176505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új n-(2'-karboxi-fenil)-4-klór-antranilsav-származékok előállítására
7 176505 8 4. kísérlet Autoimmun modellbetegség kezelésében tapasztalt hatékonyság A vizsgálandó vegyületnek, az N-(2'-karboxi-fenil)~4>-klór-antranilsav-dinátriumsónak farmakológiai hatékonyságát úgy tanulmányoztuk, hogy autoimmun modellbetegségként új-zélandi fekete/fehér Fj törzsbeli nőstény egerek glomerulonefritiszét kezeltük. A kísérleti állatokat 8 egérből álló csoportokra osztottuk, és 8 hetes koruktól kezdve naponta egyszer perorálisan 5 mg/kg vagy 50 mg/kg vizsgálandó vegyületet adtunk be. A betegség lefolyását úgy ellenőriztük, hogy Combistix kémlőpapírral (Ames Co., Inc. készítmény) mértük a vizeletben a proteinszintet. Megállapítottuk, hogy a kémlőpapírral végzett meghatározás eredményei teljesen megfelelnek a szulfoszalicilsavat használó mennyiségi elemzéssel kapott eredményeknek. A 2. ábra grafikonjai szemléltetik minden csoport vizeletében a proteinszint átlagos változását az egerek 20 hetes korától kezdve 35 hetes korukig. A 2. ábrából látható, hogy a kontroll állatok vizeletében a proteinszint körülbelül 27 hetes koruktól kezdve lányegesep emelkedik, míg azoknak a csoportoknak a vizeletében, amelyeknek a vizsgált vegyületet beadtuk, a protein mennyisége viszonylag állandó szinten maradt. így tehát a találmány szerinti vizsgált vegyidet az autoimmun glomerulonefritisz leküzdé* sében jelentős farmakológiai hatékonyságúnak bizonyult. Ezen kívül a kontrollcsoportban 8 egér közül 3 a születésük utáni 35. és 40. hét közötti időszakban a glomerulonefritisz következtében elpusatult, míg azokban a csoportokban, amelyek a vizsgált vegyületet kapták , elhullás nem fordult elő. 5. kísérlet Átültetett dagamtsejtekkel (szarkóma-180) szemben mutatott daganatellenes hatás Kísérleti állatokként ddY-törzsbeli, 20—25 g súlyú hím egereket használtunk, és ezeket 9 vagy 10 tagból álló csoportokra osztottuk. A tömör daganat előidézésére a hátsó mancs tövénél mindegyik egérbe 10* szarkóma-180 típusú daganatsejtet ültettünk be. Az átültetés napjától kezdve 11 napon át naponta egyszer a vizsgálandó vegyületet, az N-(2'-karboxi-fenil)-4-klór-antranilsav-dinátriumsót perorálisan beadtuk. Az átültetés utáni tizennegyedik napon mindegyik egérből kivettük a daganatot, és a vizsgált vegyület daganatellenes hatásának értékelésére megmértük a daganat nedves súlyát. Az eredményeket a 3. ábra mutatja. A 10 mg/kg adágmennyiség a daganat növekedésének gátlásában jelentékeny hatást mutatott. Ugyanezeknek a daganatsejteknek in vitro növekedését a vizsgált vegyidet ne«t>®Steij*, és a sejtekre közvetlenül nem gyakorol daganatellenes hatást. Ezen okok alapján feltételezzük, hogy a vizsgált vegyület Itatása vírusgazda által közvetített daganatellenes hatásenialapszik. 6. kísérlet Átültetett ráksejtekkel (AH—13) szemben mutatott daganatellenes hatás Kísérleti állatokként Donryu törzsbeli, 8 hetes nőstény patkányokat használtunk, és ezeket 10 tagból álló csoportokra osztottuk. Mindegyik patkánynak a daganatsejtekkel való beoltás előtti tizenhatodik naptól kezdve 10 napom át naponta intraperitoneálisan beadtuk az N-(2'-karboxi-fenil)-4-klór-antranilsav-dinátriumsó vizsgálandó vegyületet. Az első beadás utáni tizenhatodik napon mindegyik patkányt 106 AH—13 jelű daganatsejttel intraperitoneálisan beoltottuk, hogy vízkóros hasüregi rákot idézzünk elő. A 6. táblázatban feltüntetjük a patkányok daganatsejtek beadása utáni túlélésének időtartamát. Az ábrából látható, hogy a vizsgált vegyületnek 50 mg/kg mennyiségben való adagolásával vírusgazda által közvetített daganatellenes hatást értünk el. 6. táblázat Adag (mg/kg) Túlélési idő (napok) Átlagos túlélési idő (napok) T/C* (“/.) 200 7 7 7 6 7 7 8 6 7 6,9 97 100 7 6 6 7 7 6 613 7,3 103 50 7 13 11 15 11 17 8 10 12 12 11,6 163 Kontroll 6 7 7 7 7 7 6 7 11 6 7,1 100 kísérleti csoport átlagos túlélése * TIC (%)=_________napokban_________ 0 kontrollcsoport átlagos túlélése napokban 7, kísérlet Nyiroksejtek blasztogenézisét elősegítő hatás (sejtimmunitás aktiválása) Ebbéli a kísérletben az N-(2'-karboxi-fenil)-4-klór-antranilsav-dinátriumsó vegyületnek a nyiroksejtek blasztogenézisére gyakorolt hatását egerek és patkányok lépsejtjein és nyiroksejtjein tanulmányoztak. Az itt vitro próbákban C3H/He törzsbeli hím egereket, Illetve in vivo próbákban Wistar—Imamichi törzsbe!! him patkányokat használtunk. Az in vitro próbákban blasztogén tényezőként a Sigma Cég által gyártott ccmcavallin A-t használtunk, és e nyiroksejteket a Grand Island Biological Co. által előállított RFMI 1640 táptalajt használva tenyésztettük. A nyiroksejteket ebben a táptalpban 5% széndioxidot tartalmazó atmoszférában 37 °C-on, 48 óm hosszát tenyésztettük, & 0v5 tyc£i)ml 3H-timidift hozzáadása után a sejteket 16 őre hosszat inkubáltuk, majd a nyiroksejtelcef elválasztottuk. Az elválasztott sejtek radioaktivitását szeintillációí felvillanás-számlálóval mértük, és a kapott- értékeket a blasztogenózfe fokának jelzéseként értékeltük. Azt ln vivo próbákban az in vitro próbát ismételtük meg asml a különbséggel, hogy a vizsgáltttdö vegyiteket mindegyik patkánynak perorálisan 5 mg/kg vagy 50 mg/feg töeaflyiségtest adtttk be. Ebben m esetben-« ViüSgáláreúk vegyületet kapott patkányokat 3 á&atből álló csoportokra osztottuk, és mindegyik csoportbeli patkányokból vett, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 í© «5 4
