176679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triaril-metán-dikarbonsav-származékok előállítására
3 176679 4 Amennyiben B adott esetben helyettesített fenil-csoportot képvisel, jelentése előnyösen a következő lehet: fenil-, 3-nitro-, 4-nitro-, 4-fluor-, 2-klór-, 4-klór-, 4-bróm-, 4-ciano-, 4-karboxi-, 4-karbamoil-, 2,6-difluor-, 2,4-diklör-, 2,6-diklör-, 2,4,6-triklör-, 2-fluor-6-klór-, 2-klör-4-ciano-, 2-klór-4-nitro-, 2-klór-5-nitro-, 2-bróm-6-klór vagy 4-formil-csoport. Az (I) általános képletű vegyületek előnyös képviselői a 4”-ciano-, 4”-nitro- és 2”-klór-4,4’-dihidroxi-5,5’-dimetil-3,3’-trifenilmetán-karbonsav. Az (I) általános képletű vegyületek közül különösen előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek azok a származékok, melyekben a) R3 jelentése halogénatom vagy 2-6 szénatomos alkil-csoport, b) B jelentése 4-piridil-csoport, c) B jelentése fenil-csoport mely fluoratommal, brómatommal, karbamoil-, karboxil-, formil- vagy ciano-csoporttal vagy egy nitro-csoporttal helyettesítve van, d) R3 jelentése metil-csoport és B jelentése 3-, 5- vagy 6-klór-fenil-, 2,3-, 2,4- vagy 3,5-diklór-fenil-csoport, 2,3,4-, 2,4,6- vagy 2,5,6-triklór-fenil-csoport vagy dinitro-fenil-csoport, e) R3 jelentése hidrogénatom és B jelentése klór-, diklór- vagy triklór-fenil- vagy 2,3- 2,5- 3,5- vagy 2,6-dinitro-fenil-csoport mimellett a-e esetben R3 és B jelentése a fent megadott feltéve, hogy mást nem közlünk. Amennyiben R3 1—6 szénatomos alkil-csoportot képvisel, jelentése pl. etil-, propil- vagy butil-csoport. R3 különösen előnyösen hidrogénatomot, metil-, n-propil-csoportot vagy klóratomot jelent. Az (1) általános képletű vegyületeK előnyös csoportját azok a származékok képezik, melyekben R3 jelentése hidrogénatom vagy metil-csoport. Az (I) általános képletű vegyületek másik előnyös csoportját azok a származékok képezik, melyekben R3 jelentése hidrogénatom vagy metil-csoport és B jelentése 4-nitro- vagy 4-ciano-fenil-csoport. Az (I) általános képletű vegyületek közül igen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik a 4”-ciano-4,4’-dihidroxi-5,5’-dimetil-3,3’-trifenilmetán-dikarbonsav és a 4”-nitro-4,4’-dihidroxi-5,5 ’-dimetil-3,3 ’-trifenilmetán-dikarbonsav. Eljárásunk a) változata során erős szervetlen savként pl kénsavat, sósavat vagy hidrogénfluoridot, erős szerves savként előnyösen trifluorecetsavat alkalmazhatunk. Az eljárást pl. 0-50°C-on, különösen 10-30 °C-on végezhetjük el. A reakcióidő a reaktánsok aktivitásától függően 30 perc és 4 nap közötti időtartam. Az erős szervetlen vagy szerves savat előnyösen feleslegben alkalmazhatjuk, azonban szokásos iners hígítószer is szolgálhat reakcióközegként. A (IV) általános képletű szalicilsavat előnyösen feleslegben — pl. 1 mól feleslegben — alkalmazhatjuk az (V) általános képletű aldehidhez viszonyítva. Eljárásunk b) változatát dehidratálószer jelenlétében végezzük el. Z helyén hidroxiazometilidén-csoportot (HO N=CH-) tartalmazó (VII) általános képletű kiindulási anyagok felhasználása esetén dehidratálószerként pl. tionilkloridot, N,N-dimetilformamid és nátriumformiát elegyét, hangyasav és nátriumformiát, nátriumacetát és ecetsav elegyét vagy ecetsavanhidridet alkalmazhatunk. Amennyiben a (VII) általános képletű vegyületet ecetsavanhidrid jelerüétében dehidratáljuk, előbb (XIII) általános képletű vegyület keletkezik (ahol R3 jelentése a fenti), ez azonban a későbbiekben ismertetésre kerülő módszerekkel könnyen hidrolizálható (c-eljárás). Z helyén karbamoil-csoportoí tartalmazó (VII) általános képletű kiindulási anyagok esetében dehidratálószerként pl. foszíw fémoxidot, foszforoxikloridot vagy tionilkloridot alkalmazhatunk. Amennyiben a (VII) általános képletű kiindulási anyagokat foszforoxiklorid vagy tionilklorid jelenlétében dehidratálunk a képződő karbonsavkloridot izolálhatjuk vagy a megfelelő karbonsavvá hidrolizálhatjuk. A dehidratálást magasabb hőmérsékleten pl. 50—200 °C-on, különösen előnyösen 100—150 °C-on, adott esetben iners hígító- vagy oldószer (pl. 1,1,2,2-tetraklóretán) jelenlétében végezhetjük el. A (VII) általános képletű kiindulási anyagokat az a) eljárás-változat szerint ismert benzaldehidek és szalicilsav-származékok reakciójával állíthatjuk elő. A Z helyén N-hidroxiazometilidén-csoportot tartalmazó (VII) általános képletű kiindulási anyagokat továbbá oly módon is előállíthatjuk, hogy egy (VIII) képletű, formil-vegyületet hidroxilaminnal reagáltatunk. A reakciót az aldehid-oximok ismert előállítási eljárásai szerint végezhetjük el. A (VIII) általános képletű kiindulási anyagokat az a) eljárás-változat szerint állíthatjuk elő. Eljárásunk c) változata szerint a hidrolízist vizes sav (pl. vizes kénsav vagy sósav) vagy vizes bázis (pl. nátrium- vagy kálium-hidroxid) jelenlétében pl. 20-100 6C-on végezhetjük el. A reakciót kívánt esetben iners hígító- vagy oldószerben (pl. ecetsav vagy etanol) végezhetjük el. Q előnyösen hidrogénatom, metil-, etil-, fenil- vagy 4-klór-fenil-csoport lehet. A (IX) általános képletű kiindulási anyagokat a fentiekben ismertetett vagy azokkal analóg módszerekkel állíthatjuk elő. Az (I) általános képletű vegyületek a gyulladás környezetében helyileg alkalmazva gyulladásgátló hatást fejtenek ki és különösen a bőr gyulladásos betegségeinek vagy gyulladásos állapotainak kezelésére alkalmazhatók melegvérű állatokon. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői a gyulladásgátló hatáson kívül antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkeznek. Az antibakteriális hatás csupán a gyulladásgátló hatás mellett fellépő hasznos többlet-hatásként jelentkezik, azonban nem elég erős ahhoz, hogy az (I) ^ általános képletű vegyületek önmagukban antibakteriális szerként alkalmazhatók lennének. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
