176770. lajstromszámú szabadalom • Ejárás etano-antracén-származékok előállítására
3 176770 4 hidro-származékokká redukálható. Az utóbbi vegyületek közül számos vegyület melegvérű állatokban trankvilánsokként hasznosítható. Az I általános képletű vegyületeket a II képletben ábrázolt módon számozzuk. Az I általános képletű vegyületek a találmány értelmében III általános képletű alkinil-antracén-származékokból — ahol X, R1 és R2 jelentése a fenti — kiindulva belső Diels—Alder-reakció útján állíthatók elő. (A reakcifcvázlat.) Ennek során úgy járunk el, hogy valamely III általános képletű alkinil-antracén-származékot önmagában vagy valamilyen közömbös oldószerben, előnyösen valamilyen aromás szénhidrogénben hevítünk az X láncban levő atomok típusától, valamint R1 és R2 helyettesítők jellegétől függően 80 °C és 250 °C közötti hőmérsékleten. A reakcióidő előnyösen 1 óra és 48 óra közötti időtartamú. A III általános képletű alkinil-antracén-származékok a B reakcióvázlatban ábrázolt módon állíthatók elő. E reakcióvázlat szerint egy 9-antraldehid-származékot 25 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten valamilyen alkoholban egy alkalmas aminnal reagáltatunk, amikoris egy imin-származékot kapunk. Az utóbbi vegyületet ezt követően valamilyen fém-hidriddel, így például nátrium-bór-hidriddel vagy nátrium-ciano-bór-hidriddel redukáljuk valamilyen alkoholban, például metanolban, etanolban vagy izopropanolban (a redukcióhoz használt alkohol azonos lehet az imin előállításához használt alkohollal) 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten. Az így képződött szekunder amint ezután valamilyen propargil-halogeniddel, előnyösen propargil-bromiddal kondenzáljuk 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten valamilyen szervetlen bázis, így például valamilyen vizes alkálifém-karbonát-oldat vagy egy olyan szerves bázis jelenlétében, amely nem lép reakcióba propargil-bromiddal. Ilyen szerves bázisok a térbelileg gátolt aminok, például a diizopropilelil-amin. Az így kapott III általános képletű alkinil-antracénszármazékok ezután a fentiekben ismertetett módon az I általános képletű vegyületekké ciklizálhatók. Az X láncban R5 helyettesítőként hidrogénatomot tartalmazó 1 általános képletű vegyületek (azaz az la általános képletű vegyületek) úgy állíthatók elő, hogy egy 9-antraldehid-származékot etanolban 25—150 °C-on propargil-aminnal reagáltatunk, majd a kapott imint a fentiekben ismertetett módon ciklizáljuk és ezt követően 0—100 3C-on etanolos oldatban nátrium-ciano-bór-hidriddel redukáljuk. Alternatív módon a redukálást végezhetjük a ciklizálást megelőzően is. így tehát la általános képletű vegyületeket kapunk, amelyek azután a nitrogénatom különböző R5 helyettesítőinek bevitelére alkilezhetők vagy acilezhetők. Az acilcsoportok ezt követően a megfelelő alkilcsoportokká redukálhatok. A ín általános képletű vegyületek előállíthatok úgy is, hogy egy 9-halogénmetil-antracén-származékot, előnyösen egy 9-klórmetil-antracén-származékot valamilyen közömbös oldószerben szobahőmérséklet és 150 °C közötti hőmérsékleten egy R5NH2 általános képletű aminnal reagáltatunk, majd a képződött, szekunder aminocsoporttal helyettesített antracén-származékot a fentiekben ismertetett módon egy propargil-halogeniddel, előnyösen propargil-bromiddal reagáltatjuk. Bizonyos meghatározott vegyületek előállítására szolgáló további módszerek a kiviteli példákból megismerhetők. A találmányt az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk közelebbről megvilágítani. 1. példa 3,5-Dihidro-5,9b-(o,e)-dibenzo-izoindol-l(2H)-on (C reakcióvázlat) 18,85 g 9-antronsav és 60 ml tionil-klorid elegyét viszszafolyató hűtő alkalmazásával 1 órán át forraljuk, majd a tionil-klorid feleslegét vákuumban (30 mmHg, 90 °C-os fürdőhőmérséklet) eltávolítjuk, a maradékhoz 50 ml toluolt adunk és a reakcióelegyet ismételten betöményítjük. Ezt a műveletet azután mégegyszer megismételjük, amikoris 20,6 g mennyiségben nedvességre rendkívül érzékeny, sárga színű csapadék alakjában 9-antroil-kloridot kapunk. 10 g propargil-amin 60 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához 10—15 °C-on 13,68 g 9-antroil-klorid 30 ml tetrahidrof uránnal készült oldatát adjuk, majd a kapott elegyet szobahőmérsékleten 4 órán át keverjük és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot metilén-kloridban feloldjuk, majd az így kapott szerves fázist 5%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, szárítjuk és bepároljuk, amikoris csapadék alakjában 14,54 g mennyiségben nyers N-propargil-9-antramidot kapunk. Egy etanolból átkristályosított analitikailag tiszta minta olvadáspontja 201—202 °C. Magmágneses rezonanciaspektrum (továbbiakban NMR-spektrum) megadása során az alábbi rövidítéseket használjuk : s=szingulett; d=dublett; t=triplett; q=kvadruplett; m=multiplett. T 1,5—2,8 (m, 9); 3,7 (széles, 1); 5,7 (d of d, 2) és 7,7 (t, 2,5 Hz, 1). Elemzési eredmények a C18H]3NO képlet alapján: számított: C%=83,87, H%=5,05, N%=5,40; talált: C%=83,50, H%=5,08, N%=5,29. 10 g nyers N-propargil-9-antramid és 200 ml p-xilol keverékét visszafolyató hűtő alkalmazásával egy éjszakán át forraljuk, majd az oldószert ledesztilláljuk és a maradékot 200—210 °C-os fürdőhőmérséklet (0,5 mikron) mellett szublimáljuk. A szublimát 110 ml acetonitrilből végzett kristályosítása útján 4,7 g mennyiségben a 264—265 °C olvadáspontú (változatlan marad az átkristályosítás során) cím szerinti vegyületet kapjuk. NMR-spektruma : r 2,3—3,3 (m, 10); 4,8 (d, J=6Hz, 1) és 5,9 (d, J=2Hz, 2). Elemzési eredmények a C18H13NO képlet alapján: számított: C%=83,37, H%=5,05, N%=5,40; talált: C%=83,19, H%=5,11, N%=5,40. 2. példa 2-Metil-3,5-dihidro-5,9b-(o,e)-dibenzo-izoindol-l(2H)-on (D reakcióvázlat) Az 1. példában ismertetett módon járunk el, de propargil-amin helyett N-metil-propargil-amint használunk, amikoris először N-metil-N-propargil-9-antrami-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
