176505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új n-(2'-karboxi-fenil)-4-klór-antranilsav-származékok előállítására
9 176505 10 tenyésztésre kerülő sejteket azonos körülmények között tenyésztettük. Az in vitro végzett kísérlet eredményeit a 4. ábrán és az in vivo végzettek eredményeit az 5. ábrán mutatjuk be. A 4. ábrán látható, hogy a találmány szerinti vizsgált vegyület 10~ 1 fxg/ml és 10-2 ug/ml koncentrációkban javítja a concavallin A hatékonyságát. Az 5. ábra azt mutatja, hogy azoknak a patkányoknak lépsejtjeinél és nyiroksejtjeinél, amely patkányoknak a concavallin A beadása előtt egy nappal a vizsgált vegyületet beadtuk, a hatás fokozása (S. I. érték) kétszer olyan nagy, mint a kontrolikísérletekben, és a concavallin A hatékonysága a kontrolihoz képest nagyjából kétszeresre növekedett. Azokban a patkány- vagy egércsoportokban, amelyeknek a vizsgált vegyületet a concavallin A beadása előtt 4 nappal adtuk, a hatékonyság javulását megfigyeltük ugyan, de amint a vizsgált vegyül etet korábban adtuk be, a hatékonyság növekedésének mértéke csökkent. A fenti eredményekből arra következtethetünk, hogy a vizsgált vegyület nemcsak in vitro, hanem in vivo is javítja a nyiroksejtek concavallin A-n alapuló blasztogenézisét, és elősegíti a sejtimmunitás kialakulását. 8. kísérlet Normális állatok immunreakciójának kialakulására gyakorolt hatás (bakteriális fertőzés ellen védő hatás) Kísérleti állatokként Sprague Dawley törzsbeli, 200—220 g súlyú hím patkányokat használtunk, és ezeket 5 vagy 6 patkányból álló 7 csoportra osztottuk. Ezek közül 6 csoportnak 6 különböző napon, még pedig az antigénnel (birka vörös vértest=SBRC) való szenzitizálás előtti napon, a szenzitizálás napján, 1, 2, 3, illetve 4 nappal a szenzitizálás után perorálisan egy adag, azaz 100 mg/kg vizsgálandó vegyületet, vagyis N-(2'-karboxi-fenil)-4-klór-antranilsavat adtunk be. A birka vörösvérsejteket 1 ml, 2%-os vizes szuszpenzió alakjában a patkányok farokvénájába intravénásán fecskendeztük. A kontroll csoportokba a szenzitizálás napján ugyanilyen módon, ugyanilyen mennyiségű fiziológiás konyhasó oldatot adtunk be. A szenzitizálás utáni ötödik napon a patkányokat megöltük, mindegyik állat lépét kivettük, és mindegyik állatból vérmintát Vettünk. A vérlemezke-képző sejtek számát a Jeme-féle vérlemezkemódszerrel és a vér titerét hemolizáló módszerrel határoztuk meg. Az eredmények az alábbi, 7. és 8. táblázatokban láthatók. 7. táblázat A vérlemezke-képző sejtek számának növekedése Beadás napja a szenzitizálástól Vérlemezkeképző sejtek-í 93,2 ±28,6 0 193,4 ±26,6** (P 0,01) +i 316,8 ±38,2** (P0,01) ±2 76,5 ±16,3 +3 101,0 ±11,2 4-4 95,5 ±35,3 Kontroll 49,7 ± 16,0 8.táblázat Antitest titer a vérben Beadás napja a szenzitizálástól Hemolízist mutató végső hígítás-í 29,5 0 2i°,8* (p o,05) +i 213** (P 0,01) ±2 29,5 ±3 29,8 4-4 28,7 Kontroll 29>° * szignifikáns ** nagyon szignifikáns A 7. táblázat adatai azt mutatják, hogy ha a patkányoknak a szenzitizálás napján vagy az ezt követő napon adtuk be a vizsgált vegyületet, úgy a vérlemezkeképző sejtek száma jelentékenyen növekedett. A növekedés a kontrollcsoport megfelelő értékének mintegy hatszorosát érte el. A 8. táblázat azt mutatja, hogy ha a patkányoknak a birka vörösvértestekkel való szenzitizálása napján vagy az ezt követő napon adtuk be a vizsgált vegyületet, úgy a vérben az antitest titerének jelentős növekedését figyelhettük meg. 9. kísérlet Azelveszett immunitás visszanyerésére gyakorolt hatás (bakteriális fertőzés ellen védő hatás) Kísérleti állatként IV CS törzsbeli, 5 hetes hím egereket használtunk, és ezeket 5 tagból álló csoportokra osztottuk. Mindegyik egérnek 5 napon át naponta egyszer intraperitoneálisan 60 mg/kg kortizon-adagot adtunk be. Az első beadás után 3 nappal birka vörösvértest antigénnel érzékennyé tettük az állatokat azáltal, hogy farokvénájukba fecskendeztük az antigént. A szenzitizálás utáni napon mindegyik egérnek perorálisan beadtuk az N-(2'-karboxi-fenil)-4-klór-antranilsav-dinátriumsó vizsgálandó vegyületet. A szenzitizálás után 5 nappal a szokásos módon mértük a lépben a vérlemezkeképző sejtek számát. Az eredményeket a 6. ábrán mutatjuk be. A kizárólag kortizonnal kezelt egerek lépjében levő vérietaezkeképzö sejtek száma egyharmadára csökkent a kortizon-kezelés nélküli kontrollcsoportokhoz képest. Másrészt azokban a csoportokban, amelyeknek 10 mg/kg adagmennyiségben adtuk be a vizsgált vegyületet, a vérlemezkeképző sejtek száma jelentékenyen növekedett. Az eredmények világosan mutatják, hogy a vizsgált vegyület hatása abból áll, hogy gátolja a koríizonnak immunitást csökkentő hatását, és az elveszett immunitás visszanyerésének irányában hat. A hemolizáló módszerrel meghatározott antitest Étereket a vérben a 9. táblázat mutatja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
