176820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-piperazin-származékok előállítására
19 176820 20 l-[3-(5-Fenil-furán-2-il)-propil]-4-fenil-piperazin 5-Fenil-2-furán-propionsavat [J. Heterocycl. Chem. 6, 713 (1969)] a 77. példában leírt módon kezelünk. 95 °C-on olvadó l-[3-(5-fenil-furán-2-il)-prop-l-il]-4- -fenil-piperazint kapunk. 92. példa 93—97. példa A 92. példában közöltek szerint állítjuk elő a következő vegyületeket : (93) l-[3-(5-fenil-furán-2-il)-propil]-4-(4-metil-fenil)-piperazin, op.: 92 °C; (94) l-[3-(5-fenil-furán-2-il)-propil]-4-(3-trifluormetil-fenil)-piperazin, op.: 56 °C; (95) l-{3-[5-(4-klór-fenil)-furán-2-il]-propil}-4-(4-metil-fenil)-piperazin, op.: 130 °C; (96) l-{3-[5-(3,4-diklór-fenil)-furán-2-il]-propil}-4-(4- -metil-fenil)-piperazin, op.: 100 °C; (97) 1 -[3-(5-fenil-tiofén-2-il)-propil]-4-(4-metil-fenil)-piperázín, op. : 92 °C. 98—99. példa l-[2-(5-FeniI-tiofén-2-il)-etil]-4-fenil-piperazin A) lépés: 5-Fenil-2-(2-hidroxi-etil)-tiofén A 40. példában leírt módon járunk el, azonban 16,0 g (0,1 mól) 2-fenil-tiofénből indulunk ki, és reagensként paraformaldehid helyett 10 ml (0,2 mól) etilénoxidot használunk fel. Halványsárga, kristályos 5-fenil-2-(2- -hidroxí-etiI)'tíofént kapunk ; op. : 74 °C. B) lépés: l-[2-(5-Fenil-tiofén-2-il)-etil]-4-fenil-piperazin 6,13 g (0,03 mól) 5-fenil-2-(2-hidroxi-etil)-tiofént a 40. példa B. lépésében közöltek szerint tionilkloriddal reagáltatunk. 6,2 g szalmaszínű, olajos klóretil-vegyületet kapunk ; a termék állás közben megszilárdul és 40 °C-on olvadó kristályokat képez. Az így kapott klóretil-vegyületet 50 ml dioxánban, 3,0 g vízmentes nátriumkarbonát jelenlétében, 24 órán át végzett forralás közben 4,8 g (0,03 mól) N-fenil-piperazinnal reagáltatjuk. A nátriumkarbonátot kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A kapott halványsárga olajat forró petroléterben (forrásponttartomány: 40—60 °C) felvesszük és szilikagél-oszlopon bocsátjuk át. Eluálószerként 4: 1 térfogatarányú benzol-etilacetát-elegyet használunk. Az előfrakcióként kapott, gyors mozgású sávból 3,5 g reagálatlan klóretil-vegyületet különítünk el. A kisebb mozgékonyságú sávból különítjük el a kívánt terméket. A kapott l-[2-(5-fenil-tiofén-2-il)-etil]-4-fenil-piperazin etilacetátos átkristályosítás után 124 °C-on olvad. Hasonlóan állítjuk elő a következő vegyületet: (99) 1 -[2-(5-fenil-tiofén-2-il)-etil]-4-(4-metil-fenil)-piperazin, op.: 158 °C. l-(5-Fenil-furán-2-il-metil)-4-(4-metánszulfonamido-fenil)-piperazin A) lépés: l-(5-Fenil-furán-2-il-metil)-4-(4-nitro-fenil)-piperazin 5-Fenil-2-furánkarbonsavat a 44. példában közöltek szerint amiddá alakítunk, majd ezt a vegyületet az 53. példában leírt módon redukáljuk. 170 °C-on olvadó 1- -(5-fenil-furán-2-il-metil)-4-(4-nitro-fenil)-piperazint kapunk. B) lépés: l-(5-Fenil-furán-2-il-metil)-4-(4-amino-fenil)-piperazin l-(5-Fenil-furán-2-il-metil)-4-(4-nitro-fenil)-piperazint a 36. példában közöltek szerint hidrogénezünk. 102°C-on olvadó l-(5-fenil-furán-2-il-metil)-4-(4-amino-fenil)-piperazint kapunk. C) lépés: l-(5-Fenil-furán-2-il-metil)-4-(4-metánszulfonamido-fenil)-piperazin 2,9 g (0,009 mól) l-(5-fenil-furán-2-il~metil)-4-(4- -amino-fenil)-piperazin, 50 ml vízmentes éter, 0,68 ml metánszulfonilklorid és 1,2 ml trietilamin elegyét éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd az elegyet bepároljuk. A szilárd maradékot víz és kloroform között megoszlatjuk. A kloroformos fázist telített, vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, majd bepároljuk. A kristályos terméket etilacetátból átkristályosítjuk. 178 °C-on olvadó l-(5-fenil-furán-2-il-rnetil)-4-(4-metánszuIfonamido-fenil)-piperazint kapunk. 100. példa 101. példa l-(5-Fenil-tiofén-2-il-metil)-4-(4-metánszu]fonamido-fenil)-piperazin A 188 °C-on olvadó terméket a 100. példában leírt eljárással állítjuk elő. 102. példa l-[2-(5-Fenií-furán-2-il)-prop-l-il]-4-fenil-piperazin--monohidroklorid A) lépés: 5-Fenil-2-(2-hidroxi-propil)-furán A 40. példában leírt módon járunk el, azonban 14,4 g (0,1 mól) 2-feniI-furánból és 9 ml (0,13 mól) propilénoxidból indulunk ki. Szalmaszínű olajként 16,0 g 5-fenil-2-(2-hidroxi-propil)-furánt kapunk; fp.: 145 °C/ 0,05 Hgmm (bomlás). B) lépés: l-[2-(5-Fenil-furán-2-il)-prop-l-il]-4-fenil-piperazin-monohidroklorid 8,0 g (0,04 mól) 5-fenil-2-(2-hidroxi-propil)-furánt a J. Org. Chem. 41, 3329 (1976) közleményben ismertetett módon a megfelelő ketonná oxidálunk. A kapott 4,0 g 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
