176564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2, 3-dihidro-6, 7-diszubsztituált 5-(acil)-benzofurán-2-karbonsavak előállítására
7 176564 8 míniumkloridot. A reakcióelegyet 3,5 órán át 80—• 90 °C-on tartjuk, majd 100 ml jeges viz, és 10 ml sósav elegyébe öntjük. A.kapott terméket éterrel extraháljuk, vízzel mossuk, majd 100 ml vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk, amelyből a termék nátriumsója válik ki. A termék nátriumsóját egy elválasztó tölcsérbe helyezzük és ott 100 ml sósavval és 100 ml éterrel addig rázzuk, míg a szilárd anyag fel nem oldódik. Az éteres oldatot vízzel és telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és az étert csökkentett nyomáson eldesztilláljuk. A kapott ( ± ) 6,7- -diklór-2,3-dihidro-5-(2-tenoil)benzofurán-2-karbonsav olvadáspontja 187 °C butilkloridból végzett átkristályosítás után. Analízis eredmények a C14H8C1204S összegképlet alapján: számított: C: 49,00%, H: 2,35%; talált: C: 48,72%, H: 2,56%. 2. példa ( ±) 6,7-diklór-2,3-dihidro-5-(2-furoil)benzofurán-2-karbonsav 3,3 g 6,7-diklór-2,3-dihidrobenzofurán-2-karbonsav, 3,6 g furán-2-karbonilklorid és 200 ml metilénklorid elegyéhez, melyet egy kalciumkloridos-csővel védünk meg a levegő nedvességétől erőteljes keverés mellett, 1,5 óra alatt hozzáadunk 3,7 g vízmentes alumíniumkloridot. A reakcióelegyet 25 °C-on 18 órán át keverjük, majd 1 órán át visszafolyatás mellett forraljuk. Az oldószert eltávolítva a maradékot hozzáadjuk 200 ml jeges víz és 20 ml sósav elegyéhez. A terméket éterrel extraháljuk, vízzel mossuk, majd 200 ml vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal extraháljuk, amelyből a termék nátriumsója válik ki. A termék nátriumsóját egy elválasztótölcsérbe helyezzük, ahol 100 ml híg sósav-oldattal és 100 ml éterrel addig rázzuk, míg fel nem oldódik. Az éteres oldatot vízzel és telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és az étert csökkentett nyomáson eldesztilláljuk belőle. A kapott 6,7-diklór-2,3-dihidro-5-(2-furoil)benzofurán-2-karbonsav acetonitril-n-butilklorid elegyből végzett átkristályosítás után 166 °C-on olvad. Analízis eredmények a Ci4H8C1205 összegképlet alapján: számított: C=51,40%, H=2,46%; talált: C=51,59%, H=2,72%. 3. példa 6,7-diklór-2,3-dihidro-5-[3-(l,2,5-tiadiazoloil-)j-benzofurán-2-karbonsav A lépés: 6,7-diklór-2,3-dihidrobenzofurán-2- -karbonsav-etilészter 70 g 6,7-diklór-2,3-dihidrofurán-2-karbonsav, 2 ml tömény kénsav és 250 ml etanol elegyét visszafolyató hűtővel felszerelt edényben 2 órán át forraljuk. Az etanolt csökkentett nyomáson eldesztilláljuk és a maradékot elszuszpendáljuk telített vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldatban, majd éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot telített vizes konyhasó-oldattal mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és az étert csökkentett nyomáson eldesztilláljuk. A kapott 6,7-diklór-2,3-dihidrobenzofurán-2-karbonsav-etilésztert további tisztítás nélkül használjuk fel a következő szintézis során. B lépés: 6,7-diklór-2,3-dihidro-5-[3-(l,2,5--tiadiazoloil)]-benzofurán-2-karbonsav 17,5 g 6,7-diklór-2,3-dihidrobenzofurán-2-karbonsav-etilészter és 21,7 g l,2,5-tiadiazol-3-karbonsavklorid elegyéhez, melyet egy kalciumkloridos-csővel védünk meg a levegő nedvességétől állandó keverés mellett hozzáadunk 29,4 g vízmentes alumíniumkloridot, 2,5 óra alatt. A reakcióelegyet 6 órán át 90—95 °C-on tartjuk, majd 400 ml jeges víz és 40 ml sósav-oldat elegyébe öntjük. Az észterezett terméket éterrel extraháljuk, vízzel mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és az étert csökkentett nyomáson eldesztilláljuk. A maradékot 2,0 n nátriumhidroxid-oldat 100 ml-ében 1 órán át 80 °C-on tartjuk, amikor a termék oldhatatlan nátriumsóját kapjuk. A nátriumsót egy elválasztótölcsérbe helyezzük és 250 ml híg sósav-oldattal és 500 ml éterrel addig rázzuk, míg feloldódik. Az éteres oldatot vízzel és telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és az étert csökkentett nyomáson eldesztilláljuk belőle. A kapott 6,7-diklór-2,3-dihidro-5-[3-(l,2,5-tiadiazoloil)]-benzofurán-2-karbonsav olvadáspontja aeetonitrilből végzett átkristályosítás után 188 °C. Analízis eredmények a C12H6C12N204S összegképlet alapján: számított: C=41,75%, H=l,75%, N=8,12%; talált: C=41,77%, H=l,89%, N=8,06%. 4. példa ( ±) 6,7-diklór-2,3-dihidrobenzofurán-2-karboasavból kiindulva, de az 1. példa D lépésében felhasznált tiofén-2-karbonilkloridot a következő acilhalogenidek ekvimoláris mennyiségeivel helyettesítve a D lépésben ismertetett eljárással a következő táblázatban felsorolt termékeket kapjuk : Savklorid Végtermék tiofén-3-karbonil- ( ± ) 6,7-diklór-2,3-dihidro-5- -klorid -(3-tenoil)-benzofurán-2-karbonsav furán-3-karbonil- (±) 6,7-diklór-2,3-dihidro-5- -klorid -(3-furoil)-benzofurán-2-karbonsav 5. példa 6,7-diklór-2,3-dihidro-5-(4-metoxibenzoil)benzofurán-2-karbonsav A 2. példa szerinti eljárással, de az anizolilklorid ekvivalens mennyiségét használva a furán-2-karbonilklorid helyett a 6,7-diklór-2,3-dihidro-5-(4-metoxibenzoil)benzofurán-2-karbonsav ekvivalens mennyiségét kapjuk. Olvadáspont : 187 °C. Analízis eredmények a Ci7H12C1205 összegképlet alapján: számított: C=55,60%, H**3,29%, Cl-19,31%; talált: C—55,67%, H-3,35%, Cl-1%99%. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
