176501. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-(azaciklusos aralkoxifenil)-2- vagy 3-(bisz-aril-alkil-amino)-alkánok előállítására

5 176501 6 Schiff-bázist, amelyben v értéke 2, u=0, Z pedig szabad NH-csoportot jelent, vagy Z nitrogénatomot képvisel, u= 1, v=0 vagy 2, míg a többi jel a fent megadott értéke­ket jelenti, vagy Z nitrogénatom helyett áll, u=0, v=l vagy 3, míg a többi jel jelentése a fenti, redukálunk. A IV és IVa általános képletű kiindulási anyagokat önmagukban ismert módszerekkel redukáljuk, például hidrogénnel katalizátorok, például platina- vagy nikkel­katalizátorok jelenlétében, vagy előnyösen a IV és IVa képletű Schiff-bázisok esetében, naszcens, például elekt­­rolitosan előállított hidrogénnel. Végrehajthatjuk azon­ban a redukciót e vegyületek esetében az 1. eljárás­változatban említett redukálószerekkel, előnyösen egy­szerű vagy komplex könnyűfém-hidridekkel, például boránokkal vagy nátrium-hidriddel is. A IV és IVa általános képletű olefin kiindulási vegyü­­leteket a III általános képletű karbonil kiindulási vegyü­­letekhez hasonlóan, a fent már említett kondenzációs reakciókkal — amikoris a IV általános képletű vegyüle­tek előállítására megfelelő telítetlen vegyületeket, neve­zetesen az e) képletű alkoholok reakcióképes észtereit, vagy az f) képletű savak származékait, illetve a IVa általános képletű kiindulási vegyületek előállítása esetén a g) képletű savak származékait választjuk — majd a kapott amidvegyületekben jelenlevő egyik karbonil­­csoport redukálásával állíthatjuk elő. Ez utóbbi reduk­ciót az 1. eljárásváltozatban említett redukálószerekkel, előnyösen komplex könnyűfém-hidridekkel hajthatjuk végre. A IV általános képletű Sehiff-bázisokat a megfelelő h) képletű amurokból, az i) képletű aldehidekkel végre­hajtott kondenzáció, majd ezt követően valamely e) kép­letű alkohol valamely reakcióképes észterével történő reakció útján kaphatjuk meg. A IV általános képletű Sehiff-bázisokat a megfelelő j) képletű szabad vagy védett ketonokból is előállíthat­juk oly módon, hogy azokat előbb k) képletű aminok­­kal kondenzáltatjuk, majd a terméket valamely e) kép­letű alkohol egy reakcióképes észterével reagáltatjuk. A IVa általános képletű Sehiff-bázisokat a h) képletű aminokból az 1. képletű aldehidekkel végrehajtott kon­denzáció, majd ezt követően valamely e) képletű alkohol valamely reakcióképes észterével történő reakcióval kaphatjuk meg. 3. A találmány szerinti eljárás egy harmadik változata szerint az I általános képletű új vegyületeket oly módon állítjuk elő, hogy act V és VI általános képletű vogyülete­­ket vagy ezek reakcióképes sóit, ahol T vagy U egyike az {0--Ph—(GH2)I~CHtCnH2n+ j]Z'}H csoportot je­lenti, amelyben Z" szabad NH-csoportot képvisel, míg a másik reakcíóképesen észterezett hidroxilcsoport helyett áll, vagy U aminocsoportot jelent, és T a fenti csoportot képviseli, amelyben Z" reakcióképesen ész­terezett hidroxilcsoport, például bróm, kondenzátta­­tunk. A reakcióképes észterek az erős szervetlen vagy szer­ves savakból, előnyösen hidrogén-halogenidekből, pél­dául hidrogén-kloridból, hidrogén-bromidból vagy hid­­rogén-jodidból vagy alkánszulfonsavakból vagy benzol­­szulfonsavakból, például metán-, p-toluol- vagy m­­-bróm-benzolszulfonsavakból vezethetők le. Az V és VI általános képletű kiindulási vegyületeket előnyösen fenolok, illetve aminok reakcióképes sóinak, Például alkálifémsóinak, így nátrium- vagy