176433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés képelemzésre, előnyösen képfoltokként jelentkező részecskék számlálására
5 176433 6 átmeneti tár. Ha pl. a képfelbontás finomsága: p = q=16, akkor a pxq terjedelmű átmeneti tár kapacitásigénye 256 bit, míg a találmány szerinti két átmeneti tár együttes kapacitásigénye 72 bit és finomabb felbontás esetén — pl. p = q = 128 — a megtakarítás hatványozódik. Még inkább csökkenthetjük a közbenső tárolás kapacitásigényét, ha a kiértékeléshez az Euler I. tételében kifejezett geometriai összefüggést hasznosító logikai függvényt alkalmazunk (ezt a továbbiakban részletesen fogjuk ismertetni), mely esetben az első átmeneti tár csak 2xq bites, a második átmeneti tár csak 2x2 bites, így az előbbi példa szerinti eredő kapacitásigény már nem 72, hanem csak 36 bit. Találmányunkat részletesebben a kétféle eljárásváltozat foganatosítására alkalmas különböző kapcsolási elrendezések kapcsán ismertetjük, melyeket a megértéshez szükséges részletességgel ábrázolunk, de a leírásból kitűnik, hogy egyéb logikai összefüggések felhasználásával a két eljárásváltozattól eltérő változatok is kimunkálhatók, mely változatoknak közös jellemzője, hogy a digitalizált információkat közvetlenül vagy átalakítás után előbb léptetőüzemű, g x q bit terjedelmű első átmeneti tárba újuk be és onnan — mintegy kikapuzva fázisonként mindenkor g darab információt átírunk g x 2 bit terjedelmű, léptetőüzemű második átmeneti tár rekeszenkénti első celláiba, s az így kezelt második átmeneti tár mindenkori pillanatnyi tartalmát adjuk alkalmas igazságtáblázatú logikai hálózatra és annak kimenőjelével vezéreljük a digitális számláló eszközt. Az 1. ábra az első eljárásváltozat foganatosítására alkalmas kapcsolási elrendezés egyszerűsített tör'Vázlata a 2. ábra egy ugyanezen eljárásváltozat foganatosítására alkalmas eltérően felépített elrendezés egyszerűsített tömbvázlata, a 3. ábra a második eljárásváltozat foganatosítására alkalmas kapcsolási elrendezés egyszerűsített tömbvázlata. A 4. ábra egy példaképpeni folt alakját mutatja, az 5. ábra a megfelelő logikai függvény szerint felépített logikai hálózat példakénti kiviteli alakját, a 6. ábra e kétkimenetű logikai hálózatról vezérelhető digitális számláló eszköz példakénti tömbvázlatát. A leíráshoz mellékelt Táblázat az 5. és 6. ábrák szerint kialakított elrendezés logikai függvényét reprezentáló igazságtáblázatot mutat. A hivatkozási jelek első számjegyei az ábraszámok, az l~-3. ábráknál a további számjegyek egyezése egyező jelentésre utal. Az 1. ábrán látható, hogy 11 komparátorra láncban összehasonlító 17 áramkör, első átmeneti 12 tár, második átmeneti 14 tár, logikai 15 hálózat és digitális 16 számlánc csatlakozik. A kapcsolási elrendezés funkcionális egységeinek működését multiplex üzemű 13 vezérlőegység szervezi, melynek konkrét bekötését itt nem ábrázoljuk, a leírandó működésmód függvényében az szakember által kialakítható. Az első átmeneti 12 tár négy darab q-bites I, II, III és IV rekeszből áll. Ezek egymással léptető üzemben sorba vannak kapcsolva, a rekeszek utolsó — q-ik,— cellái csatlakoznak a négyrekeszes második átmeneti 14 tár megfelelő rekeszeinek első celláira. A második átmeneti 14 tár első a, b, c, d cellái a logikai 15 hálózat négybites egyik bemenetére, második A, B, C, D cellái a logikai 15 hálózat négybites második bemenetére csatlakoznak. A működési szekvencia sorrendjében első I rekesz első 1 cellája alkotja az első átmeneti 12 tárban az egycsatornás bemenetet, melyre az összehasonlító 17 áramkör kimenete csatlakozik. Ezen I rekesz utolsó, q-ik cellája csatlakozik az össehasonlító 17 áramkör másik bemenetére. A kapcsolási elrendezés működésmódja a következő. Üzemkezdetkor az átmeneti tárak alapállapotban (logikai „O”) vannak, s amíg a videojel negyedik sorának utolsó képpontjáról be nem érkezik a képpont-információ, addig az előzményinformációk tárolására szolgáló cellák legalább egy részében még az alapállapot van jelen. A működést attól a pillanattól kezdve újuk le, amikor a kapcsolási elrendezés J bemenetére a felbontott kép 5-ik sorának első képpontjára vonatkozó információ érkezik. Ebben a pillanatban az első átmeneti 12 tár bemenetére csatlakozó I rekesz a kép negyedik sorának képpontjaira vonatkozó információkat tartalmazza oly módon, hogy a negyedik sor első képpontjára vonatkozó információ belépett e rekesz utolsó — q-ik - cellájába, míg a negyedik sor utolsó - q-ik - képpontjára vonatkozó információ belépett e rekesz első - 1-ik - cellájába. Ugyanilyen szerkezetben helyezkednek el a sorrendben következő rekeszekben a kép harmadik, második, illetve első sorának információi. A vizsgált pillanatban a rendszer az ötödik sor információanyagát kezdi feldolgozni, így n = 5 és a sor első képpontja érkezik éppen a J bemenetre, így k = 1. A belépő jelet a 11 komparátor az ábrán nem mutatott referenciaforrás konstáns jelével hasonlítja össze és megfelelő digitális kimenőjel jut az összehasonlító 17 áramkör egyik bemenetére. Minthogy a sorból még nincs előzmény-információ, k=l esetén a 17 áramkör másik bemenetére „O” információt adunk, ha k>l, a másik bemenetre az első I rekesz utolsó, q-ik cellájának pillanatnyi tartalma jut, mely a mindenkori ik,n-i információ. Amint már említettük, a 17 áramkör kimenetére logikai „O” kerül, ha annak mindkét bemenetén logikai „O” van jelen, minden egyéb esetben a kimenőjel logikai „1”, s ez az információ íródik be az első I rekesz első 1 cellájába, mikor is a tárban minden információ egy cellával tovább lép. Amikor tehát az ötödik sor második képpontjának digitális információja jut a 17 áramkör egyix bemenetére (ekkor már k = 2), az első rekesz utolsó - q-ik - cellájában is már az ii>n_i információ helyett , az Í2;n-1 információ van jelen, s ez kerül a 17 áramkör másik bemenetére. így két szomszédos - az éppen feldolgozandó és az azt közvetlenül megelőző - sor azonos sorrendű képpontjaira vonatkozó (közvetlen, illetve már leszármaztatott) információkat hasonlítjuk össze. Amikor a teljes sort feldolgoztuk, az első átmeneti 12 tár első l rekeszében az ötödik - n-ik - sorhoz tartozó képinformációk tárolódnak sorrendben úgy, hogy a q-ik cellában az ii)5 információ, a felette levő rekesz q-ik cellájában az i1>4 és tovább megfelelően az ii;3, illetve i1>2 információk vannak jelen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
