176494. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőszerkezet vályús szállítóberendezések kötéllel vont fal szállítóelemeinek a vonókötélhez történő rögzítésére

3 176494 4 A rögzítőszeg a vonókötél pászmáin úgy megy át, hogy megbontja a pászmát alkotó elemi szá­lak sodratát és azokat maradandóan deformálja. A deformáció következtében az elemi szálakban olyan nyomófeszültségek jönnek létre, amelyek végső fokon a szállítóberendezés legfontosabb szerkezeti elemének, a vonókötélnek az élettar­tamát csökkentik. A káros nyomófeszültségeket a vonókötél át­mérőjének növelésével igyekeznek mérsékelni, ami viszont túlzott anyagfelhasználáshoz és a be­rendezés súlyának növekedéséhez vezet. Mivel a rögzítőszeg a fa szállítóelemben tá­maszkodik fel, a kis támasztófelület következté­ben — amely az egymáson felfekvő felületek méretéből adódik — a felületi nyomás megnő. A szállításnál mindig jelenlevő dinamikus erő­hatás miatt a fa szállítóelem szilárd rögzítése a vonókötélhez képest megszűnik, legalábbis meg­gyengül. Ennek következtében a szállítóelem a vonóelemen elbillen. E jelenség akadályozza a szállítóelem kötéltárcsára való egyenletes ráfu­­tását, s e jelenség nem megengedhető vibrációt okoz, amely fokozza a szállítóelem tönkremene­telét. A rögzítőszeges megoldás további hátránya, hogy a sérült (törött) fa szállítóelemeket csak az összes szállítóelem megbontásával lehet kicse­rélni. E hosszadalmas karbantartási munka el­kerülése végett az üzemeltető inkább az egész szállítórendszert lecseréli. Amint az a fentiekből kitűnik, a fa szállító­elem rögzítőszeggel történő merev rögzítése mind a vonókötél, mind a fa szállítóelem élettar­tamát korlátozza, ezáltal pedig a vályús szállító­­berendezés használati értékét jelentősen lecsök­kenti. A találmány által megoldandó feladat tehát az eddig merev rögzítésből keletkező hátrányok ki­küszöbölése, így a fa szállítóelemek cseréjének megkönnyítése, a szállítóberendezésben levő főbb alkatrészek élettartamának növelése, s mindezek által a vályús szállítóberendezések használhatóságának nagymértékű fokozása, il­letve használati értékének jelentős növelése. A találmány szerinti megoldás alapja az a fel­ismerés. hogy az eddigi merev rögzítés hátrá­nyait azáltal tudjuk kiküszöbölni, ha biztosítjuk a fa szállítóelemek egymástól független rögzíté­sét a vonókötélen, mégpedig olyan rögzítőszer­kezet segítségével, amely a vonókötelet annak roncsolása nélkül, a teljes keresztmetszet közre­­fogásával rögzíti. A fa szállítóelem hornyában elhelyezkedő, megfelelő kialakítású kötélbefogó ágy és a vo­nókötél között összeszorítás hatására ugyanis olyan súrlódóerő ébred, amely megakadályozza a szállítóelem elmozdulását a vonókötélen, mi­közben a vonókötél pászmáinak, illetve elemi szálainak szilárdsági igénybevétele az egyenletes nyomóerők hatására kedvező értéken marad. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a fa szállítóelemekben a vonókötél futásának irányában átmenő horony van kialakítva, amelyben a vonókötelet körülve­vő és a vonókötél hatására kis mértékben mara­dandóan deformálódó anyagú, osztott kötélbefo­gó ágy van elrendezve, amelynek részei legalább egy, a fa szállítóelembe süllyesztett, oldható kö­tőelem és a kötélbefogó ágy legalább egyik ré­szére közvetlenül felfekvő nyomófelület által vannak a vonókötéllel együtt egymáshoz szorít­va. A találmány szerinti megoldás egyik célszerű kiviteli alakja értelmében a kötélbefogó ágyat alkotó részek kötélirányú elcsúszást megakadá­lyozó horonnyal, illetve csappal vannak ellátva. Előnyös továbbá, ha a kötélbefogó ágyat al­kotó részek vonókötéllel érintkező felülete a kö­tél alakjához igazodó görbe síkként van kiké­pezve és az ágyrészek végei a kötéltárcsán törté­nő legördülést megkönnyítő, széttartó ferde le­­munkálással vannak kialakítva. A találmány értelmében a kötélbefogó ágy anyaga célszerűen műanyag, például poliamid, polipropilén vagy perion, illetve e műanyagok valamely származéka. A nyomófelületet a kötélbefogó ágyra szorító kötőelem a találmány egyik célszerű kiviteli alakja értelmében összekötő lapba hegesztett, két menetes végű csavarból áll, amelyek végén ru­gós alátéttel ellátott anyák vannak felcsavaroz­va. A találmány egy másik célszerű kiviteli alak­ja értelmében a nyomófelületet a kötélbefogó ágyra szorító oldható kötőelem legalább egy ka­­pupántcsavar. A találmányt részletesebben rajz alapján is­mertetjük, ahol a találmány szerinti rögzítőszer­kezet néhány példakénti kiviteli alakját tüntet­tük fel. A rajzon az 1. ábra egy vályús szállítóberendezés feszítő oldali részének hosszmetszete; a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerinti met­szet; a 3. ábra egy vályús szállítóberendezés fa szál­lítóelemének találmány szerinti rögzítőszerkeze­te, a kötélirányra merőleges metszetben; a 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonala szerinti met­szet; az 5. ábra a találmány szerinti rögzítőszerkezet rögzítőelemének egyik lehetséges kiviteli alakja, mint kapupántcsavar ; a 6. ábra a találmány szerinti rögzítőszerkezet egy másik lehetséges kiviteli alakja, kötélirány­ra merőleges metszetben ; a 7. ábra a 6. ábra VII—VII vonala szerinti met­szet; a 8. ábra a vonókötelek végtelenítését mutatja felülnézetben ; a 9. ábra pedig a 8. ábra IX—IX vonala szerinti metszet, nagyobb méretarányban. Az 1. és 2. ábrán egy vályús szállítóberendezés feszítő oldal felőli része látható, ahol a szállítan­dó anyag beadagolása történik. A vályús szállítóberendezés 2 sínek között el­helyezkedő, U-alakú 1 szállító vályújában az anyag továbbítását végtelenített 3 vonókötelekre szerelt, fából készült 4 szállítóelemek biztosítják. Az 1 szállítóvályú rajzon feltüntetett végén két­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents