176788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírsav-, zsíralkohol- és zsírsavészter-elegyek szétválasztására az alkotórészek eltérő olvadáspontjai alapján

3 176788 4 nedvesítöszer gátolja a kristályok növekedését, ami az olajos és szilárd fázis későbbi elválasztását nehezíti. A találmány alkalmazásával kiküszöbölhetők a ned­vesítőszert alkalmazó korábbi eljárások hátrányai; csökkenteni lehet a kiadásokat a hűtőgépek és hűtő­­berendezések nagy beruházási és karbantartási költségei­vel, ugyanakkor javítani lehet az elválasztás hatékony­ságát és ezáltal a kapott termék minőségét. A találmány szerinti eljárás során a következő műve­leteket végezzük el : (1) a zsírelegy részleges vagy teljes megolvasztása; (2) nem felületaktív elektrolit vizes oldatának hozzá­adása a megolvasztott zsírelegyhez és az elektrolitban levő víz egy részének vákuumban való elpárologtatása —■ egyidejű intenzív keverés mellett — a magasabb ol­vadáspontú komponensek részleges vagy teljes kikristá­lyosodásáig; (3) nedvesítőszer-oldat adagolása és egyidejűleg a fo­lyékony és szilárd zsírok diszpergálása, előnyösen a víz­nek vákuumban, az elválasztási hőmérséklet eléréséig végzett további lepárlása közben; (4) a diszperzió szétválasztása centrifugálással a kis olvadáspontú zsírkomponenseket tartalmazó olajos fá­zisra, és a kikristályosodott zsírkomponenseket diszper­­gált formában tartalmazó vizes fázisra ; (5) a magasabb olvadáspontú zsírkomponensek ki­nyerése a vizes fázisból szűréssel, illetve a megolvasztást követően centrifugálással vagy ülepítéssel. A találmány szerinti eljárásnál célszerűen úgy járunk el, hogy a vizes elektrolitot tartalmazó nedvesítőszer­oldatot teljesen vagy részben visszavezetjük a folyamat­ba. Az eljárásban az előzőekben ismertetett irodalmi for­rásokhoz képest új elem, hogy a (2) műveletben a meg­olvasztott zsírelegyhez vizes, nem felületaktív elektroli­tot adunk, és az elektrolit víztartalmának egy részét vákuumban egyidejű keverés mellett lepároljuk, a ma­gas olvadáspontú zsírkomponensek részleges vagy teljes kikristályosodásáig, és a (3) műveletben a folyékony és szilárd zsírrészecskékből álló elegyhez nedvesítőszer­oldatot adagolva diszpergáljuk a folyékony és szilárd zsírkomponenseket, előnyösen a vákuum további alkal­mazása és a víznek az elválasztási hőmérséklet eléréséig történő elpárologtatása mellett. Az eljárás a legkülönbözőbb zsírszerű anyagok ele­­gyeinek szétválasztására alkalmas: különösen jól vá­laszthatók szét zsírsavak, zsírsavészterek vagy zsíralko­holok elegyei, ha az elválasztandó komponensek olva­dáspontjai eléggé távol esnek egymástól. Gyakorlati szempontból különösen jelentős külön­böző zsírsavelegyekből az oleinsav és sztearinsav, illetve zsíralkoholelegyekből az oleil-alkohol és sztearil-alkohol kinyerése. A szobahőmérsékleten szilárd trigliceridek elegyei hasonlóképpen választhatók szét alacsonyabb és maga­sabb olvadáspontú frakciókra. A triglicerid-frakciók ét­kezési zsírok előállítására használhatók. Nem szükséges, hogy az elválasztandó komponensek egyike szobahő­mérsékleten folyékony legyen. Az eljárás eredményesen alkalmazható akkor is, ha mindkét komponens szilárd, de olvadáspontjuk különbözik egymástól. A találmány szerinti eljárást a következőképpen hajt­juk végre: a) A szétválasztandó zsírelegyet fűthető tartályban, például keverős tartályban egészben vagy részben meg­olvasztjuk, és az elegy hőmérsékletét