káliumsói­nak alkalmazásával vagy kondenzáltatószerek jelenlété­ben kondenzáltatjuk, miközben a felszabadult savakat (TH, UH vagy Z"H) semlegesítjük és/vagy a keletkezett vizet megkötjük, ilyen szerek a szervetlen vagy szerves (nitrogén-) bázisok, például az alkálifém- vagy alkáli­­földfém-karbonátok vagy -hidrogén-karbonátok, a rö­­vidszénláncú trialkil-aminok vagy piridinek, illetve só­hidrátok vízmentes alakjai, vagy a vízzel azeotróp elegyet alkotó oldószerek. Az V és VI általános képletű kiindulási vegyületeket az eddig ismertetett kiindulási vegyületekhez hasonló módon állíthatjuk elő, például oly módon, hogy valamely HO—Ph—(CH2)r—CH(CnH2n+j)Z" kép­letű vegyületeket R—CmH2m—T vagy U—CpH2p— —CH(ArtAr2) képletű vegyületekkel kondenzál­tunk, ahol T reakcióképesen észterezett hidroxilcsopor­­tot jelent, az U és Z" egyike helyett T áll, míg a másika primer aminocsoportot képviseli. A III, IV, IVa, V és VI általános képletű megfelelő kiindulási vegyületeket, amelyekben R—CmH2m—adott esetben szubsztituált benzilcsoportot, például Art—CH2 csoportot jelent — a bejelentő 75/5018 lajstromszámú dél-afrikai köztársaságbeli (a megjelenés dátuma 1976. november 3.) szabadalma írja le. Ezek a vegyületek a ké­sőbbiekben ismertetett 8. vagy 10. példa szerint hidro­­genolizálhatók, amiáltal az I vagy II általános képletű termékek előállítására alkalmas kiindulási vegyületekhez juthatunk. A találmány szerinti eljárással kapott új vegyületek önmagukban ismert módszerekkel egymássá átalakít­hattuk. így például a kapott halogénvegyületekből a fent ismertetett hidrogénezések során vagy utólag, erélyesebb munkakörülmények között, például magasabb hőmér­sékleten és/vagy nagyobb nyomáson, a halogén eltávo­lítható. E reakciók lefolyása az elhasznált hidrogén mennyisége útján követhető és szabályozható. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyülete­ket a reakciókörülményektől függően szabad alakjukban vagy sóik alakjában kaphatjuk meg. A kapott sókat önmagukban ismert módokon, például ammóniával, alkáli-fém-hidroxidokkal vagy ioncserélőkkel a szabad bázisokká alakíthatunk át, míg a keletkezett szabad bá­zisok segítségével, különösen olyan savakkal, amelyek­kel a bázisok gyógyászatiig alkalmas addíciós sókat alkotnak, kaphatjuk meg a kívánt sókat. Ilyen savak a szervetlen savak, például az ásványi savak, így a hidro­­gén-halogenidek, például a sósav vagy a hidrogén-bro­­mid, vagy a kén-, foszfor-, salétrom- vagy a perklórsav; vagy a szerves savak, így az alifás vagy aromás karbon­vagy szulfonsavak, például a hangya-, ecet-, propion-, borostyánkő-, glikol-, tej-, alma-, borkő-, citrom-, male­in-, hidroximaíein-, piroszőlő-, fenilecet-, benzoe-, amino-benzoe-, antranil-, 4-hidroxibenzoe-, szalicil-, 4-amino-szalicil-, embon-, nikotin-, metánszulfon-, etánszulfon-, hidroxi-etánszulfon-, etilénszulfon-, halo­­gén-benzolszulfon-, toluolszulfon-, naftalinszulfon-, szulfanil- vagy ciklohexil-szulfaminsav; a metionin, triptofán, lizin vagy arginin, vagy az aszkorbinsav. Ezeket a sókat vagy más sókat, például a pikrátokat, a szabad vegyületek tisztítására is felhasználhatjuk. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek szabad alakjai és sói közötti szoros összefüggések miatt a megelőzőkben és a következőkben bármelyiket is említjük, azon minden esetben mindkét alakot kell ér­teni. A kapott izomerelegyeket önmagukban ismert mód­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents