176744. lajstromszámú szabadalom • Kisállattartási épületek komplex fűtő-szellőztető rendszere
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176744 À Bejelentés napja : 1979. I. 31. (AO—473) Nemzetközi osztályozás : F 24 F 5/00 Közzététel napja: 1980. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. XI. 30. Feltalálók : dr. Böjti György állatorvos, mezőgazdasági mérnök, Budapest, 30% Káldos István gépészmérnök, Budapest, 30% Pókos József üzemmérnök, Tatabánya, 20% Sebestyén Károly üzemmérnök, Tatabánya, 20% Szabadalmas : AGROBER Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat, Budapest, 60% DELTA Vas-, Műanyag- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, Tatabánya, 40% Kisallattartási épületek komplex fűtő-szellöztető rendszere 1 2 A találmány tárgya intenzív technológiájú kisállattartásra szolgáló épületek komplex fűtő-szellőztető rendszere, mely az eddig ismert konvekciós megoldásúaknái kedvezőbb hőmérsékleteloszlást biztosító sugárzó hőcserét és kedvezőbb szellőztetést eredményez. A baromfi- és egyéb kisállat-tartásban egyre jobban elterjedőben van napjainkban a ketreces többszintes tartási mód. Az állatok ezekben a több szinten egymás felett elrendezett ketrecekben vannak elhelyezve, így az állatok magasságában, az egyes szinteken mért hőmérsékleti értékek eltérőek. Mivel a meleg levegő felszáll, a magasabb szinten levő ketrecekben 5—7 °C-kal nagyobb a hőmérséklet, mint az alsóbb szinten levőkben. Az állatok biológiai igénye a hőmérsékletet illetően a koruktól függően változik, például a napos csibéknél ez 33 °C, a tyúkoknál 15 °C. Ezt az igényt könnyen ki lehet elégíteni, amíg az állatok — például a padlóntartásnál — egy szinten voltak elhelyezve. A ketreces tartású intenzív kisállat, így a baromfi hizlalás-nevelésnél azonban a megjelenése óta sok problémát okoz a szintenkénti hőmérséklet-különbség és a ketrecsorok rossz átszellőztethetősége. A hőmérséklet-különbségből eredő hátrányokat a ketreces épületekben egyes megoldásoknál úgy igyekeztek a gyakorlatban megszüntetni, hogy a napos korukban egy szintre érkeztetik a kis állatokat és később nagy munkaerő-bevetéssel rakják szét őket a különböző magasságú szintekre. Azonban ez a megoldás az állandó hőmérsékletbeli különbség miatt nem kielégítő. A szétrakás után a legfelsőbb szinten élő állatoknak melegük van, az alsóbb szinteken ugyanakkor az optimális hőmérséklet alatt vannak. Mindkét szélső érték miatt — akár fáznak, akár melegük van — az állatok termelési teljesítménye csökken. Ez broilercsirke hizlalási tumu- 5 sok esetében a csökkenés 10 dkg/db lehet 140 dkg-os átlagos végsúlynál. Mivel csak Magyarországon több, mint 100 millió broilercsirkét hizlalnak fel évente, rendkívül nagy a hőmérsékleti eltérések miatti éves veszteség. A másik probléma, hogy a ketrecek nincsenek jól át- 10 szellőztetve. A keresztirányú szellőzés esetén az épületen belül ott, ahol beáramlik a levegő, jó a légállapot, a másik oldalon viszont rossz, mert az épületből távozó felmelegedett levegő már tartalmazza a többi ketrecben élő állat kilehelt, párával és káros biológiai gázokkal 15 terhelt szennyezését. Egy másik megoldásnál az épület középvonalában felül bevezetett friss levegő áramlása esetében — ha például 6 sor ketrec van az épület hoszszában — oldalanként 3—3 sort kell átöblíteni. Ekkor is már a harmadik sorban levő állatok feltétlenül az 20 előző két sorban levő állatok által elhasznált levegőből kénytelenek élni. Jelenleg nemzetközi viszonylatban sincsenek kielégítően megoldva a fenti problémák. így a Kirschner— Laugner—Dömer NDK-beli cég ismeretes megoldása 25 szerint az állattartó rekeszeken, ketreceken ki- és belépő nyitott levegő-nyílások variálásával próbáltak megoldást találni. A Svenska Fläkt Fabriken svédországi cég ismeretes megoldása a broiler-ház légelosztására az oldalfalak felől a légtérbe vezetett szórócsövek alkalmazását 30 javasolja. Más külföldi, például angol, holland, német, 176744
