176469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves-szervetlan műanyagok előállításárta
17 176469 18 A fenti módszerrel fal- és homlokzati elemek állíthatók elő, amelyek alacsony szervesanyag-tartalmuk folytán a társított termékben kielégítik a DIN 4102 égési osztályban az A2 nem éghető építőanyagoknál támasztott követelményeket. 5 A reakciókeverékek csepp alakban is például benzinben diszpergálva, szabadesés közben vagy hasonló behatás közben felhabosíthatók és keményíthetó'k, miközben gyöngy alakú hab képződik. 10 A felhabosítandó reakciókeverékbe, míg folyékony állapotban van, szerves és/vagy szervetlen, habosításra alkalmas vagy már felhabosított anyagrészecskéket, például duzzasztott agyagot, duzzasztott üveget, fát, parafát, pattogatott kukoricát, 15 műanyag üreges gyögyöket, például vinilklorid-polimereket, polietilént, sztirolpolimereket, vagy a fenti műanyagokból vagy például poliszulfonból, poliepoxidból, poliuretánból, karbamid-formaldehidből, fenolformaldehidből, poliimid kopolimerekből 20 készült habanyagrészecskéket dolgozhatunk be, illetve ilyen részecskékből álló ömlesztett anyagot a reakciókeverékbe bedolgozva felhab osodni hagyunk és ezzel a módszerrel kedvező éghetőségi tulajdonsággal rendelkező szigetelőanyagokat állít- 25 hatunk elő. Ha valamely adott esetben szervetlen és/vagy szerves adalékanyagokat tartalmazó vizes szilikátoldatokból és keményítőkből álló keverékhez előre megadott hőmérsékleten az illető hőmérsékleten 30 elpárolgó vagy gázképzésre alkalmas hajtóanyagokat, például halogénezett szénhidrogéneket egyidejűleg beadagolunk, akkor az így képződő, kezdetben folyékony keverék nem csupán egységes habanyag vagy további felhabosított vagy nem fel- 35 habosított töltőanyagokat tartalmazó habanyagok előállítására alkalmas, hanem az ilyen keverékekkel a habosításnál együttesen alkalmazott fátyolbundát, szöveteket, rácsszerkezetet, szerkezeti elemeket vagy egyéb átlátszó habosított anyagból álló szer- 40 mezeteket felhabosítani lehet és ezzel a módszerrel speciális tulajdonságokkal, például kedvező éghetőségi tulajdonsággal rendelkező társított habanyagok állíthatók elő, amelyek esetleg közvetlenül szerkezeti elemként az építőiparban, bútoriparban, 45 járműiparban vagy repülőgépiparban alkalmazhatók. A találmány szerinti műanyagok morzsa alakban adott esetben műtrágyákkal és növényvédőszerekkel dúsított állapotban a talajhoz is hozzákeverhetek abból a célból, hogy a talaj mezőgazdasági meg- 50 művelhetőségéhez szükséges konzisztenciáját megjavítsuk. Nagy víztartalmú habanyagok szubsztrátumként felhasználhatók csíraképződmények, dugványok és növények vagy vágott virág sokszorosítására. Ha a habanyagot keverék-alakban dünés 55 vagy mocsaras, nem járható vagy túl laza altalajra felszórjuk, akkor már rövid idő leforgása alatt járható, illetve eróziótól védett földterülethez jutunk. Nagy jelentőségű továbbá az a körülmény is, 60 hogy a javasolt reakciókeverékeket tűz esetében vagy katasztrófák bekövetkeztekor a védendő tárgyakra szórással lehet felhordani, amikor is a műanyagban levő víz a védendő alaktest felületéről nem pereg le és nem képes túl gyorsan elpárologni, 65 így különösen hatékony éghetőségi, illetve hő- vagy sugárzásvédelem érhető el, mivel, amíg a kikeményedett keverék vizet tartalmaz, nem melegszik fel lényegesen 100 °C fölé, illetve az infravörös vagy magsugárzást abszorbeálni képes. A jó szórhatóság alapján a keverékek például szövetekre, egyéb felületekre, rácsszerű anyagokra, de falakra is felszórhatók, így hatékony védőfalak és védőrétegek alakíthatók ki bányászati katasztrófák esetében vagy pedig a mindennapi rutinmunkáknál. A bányászatban különösen annak van jelentősége, hogy a találmány szerinti műanyagok már rövid idő leforgása alatt keményednek. Hasonlóképpen alkalmazhatók a felhabosítandó keverékek a magasépítésben, mélyépítésben és útépítésben, falak, üreges képződmények, tömítések, fugatömítések, vakolómasszák, alapozóanyagok, szigetelőanyagok, díszítőanyagok gyártásánál, rétegként, esztrichként vagy bevonószerként. Ragasztóanyagként, habarcsként vagy öntőmasszaként adott esetben töltött formákban is alkalmazhatók, amikor a szervetlen és/vagy szerves töltőanyagokkal való együttes alkalmazást is számításba lehet venni. A kikeményített, találmány szerint előállított habanyagok szárítás után jelentős porozitással rendelkeznek, így alkalmasak szárítószerként, mivel ismételt vízfelvételre képesek. Alkalmazhatók azonban hatóanyagokkal elkeverve vagy katalizátorhordozóanyagként, szűrőanyagként vagy abszorbensként. A reakciókeverékbe adott esetben már a reakciókeverék készítésénél vagy utólag bevitt segédanyagok, mint emulgeátorok, mosószer alapanyagok, diszpergálószerek, nedvesítőszerek, illatanyagok, hidrofobizáló anyagok lehetővé teszik a habanyagok tulajdonságait víztartalmú vagy szárított állapotban a kívánságnak megfelelően módosítani. Másfelől a habanyagok víztartalmú, száraz vagy impregnált állapotban utólag lakkozhatok, fémbevonattal elláthatók, rétegelhetők, laminálhatok, galvanizálhatok, gőzölhetők, ragaszthatok vagy bolyhosíthatók. Az alaktesteket víztartalmú vagy szárított állapotban további feldolgozásnak vetjük alá például fűrészeléssel, maratással, fúrással, gyalulássaí, polírozással és hasonló feldolgozási módszerekkel. Az adott esetben töltőanyagokat tartalmazó alaktestek tulajdonságai utólagos hőkezeléssel, oxidációs folyamatokkal, melegpréseléssel, szinterezési folyamatokkal vagy felületi olvasztó vagy egyéb öntőeljárással továbbmódosíthatók. Formázóanyagként megfelelnek a szervetlen és/vagy szerves habosított vagy nem habosított szerkezeti anyagok, mint fémek, például vas, nikkel, nemesacél, lakkozott vagy például teflonnal kezelt alumínium, porcelán, üveg, gipsz, cement, fa, műanyagok, mint például polivinilklorid, polietilén, epoxidgyanták, poliuretánok, ABS, polikarbonát stb. A találmány szerint előállítható habanyagok felületi úton vagy amennyiben nagymértékben átlátszó termékekről például nagyobb mértékben nyitott pórusú habanyagokról vagy porózus anyagokról van szó centrifugálással, vákuumkezeléssel, 9
