176807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás guadinido-tiazol- és imidazol-származékok előállítására

9 176807 10 előkezelt, gyomorfekélyes állatoknak (így patkányok­nak, macskáknak vagy kutyáknak) adjuk be, majd vizs­gáljuk a gyomorsav-szekréció változását. 2. Kutyákon végzett kísérletek Krónikus gyomorfekélyben szenvedő, 9—12 kg test­súlyú, tisztafajú nőstény vadásztacskókat éjszakára ki­kötünk. Az állatok ezalatt tetszés szerinti mennyiségű vizet fogyaszthatnak. A kísérlet ideje alatt az állatokat gyenge kikötéssel álló helyzetben tartjuk. A hatóanyag intravénás adagolásakor fellépő hatás­­vizsgálata során a következőképpen járunk el : A fekélyt felnyitjuk, és 30 perces vizsgálati idő alatt meghatároz­zuk az állatok gyomorsav-kiválasztásának alapértékét. Ezután az állatoknak folytonos intravénás infúzió for­májában gyomorsav-szekréciót fokozó anyagot (0,5 mikromól/kg/óra hisztamint vagy 2 fxg/kg/óra penta­­gasztrint) adunk be fiziológiás sóoldatban oldva (órán­ként 15 ml infúziós folyadékot juttatunk a szervezetbe), és az állatok gyomomedvéből 15 percenként mintát ve­szünk. Az egyes minták térfogatát mérjük, és a minták 1 ml-es alikvot részét 0,1 n vizes nátriumhidroxid-oldat­­tal titráljuk. Ezzel a méréssel a gyomornedv savtartalmát határozzuk meg. Amikor az állatok gyomorsav-szekré­­ciója eléri a platóértéket (körülbelül 1—2 óra elteltével), az állatoknak intravénás úton, fiziológiás sóoldattal ele­gyítve beadjuk a vizsgálandó vegyületet, majd további 2—3 órán át folytatjuk a gyomornedv savtartalmának vizsgálatát. Ezalatt a gyomorsav-szekréciót fokozó anyag infúziós beadagolását megszakítás nélkül folytat­juk. A hatóanyag gyomorszondán át történő beadagolása­kor a következőképpen járunk el: az állatok gyomor­­nedv-termelését vizsgáljuk, és amikor az alapszekréció 30 percig szünetel, az állatoknak 25 ml vízben oldva be­adjuk a vizsgálandó hatóanyagot (az oldat a hatóanya­gon kívül 0,5 vegyes % hidroxipropil-metilcellulózt és 0,1 vegyes % Tween 80-at is tartalmaz). 1 óra elteltével a fekélyt ismét felnyitjuk, és azonnal megkezdjük a gyo­morsav-szekréciót fokozó anyag infúziós beadagolását. Az állatok gyomomedvéből a fent ismertetett módon folyamatosan mintát veszünk, és vizsgáljuk a minták gyomorsav-tartalmát. A mért adatokból meghatározzuk a platóértéket megközelítő savkoncentrációt, és ezt az értéket a hatóanyagmentes hordozóanyaggal kezelt álla­tokon mért értékkel hasonlítjuk össze. A hatóanyag orális beadagolásakor a következőkép­pen járunk el : A hatóanyagot zselatin-kapszulában ad­juk be az állatoknak, és az állatokkal 15 ml vizet itatunk. 1 óra elteltével a fekélyt felnyitjuk, és azonnal megkezd­jük a gyomorsav-szekréciót fokozó anyag infúziós be­adagolását. Az állatok gyomornedvét a korábban ismer­tetett módon vizsgáljuk, és a platóértéket megközelítő savkoncentrációt a hatóanyaggal nem kezelt állatokon mért értékkel hasonlítjuk össze. A tengerimalac-pitvaron meghatározott aktivitási ada­tok — egyetlen eset kivételével —jól jelzik a vegyületek várható gyomorsav-szekréciót gátló hatását. Eltérést egyetlen esetben tapasztaltunk; a 19. példa szerint elő­állított 2-guanidino-4-[2-(2-ciano-3-metil-guanidino)­­-etil-szulfinil-metilj-tiazol ugyanis az izolált szervprepa­rátumon in vitro körülmények között végzett kísérlet­ben 10 mikromól koncentrációban hatástalannak bizo­nyult, kutyáknak; gyomorszondán át beadva azonban csökkentette az állagok gyomorsav-szekrécióját. A ha­tóanyag in vivo körülmények között kifejtett aktivitása feltehetőleg a szervezetben végbemenő átalakulás követ­kezménye. A kutyákon végzett kísérletek során egyetlen vegyület esetén sem tapasztaltunk mellékhatást vagy toxikus tü­neteket. Az (I) általános képletű vegyületek egyes, vélet­lenszerűen kiválasztott képviselőinek toxicitását egere­ken is megvizsgáltuk. Az 1. táblázatban felsorolt vegyü­­leteket intraperitoneális úton 4—5 egérből álló állat­­csoportoknak adtuk be. A vegyületek az 1. táblázatban megadott dózisokban semmiféle toxikus tünetet nem idéztek elő. 1. táblázat (la) általános képletű vegyületek n Y z D 2 R5 Dózis, mg/kgi.p. 3 —ch2— s H-ch3 , 100 2 s S H —ch3 ! 73 2-s­=NCN H —ch3 ; 100 2 —s— =NCN H —CH^CH, ; íoo 3 —ch2— =NCN-ch3 —ch3 100 Az (I) általános képletű új guanidin-származékokat és azok gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sóit a szokásos, nem-toxikus, gyógyászatilag alkalmazható hordozó-, hígító- cs/vagy segédanyagok felhasználásával ismert módon gyógyászati készítményekké alakíthatjuk. A gyógyászati készítmények például orális, rektális, pa­­renterális vagy helyi adagolásra alkalmas kompozíciók, így tabletták, kapszulák, vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpenziók, emulziók, diszpergálható porok, injektál­ható steril vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpenziók, kúpok, gélek, krémek, kenőcsök vagy balzsamok lehet­nek. Az orális, rektális vagy parenterális adagolásra szánt gyógyászati készítmények az (I) általános képletű guani­­din-származékokon, illetve e vegyületek gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sóin kívül egyéb ismert gyógy­hatású anyagokat is tartalmazhatnak, vagy ezek a ké­szítmények egyéb ismert gyógyhatású anyagokkal együtt is adagolhatok. A további gyógyhatású anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: savmegkötő­szerek, így alumíniumhidroxid-magnéziumhidroxid-ele­­gyek, pepszingátló hatóanyagok, így pepsztatin, egyéb hisztamin H—2 antagonista hatóanyagok, így cimetidin, fekélygyógyulást elősegítő anyagok, így dihidro-kana­­denzolid, karbenoxolon vagy bizmutsók, gyulladásgátló anyagok, így ibuprofen, indometacin, naproxen vagy aszpirin, prosztaglandin-vegyületek, így 16,16-cimetil­­-prosztaglandin-E2, klasszikus antihisztaminhatású (hisztamin H—1 antagonista) anyagok, így mepiramin vagy difenhidramin, antikolinerg hatóanyagok, így atro­pin vagy propantelinbromid, továbbá nyugtatok, így diazepám, klórdiazepoxid vagy fenobarbitál. A helyi kezelésre szánt gyógyászati készítmények az új guanidin-származékokon kívül egy vagy több klasszi­kus antihisztamin-hatású (hisztamin H—1 antagonista) anyagot, például mepiramint vagy difenhidramint és/vagy egy vagy több szteroid-típusú gyulladásgátló anyagot, például fluocinolont vagy triamcinolont is tar­talmazhatnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents