176800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszforsav és foszfinsavak amino-acil- és peptidil-származékainak előállítására
7 176800 8 nedvesítőszereket, az ozmózisnyomás változását előidéző sókat) tartalmazhatnak. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa a) Kiindulási anyag előállítása 33,3 g (0,30 mól) aminometilfoszfonsavat 1,5 liter víz és 750 ml etanol elegyében oldunk. Az oldatot 10 °C-ra hűtjük, keverés közben részletekben 75,6 g (0,90 mól) szilárd nátriumhidrogénkarbonátot adunk hozzá, majd 0 °C-ra hűtjük. 96 g (0,30 mól) N-benziloxikarbonil-L-alanin-N-hidroxi-szukcinimidésztemek 1 liter forró etanollal képezett oldatát csepegtetjük kb. 10 perc alatt gyorsan hozzá, miközben a belső hőmérsékletet 5 °C alatt tartjuk. A reagenst 3-szor 200 ml etanollal mossuk. A heterogén elegyet további 2 órán át 0 °C-on, majd 24 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük. Csaknem átlátszó oldatot kapunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten bepároljuk, majd 400 ml vízzel szobahőmérsékleten újra bepároljuk. A gumiszerű szilárd anyagot 1,5 liter vízben oldjuk, előbb 1,5 liter majd 2-szer 500 ml kloroformmal extraháljuk, 2 n sósavval pH=2 értékre megsavanyítjuk majd ismét kloroformmal extraháljuk. A vizes frakció vékonyrétegkromatográfiás meghatározás szerint kiindulási anyagot már nem tartalmaz. Ezt a frakciót kb. 300 ml-re bepároljuk és kationcserélő gyanta oszlopon átvezetjük (B. D. H., Zerolit 225, SRC 13, RS03H; 1,5 kg, frissen regenerált savas ciklusban). Az eluálást 1 liter vízzel, majd 3-szor 500 ml vízzel végezzük el. A kapott négy savas frakció közül csak az első kettő tartalmaz kívánt anyagot (vékonyrétegkromatográfiás meghatározás szerint). Ezt a két frakciót egyesítjük, bepároljuk és vízzel addig pároljuk ismét be, míg gyakorlatilag sósavmentes maradékot kapunk. A visszamaradó [(N-benziloxikarbonil-L-alanil)-amino]-metil-foszfonsavat a következőképpen alakítjuk benzilamin-sóvá : A nyert maradékot 700 ml vízben oldjuk és a pH-t 1-n-benzilaminnal 4,5-re állítjuk be titrálás útján (titer 240 ml, elméleti fogyás 300 ml). A kiváló csapadékot szűrjük és 800 ml vízből kristályosítjuk. A kristályokat szűrjük, a szűrletet vízzel klorid-mentesre mossuk, majd egymásután etanollal és éterrel mossuk és szárítjuk. 52 g (kitermelés: 41%) [(N-benziloxikarbonil-L-alanil)-amino]-metil-foszfonsav-N-benzilaminsót kapunk. Op. : 200—201 °C (bomlás), [a]“ = —6,1° (c=l, ecetsavban). Az anyalúgok bepárlása útján további 4,2 g terméket kapunk, op.: 199—201 °C (bomlás); [«]“=—7,4° (c — 1, ecetsavban). b) Az eljárás 56,2 g [(N-benziloxikarbonil-L-alanil)-amino]-metil-foszfonsav-benzilaminsót kevés 2 n ammóniumhidroxid-oldatban oldunk és az oldatot kationos ioncserélő oszlopon (B. D. H. Zerolit 225, SRC 13, RS03H; 1,5 kg; frissen regenerált savas ciklusban), vezetjük át. Vizes eluálással összesen 3,5 liter savas eluátumot kapunk, melyet kb. 600 ml-re párolunk be. Ezután 600 ml metanolt, 0,1 ml jégecetet és 7 g 5%-os palládium katalizátort szénhordozón adunk hozzá. Az elegyet szobahőmérsékleten és atmoszferikus nyomáson hidrogénezzük. A katalizátort leszűrjük és a szűrletet bepároljuk. A maradékot 3-szor 100 ml n-propanollal bepároljuk. 