176469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves-szervetlan műanyagok előállításárta

176469 16 elemek, akár szervetlen és/vagy szerves anyagok, illetve fémes drótok, rostok, fátyolbunda, hab­anyagok, szövetek, vázanyagok alkalmazása egyaránt lehetséges. Az erősítő anyag bedolgozása például a rostpaplanos-impregnálóeljárással vagy olyan szóróberendezéssel történhet, amely a reak­ciókeveréket és az erősítő szálat együttesen hordja be a formába. Az így előállítható alaktestek például közvetlenül vagy utólagos, mint fémmel, üveggel, műanyaggal és hasonló anyagokkal történő laminálással adott esetben felhabosított szendvics­­-alaktestekkel együtt alkalmazhatók, ahol a ked­vező éghetőségi tulajdonság nedves vagy száraz állapotban előnyös lehet. A találmány szerinti el­járással készített műanyagok azonban üreges testek­ként például adott esetben nedvesen vagy hidegen tárolt áruk tartályaként is alkalmazhatók, továbbá szűrőanyagként vagy ioncserélőként, katalizátorként vagy hatóanyaghordozóként, dekorációs elemként, bútor alkatrészként vagy üreges térrészek kitölté­sére. Felhasználhatók az említett műanyagok nagy igénybevételnek kitett kenő- vagy hűtőanyagokként vagy ezek hordozóanyagaként, például fémek ext­­rudálásánál. Figyelembe vehető a találmány szerinti műanyagok alkalmazása a modell- és formakészítés­nél, valamint fémöntésnél alkalmazott fonnák elő­állításánál. Az egyik előnyös módszer abban áll, hogy a habosítási folyamatot közvetlenül a keményedéssel együtt játszatjuk le, például oly módon, hogy egy keverőkamrában a reakciókeveréket előállítjuk, ehhez egyidejűleg hozzáadjuk a könnyen illékony hajtóanyagot, például diklórdifluormetánt, triklór­­fluormetánt, butánt, izobutilént vagy vinilkloridot, így a keverési hőmérséklet megfelelő megválasztása esetén a keverőkamrából kilépő reakciókeverék a hajtóanyag elpárolgása közben felhabosodik és a keményítő behatása alatt kikeményedik, emellett a képződött hab, amely adott esetben még emul­­geátorokat és habstabüizátorokat, valamint a szoká­sos segédanyagokat tartalmazza, megszilárdul. Másik munkamódszer szerint a kezdetben még hígfolyós reakciókeveréket adott esetben nyomás alatt álló gázok mint levegő, metán, széntetrafluorid, nemes gázok segítségével habbá duzzasztjuk fel, amelyet azután a kívánt formába beviszünk és így kemé­nyítjük. Ügy is eljárhatunk, hogy először az adott esetben habstabiUzátorokat mint nedvesítőszert, habképző anyagot, emulgeátorokat és adott esetben még további szerves vagy szervetlen töltőanyagokat vagy hígítóanyagot tartalmazó szilikát- illetve elő­­polimer-oldatot gázbevezetésével habbá alakítjuk át és ezt a habot ezután egy keverőberendezésben a másik reakciópartnerrel és adott esetben a kemé­nyítővel elkeverjük, végül keményedni hagyjuk. Az e^yik előnyős Kiviteli változat szerint az előpolimerek egy folyékony hajtóanyagban képzett oldatát az. adott esetben előmelegített vizes alkáli­­szilikát oldattal elkeverjük és így a felhabosítás közben keményítjük. A hajtóanyagok helyett szervetlen vagy szerves finomeloszlású üreges testek, mint például buborék­­üveg-üreges gyöngyök műanyagból, szalma és hab­anyagok előállítására használt hasonló anyag is al­kalmazhatók. U * Az így előállított habanyagok száraz vagy nedves állapotban adott esetben tömörítési vagy hőkezelési folyamat után adott esetben nyomás alatt jó oldószerállósággal és kedvező éghetőségi tulajdonsággal rendelkező szigetelő anyagként, üreges terek kitöltéséhez, csomagolóanyagokká vagy építőanyagokká dolgozhatók fel. Ezek az anyagok könnyűszerkezetű építőanyagként szendvicsek alak­jában például fémes porítással a házépítő, a jármű- és repülőgépiparban alkalmazhatók. Különleges jelentőségük van a találmány szerinti eljárással előállítható 10-80 kg/cm3 nyers sűrűségű, könnyű szervetlen-szerves habanyagoknak. Kiindulási komponensként előnyösen töltőanyag­mentes alkáliszilikát-oldatokat és poliizocianátot al­kalmazunk, emellett a kedvező égési tulajdonságok kialakítására szervetlen-vizes komponenst súly sze­rinti feleslegben alkalmazzuk és a kívánt alacsony nyers sűrűség elérése érdekében hajtóanyagot, így levegőt, halogénezett szénhidrogéneket vagy gáz­leadó anyagokat, például hidrogénperoxidot alkal­mazunk. Katalizátorok és stabilizátorok jelenlétében a poliuretán-technológiából ismert habosító berende­zések, így például a nagynyomású dugattyús szi­vattyús szállítási technika és a keverőkamrában ellenáramban injektálás elve alapján történő össze­keverés vagy alacsony nyomáson végzett fogaskerék szivattyús szállítási technika és keverőműves el­­keverés alkalmazható a szervetlen-szerves hab­anyagok előállításához, amelyek elsősorban a kiváló égési, valamint jó hőszigetelő tulajdonságuk követ­keztében az építőipaiban alkalmazhatók könnyű szigetelő anyagként. A kiváló égési tulajdonság lángvédőszerek hozzá­adásával főként azonban szervetlen-vizes sóoldatok vagy szuszpenziók, például alkáli-, ammonium- vagy alkáliföldfémfoszfátok, karbamidoldatok, foszforsav hozzáadásával még tökéletesíthető, mimellett a nevezett vegyületek közül néhány, főként a savas kémhatású foszfátok, valamint maga a foszforsav átveszi a keményítő szerepét is a rendszerint feles­legben alkalmazott alkáliszilikát oldat esetében. Az így előállított habanyagok folyamatos vagy szakaszos kivitelű (darabolt) tömbáru, kettős szállítószalag technikával laminált vagy nem lami­nált társított anyagként vagy magán az építési helyen az előbb nevezett keverési technikával vagy tetszés szerinti egyéb egyszerű keverési technika alkalmazásával állíthatók elő. Az építőipar szerkezeti anyagaként nagy hasz­nálati értékű könnyű építőanyagok úgy állíthatók elő, hogy alacsony nyers sűrűségű szervetlen szem­­csézett anyagokat, például hívatott üveget, duzzadó agyagot, duzzadó palát, horzsakövet a fenti könnyű habanyagokkal áthabosítunk. Ezeknek a termékeknek az előállításánál elsősor** ban a szervetlen anyagok tulajdonságaiból származó égési tulajdonság lép előtérbe, emellett kiemelendő az egyszerű technológia, a késztermékek jó hőszi­getelése, valamint az a lehetőség, hogy fedőrétege­ket egyetlen eljárási lépésben közvetlenül lehet felhabosítani. Az utóbbi esetekben a szervetlen izocianát alapú habanyagok tulajdonságai lényege­sek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents