176744. lajstromszámú szabadalom • Kisállattartási épületek komplex fűtő-szellőztető rendszere
3 176744 4 svéd és svájci megoldások különféle oldalnyílások, perforált befúvófejek, dobozok, illetve állítható mennyezeti rések segítségével javasolják a levegőt nagy mennyiségben bejuttatni a kényes technológiájú helyiségekbe. Mindezek nem eredményeztek kielégítő megoldást. A találmány célja az intenzív kisállat-tartási épületekhez olyan hatásos fűtő-szellőztető rendszer megvalósítása, mely révén lehetővé válik a többsoros, illetve többszintes ketreces állattartásnál a belső hőmérséklet és páratartalom előírt értékeken tartása és a levegőt szenynyező anyagok rendszeres eltávolítása. További elérendő cél, hogy a szükséges mértékű légcsere huzatmentesen és alacsony zajszint mellett menjen végbe. Megállapítottuk, hogy a ketreces baromfitartásnál az állatok korától függően +18 °C és +26 °C közötti teremhőmérsékletet kell tudni biztosítani, 0,8 °C eltérésen belül maradó hőmérséklet-eloszlás mellett. Továbbá megállapítottuk, hogy a keletkező pára, a biológiai hő és szennyező gázok eltávolításához a szükséges légforgalom értéke télen 1,3—1,8 m3/ó/kg, nyáron pedig 5—7 m3/ó/kg, mimellett a bevezetett levegő sebessége csirke esetében 0,1—0,2 m/sec, jérce-tojó esetében 0,1—0,3 m/sec értékű kell legyen. A nagy mennyiségű légbevezetést a levegő felső szintű bepermetezésével és az alsó szintű eltávolításával találtuk megoldhatónak. Végül a levegő bevezetését fűtő-, illetve esetenként hűtőberendezéssel is kombinálni kell, hogy a helyiségben levő és a bevezetett friss levegő közötti hőmérsékletkülönbség maximálisan csak 8—10 °C legyen, ami révén lehetővé válhat az állatok igényének leginkább megfelelő teremhőmérséklet biztosítása és a kondenzációs kellemetlenségek elkerülése is. A találmányunk az intenzív kisállat-tartási épületek komplex fűtő-szellőztető rendszerére vonatkozik, amikor is a kisállat fogalmán főként a baromfikat értjük, de ide tartoznak azok az állatok is, így például a nyúl, malac stb., melyeket emeletes ketrecekben kívánnak felnevelni. A találmányunk lényege az intenzív kisállat-tartási épületek olyan fűtő-szellőztető rendszere, melynél az épületnek tetőszerkezettel és részlegesen perforált álmennyezettel határolt és fűtő-, adott esetben hűtőelemekkel ellátott levegőelosztó tere, ebbe csatlakozó levegöbefúvó szerkezete(i), továbbá az álmennyezet alatt levegőztetett tere és ennek, célszerűen az alsó felében levegőelvezető nyílásai vannak, mimellett az álmennyezeten, a levegőztetett teret határoló falaktól kezdődően perforálatlan, majd perforációval ellátott felületek váltakozva vannak kialakítva, összességükben 1 : 3—1: 1 arányban, amikoris az álmennyezet perforációs tényezője 0,005—0,05. Az álmennyezet perforált átáramlási nyílásai, ún. tiszta keresztmetszetei 2— 4 m/sec, előnyösen 3 m/sec légsebességet biztosítanak. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az álmenynyezet fűtő-, vagy hűtővíz-keringtető csővezetékekre szerelt perforálatlan és perforált fémkazettákból áll, melyek ily módon sugárzó hőleadó elemként szolgálnak a levegőztetett tér felé. Célszerűen a tetőszerkezet a levegőelosztó tér felé hőszigetelő réteggel is el van látva. Szükségszerűen a levegőelosztó térben a levegő gyakorlatilag csíramentes állapotát biztosító baktericid lámpák helyezhetők el. A találmányt, annak példaképpeni kiviteli alakját