az előrelátható el­választási hőmérséklet fölé emeljük. Úgy is eljárhatunk, hogy a teljesen megolvasztott elegyet szokásos módon — például hőcserélőben — előhűtjük, az elválasztandó komponens részleges kiválásáig. Ebben a szakaszban technikai okokból azonban általában elkerüljük a rész­leges kikristályosodást, és a hőmérsékletet a kristályoso­dási hőmérséklet felett tartjuk. b) A részben vagy egészben megolvasztott zsírelegy hűtése szakaszos vagy folyamatos vákuumbepárlással történik. Lepárlandó folyadékként vizes, nem felület­aktív elektrolitot használunk. Ezt az oldatot a zsírelegy­­gyel vákuumban, intenzív keveréssel hozzuk érintkezés­be és a képződött vízgőz állandó elvezetése közben ad­dig tartjuk csökkentett nyomás alatt, amíg a zsírelegy­­ből — a szilárd zsírkomponensek kikristályosodása miatt — sűrű, már alig keverhető kristálypép képződik. Az ebben a stádiumban elért hőmérsékletet kristályoso­dási határhőmérsékletnek nevezzük. Ebben a stádium­ban a víz elpárolgását erősen gátolja a tökéletlen keve­redés, ezért a lehűlés sebessége jelentősen csökken, és az eljárás további folytatása gazdaságtalan. Ha szakaszos eljárást alkalmazunk, a keverőtartály­ban uralkodó vákuumot vákuumszivattyú segítségével biztosítjuk. A folyadék felett a víz gőznyomása a min­denkori hőmérsékletnek megfelelően áll be, ezért a kristályképződés metastabil tartományában a lehűlés hőmérsékleti ugrások nélkül, a víz gőznyomásgörbéje mentén megy végbe. Így a spontán kristálygócképződés háttérbe szorul és viszonylag nagy kristályok képződnek, amelyek a rájuk tapadó olajtól könnyen elválaszthatók. A tartály légtelenítése után az elektrolit hozzáadása szakaszosan vagy folyamatosan történik. Az elektroli­tot a zsírelegy felszíne alatt vezethetjük be — adott eset­ben finoman diszpergálva — ami egyúttal intenzív keve­redést is eredményez. Folyamatos eljárásnál célszerűen sorbakapcsolt ke­verőtartályokat használunk. A zsírt és az elektrolitot az első tartályba tápláljuk be, majd egyik fokozatból a másikba szivattyúzzuk át. Áramirányban haladva a nyomás — és azzal együtt a víz gőznyomásának meg­felelő hőmérséklet — tartályról-tartályra fokozatosan csökken. A hőmérsékletkülönbségeknek olyan kicsik­nek kell lenniük — és emiatt a sorbakapcsolt keverő­tartályok számát úgy kell megválasztanunk, hogy a kristályosodás — ugyanúgy mint a szakaszos eljárás­nál — a metastabil tartományban következzék be spon­tán kristálykezdemény képződés nélkül, hogy ezáltal a szakaszos eljárásban elérhető „ideális kristályosodást” a lehető legjobban megközelítsük. A bepárlással elvonandó hőmennyiség függ a készü­lék hőkapacitásától, a kívánt hőmérsékletcsökkenéstől és a kristályosodási hőtől. A készülékbe legalább annyi elektrolitot kell betáplálnunk, hogy a szükséges hő­mérsékletcsökkenést elérjük és a kristályosodási határ­­hőmérséklet elérésekor a kristálypép még éppen kever­hető és szivattyúzható legyen. Általában azonban annyi elektrolitot használunk, amennyi vizet és nedvesítőszer­oldatot a körfolyamatból eltávolítunk. A körfolyamat­ból eltávolítandó nedvesítőszer-oldat mennyisége erősen függ a zsír tisztaságától, mivel a nedvesítőszer a kristá­lyosodást befolyásoló nyák- és szennyanyagoknak a folyamatból való eltávolítására szolgál. Ha ezeket az anyagokat nem távolítjuk el, nő az elválasztási hőmér­sékleten a szilárd zsírkomponensek jódszáma. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents