerű és jól karbantartható szerkezetet nyerünk. Az összes szerszám számára ennél csak kevés átviteli elemmel ellátott, kompakt szerkezeti egységet hoztunk létre. Továbbá, a lengőtengely excentrikus terheléseit csökkentjük, illetve a csapágyigénybevételt erősen mérsékeljük, így rendkívül előnyös erőelosztást érünk el az egyes csákányok különböző fordítási helyzetében is. A találmánnyal szintén meglepő módon nagyon egyszerű, de célszerű kiképzéssel új aláverőszerszámot is létrehoztunk. Lényege, hogy a befogásból és a csákányból álló aláverőszerszám lényegében mintegy villa alakúra és merev egységként van kiképezve, valamint a befogásnak felfelé futó, központos elrendezéshez a sínek függőleges hosszsíkjában elrendezett lengőkarja van, amely két, vágánytengelyre, illetve lefelé futó síneknek mind a jobb, mind pedig a bal oldalán a kavicságyba meríthető aláverőcsákányokat befogadó oldalkarral van ellátva. Ennek a mintegy villa alakúra kialakított és a sínek fölött, mintegy a síneket közrefogó aláverőszerszámba, illetve aláverőgépcsoportba kerülő aláverőszerszámoknak merev egységkénti megoldásával — főleg a lengőkar-oldalkar-csákány merev kapcsolatával — meglepő módon közel zárt erőfolyamú, játékmentes erőátvitelt érünk el. Ezen túlmenően, a találmány szerint kialakított aláverőszerszámmal különösen helytakarékos elrendezést érünk el —• ilyen aláverőszerszámgépc so portokkal kapcsolatban —, mivel a sínek két oldalán két vagy mindössze négy aláverőcsákány számára csak egy lengőkar szükséges. Ilyen aláverőszerszámmal, amely egyúttal a keresztaljak alatt a sínek bal és jobb oldalán az atjfelfekvés bedolgozására 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