szemléltető, csatolt rajzokkal kapcsolatos alábbi leírása ismerteti bővebben. A rajzokon az 1. ábra vázlatosan, kis léptékű keresztmetszetben mutatja a kisállat-tartási épületet, az la ábrán az épület álmennyezetének a kialakítása látható felülnézetben, a 2. ábra a kisállat-tartási épület keresztmetszetét mutatja nagyobb léptékben, a 3. ábrán a kisállat-tartó épület álmennyezetének kiviteli változatát szemléltető részlet látható, a 4. ábra a hagyományos konvekciós, az 5. ábra pedig a találmány szerinti sugárzó hőmérséklet-eloszlást mutatja azonos belmagasság függvényében. Az 1. és la ábrákon látható, hogy az 1 tetőszerkezet alatti 3 álmennyezet hosszában húzódnak az 5 perforált mezők váltakozva a perforálatlan álmennyezeti mezőkkel, melyek felett a levegöbefúvó 2 szerkezetek, ventillátorok vannak elhelyezve az 1 tetőszerkezet és a 3 álmennyezet által határolt 4 levegőelosztó térbe nyúlóan, hogy biztosítsák a levegőellátást a 6 levegőztetett térben. A 2. ábrán láthatóan a 3 álmennyezet alatti 6 levegőztetett térben vannak elhelyezve a 7 ketrecsorok, célszerűen a 3 álmennyezet perforálatlan felületei alatt. A 6 levegőztetett teret határoló falaktól kezdődően a perforálatlan és az 5 perforált felületek váltakozva vannak kialakítva. A 6 levegőztetett teret határoló falakon, célszerűen azok alsó felében a 8 levegőelveztető nyílások vannak. Az 1 tetőszerkezet és a 3 álmennyezet által határolt 4 levegőelosztó térbe nyúlnak be a levegöbefúvó 2 ventillátorok. Az 1 tetőszerkezetnek a 4 levegőelosztó tér felé eső felülete a 9 hőszigeteléssel van ellátva. A 3. ábrán a 3 álmennyezet kiviteli változatának részlete látható, mely álmennyezet a 10 perforálatlan kazettákból és a 11 perforált kazettákból van kialakítva és azok a fűtő-, hűtőközegek 12 csőrendszerén vannak elhelyezve. A 4. ábra a hagyományos rendszerű konvekciós 13 hőmérséklet-eloszlást, az 5. ábra pedig a találmány szerinti rendszerbeni sugárzó 14 hőmérséklet-eloszlást mutatja a mennyezet, illetve az álmennyezet és a padlószint közötti általában szokásos kb. 4 m-es azonos belmagasság függvényében. A teljes egészében perforációval ellátott álmennyezet önmagában már eddig is ismert volt főként személyek tartózkodási helyiségéül használt zárt térségek fűtési céljára. A helyiségek hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletű levegő huzatmentes befúvása esetén azonban, minthogy az intenzív kisállat-tartásnál nagyrészt ez a feladat, az egész álmennyezet-felszín perforálása nem megfelelő. Ebben az esetben ugyanis nemcsak az a fontos, hogy a befúvási zónában és a tartózkodási térben mért értékek között sebességcsökkenést hozzunk létre, hanem szükséges a befúvott és a helyiségben levő levegő hőmérsékletének a gyors kiegyenlítődése is. Ezt az utóbbi követelményt érjük el azzal, hogy a szellőző álmennyezetet csak részben perforáljuk, azaz a perforált felületek rendszeresen váltakoznak a perforálatlan felületekkel. így a perforált felületek alatt a befúvott hűvösebb levegő lefelé, és a perforálatlan felületek alatt a melegebb helyiség-levegő pedig a nyomáskülönbség folytán is felfelé áramlik, miközben közvetlenül az álmennyezet síkja alatt képződő keveredési zónában öSzszekeverednek. A perforált mézők elegendőén nagyok kell legyenek a perforálatlan mezőkhöz viszonyítva, mert így a levegőállapot stabilitása és a hőmérséklet-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