28 g szilárd maradékot kapunk, op.: mintegy 260 °C (bomlás). A szilárd anyagot 120 ml vízből és 160 ml etanolból kristályosítjuk 16,6 g (L-alanil-amino)-metil-foszfonsavat kapunk, op.: 276—282 °C; [a]o = = + 34,3° (c= 1, vízben). Vizes átkristályosítás után 14,1 g tiszta terméket kapunk, op. : 284—286 °C (bomlás); [<x]d0= + 32,9o (c=1, vízben). 2. példa a) Kiindulási anyag előállítása 24,2 g (0,24 mól) trietilamint 53,5 g (0,24 mól) N-benziloxikarbonil-L-alanin és 2 liter vízmentes toluol oldatához adunk és az elegyet —5 °C-ra hűtjük. 32,8 g (0,24 mól) klórhangyasavizobutilésztert csepegtetünk hozzá keverés közben és az elegyet további 25 percen át — 5 °C-on tartjuk. Az elegyet —5 °C-on keverjük, majd 6,66 g (0,060 mól) aminometilfoszfonsavnak 60 ml 2 n nátriumhidroxiddal képezett oldatát csepegtetjük hozzá és a keverést —5 °C-on 3 órán át folytatjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni és egy éjjelen át keverjük. A vizes fázist elválasztjuk, toluollal extraháljuk és a pH-t 45 ml 2 n nátriumhidroxiddal 9,5-re állítjuk be. Az oldatot a trietilamin eltávolítása céljából szobahőmérsékleten bepároljuk. A maradékot 3-szor 200 ml vízben oldjuk és mindegyik esetben bepároljuk. A végső maradékot 500 ml vízben oldjuk és a kapott oldatot 3-szor 350 ml kloroformmal extraháljuk. A vizes fázis pH-ját 50 ml 2 n sósavval 2,5-re állítjuk be, majd 3-szor 350 ml éterrel és 3-szor 350 ml kloroformmal extraháljuk. A vizes réteget szobahőmérsékleten bepároljuk és a fehér maradékot 50 ml vízben és 20 ml 2 n ammóniumhidroxid-oldatban oldjuk, majd kationcserélő oszlopon átvezetjük (B. D. H. Zerolit 225, SRC 13, RS03H; 250 g; frissen regenerált savas ciklusban). Az oszlopot vízzel eluáljuk és a savas eluátumot bepároljuk. A maradékot szobahőmérsékleten 3-szor 100 ml vízzel háromszor bepároljuk a sósav eltávolítása céljából. A végső maradék [(N-benziloxikarbonil-L-alanil)-amino]-metil-foszfonsavból áll, melyet a következőképpen alakítunk benzilamin-sóvá: A kapott maradékot 36 ml 1 mólos benzilaminnal pH=4-ig titráljuk. Bepárláskor fehér szilárd maradékot kapunk, melyét vízből kristályosítunk. Két generációban 0,9—0,9 g [(N-benziloxikarbonil-L-alanil)-amino]-metil-foszfonsav-benzilaminsót kapunk. Op.: 193— 195 °C (bomlás), illetve 194—196 °C (bomlás); [«É°= = —6,0° (c=l ecetsavban). b) Az eljárás Az előző bekezdésben ismertetett módon előállított [(N-benziloxikarbonil-L-alanil)-amino]-metil-foszfonsav-benzilaminsót az 1 b) példában leírt eljárással analóg módon (L-alanil-amino)-metil-foszfonsavvá alakítjuk. 3. példa a) A kiindulási anyag előállítása A 2a példában ismertetett eljárással analóg módon N-benziloxikarbonil-L-valinból kiindulva az [(N-ben-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
