176820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-piperazin-származékok előállítására

21

176820

22

barna, olajos ketont a 70. példában leírt módon N-fenil-piperazinnal és nátrium-cianobórhidriddel reagáltatjuk ; a reakciót 3 napon át végezzük. A reakcióelegyet oszlopkromatográfiás úton tisztítjuk, és a nem kristályosodó olaj formájában kapott bázist etilacetátos közegben sósavval reagáltatjuk. 1,3 g l-[2-(5-fenil-furán-2-ilj-prop-l-il]-4-fenil-piperazin-monohidrokloridot kapunk; op.: 206 °C.

103—104. példa

A 102. példában leírt eljárással állítjuk elő a következő vegyületeket :

( 103) l-[2-(5-fenil-tiofén-2-il)-prop-1 -il]-4-fenil-piperazin, op.: 98 °C;

(104) l-[2-(5-fenil-tiofén-2-il)-but-l-il]-4-fenil-piperazin-monohidroklorid, op. : 200 °C.

105. példa

l-(2-Metil-tiazol-4-il-metil)-4-(3-bróm-fenil)-piperazin

7,4 g (0,05 mól) 4-klórmetil-2-metil-tiazol, 12,05 g (0,05 mól) l-(3-bróm-fenil)-piperazin és 150 ml abszolút etanol elegyét 10 g vízmentes nátriumkarbonát jelenlétében 8 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert lepároljuk, és a maradékhoz 100 ml vizet adunk. A kapott emulziót diklórmetánnal extraháljuk. Az extraktumot magnéziumszulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk, és az olajos maradékot forró benzolban oldjuk. Az oldatot csontszénnel derítjük, szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. Teljes mértékben kristályosítható olajként l-(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(3- -bróm-fenil)-piperazint kapunk; op.: 82 °C (éteres átkristályosítás után).

106—117. példa

A 105. példában leírt eljárással állítjuk elő a következő

vegyületeket :

(106) l-(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(3-trifluormetil-fenil)-piperazin-dihidroklorid, op.: 176—178 °C;

(107) l-(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(3-klór-fenil)-piperazin, op.: 71—72 °C;

(108) l-(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(3-metoxi-fenil)-piperazin, op.: 71,5—72,5 °C;

( 109) 1 -(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(4-bróm-fenil)-piperazin, op.: 114—115 °C;

(110) l-(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(2-bróm-fenil)-piperazin, op. : 85—86,5 °C;

(111) l-(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(3,4-diklór-fenil)-piperazin-dihidroklorid, op.: 175—176 °C;

(112) l-(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(3-nitro-fenil)-piperazin-hidroklorid, op.: 218—222 °C;

(113) 1 -(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(4-metil-fenil)-piperazin-hidroklorid, op.: 190—192 °C;

(114) l-(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(3-metil-fenil)-piperazin-hidroklorid, op.: 158—160 °C;

(115) l-(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(4-klór-fenil)-piperazin, op. : 98 °C;

( 116) 1 -(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(4-klór-3-trifluormetil-fenil)-piperazin-hidroklorid, op.: 185—

187 °C;

(117) 1 -(2-metil-tiazol-4-il-metil)-4-(4-metoxi-fenil)-piperazin-hidroklorid, op.: 134—135 °C.

118. példa

2-(n-Propil)-4-klórmetil-tiazol

30,96 g (0,3 mól) tiabutánamid 200 ml abszolút etanollal készített oldatához lassú ütemben 38,1 g (0,3 mól) 1,3-diklór-aceton 100 ml etanollal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd az oldószert lepároljuk. A maradékot fölöslegben vett telített, vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal kezeljük és éterrel extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, szárítjuk, majd bepároljuk. A barna, olajos maradékot vákuumban desztilláljuk, és a kapott halványsárga, olajos terméket (fp.: 50 °C/0,06 Hgmni) éteres sósavoldattal hidrokloridjává alakítjuk. A kapott hidroklorid-só 60 °C-on olvad bomlás közben.

Hasonlóan állítjuk elő a következő vegyületeket:

(b) 2-benzil-4-klórmetil-tiazol, fp.: 116—118 °C/

0,09 Hgmm;

(c) 2-izopropil-4-klórmetil-tiazol-hidroklorid, op. : 58 °C (bomlás).

119. példa

l-[2-(n-Propil)-tiazol-4-il-metil]-4-fenil-piperazin

3,18 g (0,015 mól) 2-(n-propil)-4-klórmetil-tiazol-hidroklorid, 2,43 g (0,015 mól) 1-fenil-piperazin, 10 g vízmentes nátriumkarbonát és 60 ml abszolút etanol elegyét 6 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk. A kapott szuszpenziót szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A sárga, olajos maradékot forrásban levő benzolban oldjuk, és az oldatot csontszénnel derítjük. Az elegyet szűrjük, és a benzolt lepároljuk. A kapott, gyorsan kristályosodó, 4,27 g súlyú olajos maradékot petroléterből (forráspont-tartomány: 60—80 °C) 0 °C-on átkristályosítjuk. 38—39 °C-on olvadó, fehér, kristályos l-[2-(n-propil)-tiazol-4-il-metil]-4-fenil-piperazint kapunk.

120—136. példa

A 119. példában leírt eljárással állítjuk elő a következő vegyületeket :

(120) l-[2-(n-propil)-tiazol-4-il-metil]-4-(4-klór-fenil)-piperazin, op. : 51—54 °C;

(121) l-[2-(n-propil)-tiazol-4-il-metil]-4-(4-metil-fenil)-piperazin, op. : 41—44 °C;

(122) l-[2-(n-propil)-tiazol-4-il-metil]-4-(4-metoxi-fenil)-piperazin, op.: 46—47 °C;

(123) l-[2-(n-propil)-tiazol-4-il-metil]-4-(3-trifluormetil-fenil)-piperazin-hidroklorid, op.: 162—166 °C;

(124) l-[2-(n-propil)-tiazol-4-il-metil]-4-(3,4-diklór-fenil)-piperazin-dihidroklorid, op.: 158—160 °C;

(125) l-[2-(n-propil)-tiazol-4-il-metil]-4-(4-klór-3-trifluormetil-fenil)-piperazin-dihidroklorid, op.: 174

—178 °C;

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

11