176432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid előállítására ammóniából és széndioxidból

5 176432 6 felső végéig és ezután az afölött levő térben a még jelen levő gáz alakú'alkotórészek a szintézisoldattól elválnak. A szintézisoldat a 2 csövekbe a fel nem tüntetett eloszlatok útján jut, amelyek elősegítik azt, hogy az oldat vékony réteg alakjában a csövek belső falán lefelé folyik. A szintézisoldat emellett a gáz alakú széndioxiddal, amely kigőzölőgázként szolgál és a 8 vezetéken keresztül érkezik, miután a nyomását a 9 kompresszorban a kívánt értékre növeltük, ellenáramban folyik. Ezalatt a kigőzölő folyamat alatt a karbamiddá át nem alakult kar­­barnát ammóniává és széndioxiddá bomlik. Az eh­hez szükséges hőt kizárólag a 4 köpenytérben levő gáz-folyadékelegy szolgáltatja. Ehhez a karbamát­­képződési hőnek az a része áll rendelkezésre, amely karbamátnak karbamiddá való átalakulásánál fel nem használódott. A reakciózóna térfogata, amint már említettük, viszonylag kicsi lehet, ennek következtében az a tér is, amely a hőcserélő felületek elhelyezésére rendelkezésre áll, ugyancsak kicsire van méretezve. Ezenkívül a 6 és 7 vezeté­keken át folyó termékáramok által szállított hő­mennyiségen kívül semmiféle pótlólagos hőt nem vezetünk be kívülről és csak a 4 köpenytérben jelenlevő hőfelesleget használjuk fel. Ilyen okokból arra van szükség, hogy a 2 csövek falán a hő­átmenet optimális legyen. Ezt azzal érjük el, hogy a 2 kigőzölőcsövek feletti térben elkülönített gáz­elegy egy részét, amely át nem alakult ammó­niából, széndioxidból, vízből és közömbös anyagok­ból áll, a 24 és 25 vezetékeken, a 27 gőzsugár­­fecskendőn és a 6 vezetéken keresztül a 4 köpeny­térben alul bevisszük a reakciótérbe. Ennek a gáz­­elegynek a segítségével a 2 csövek falán a gáz fo­lyadékelegy hatásos hőátmenetét érjük el. Azért, hogy — tekintettel az optimális hőátmenetre - ál­landóan elegendő gázelegy mennyiség álljon rendel­kezésre, a reakcióelegy tartózkodási idejét a 4 köpenytérben úgy választjuk meg, hogy ne az összes 6 vezetéken keresztül bevitt széndioxid ala­kuljon át karbamáttá, hanem ennek egy része, úgyszintén az át nem alakult ammónia is, gázálla­potban a 2 csövek feletti térbe lép be. Ezt a széndioxid- és ammónia-mennyiséget ezután ugyan­csak részben a 4 köpenytér reakciózónájába vezet­jük. A 27 gőzsugárfecskendő adott esetben széndi­oxiddal vagy visszakeringtetett karbamát-oldattal tartható üzemben. A gőzsugárfecskendő helyett a gázelegy körfolyamatban tartásához magától érte­tődően egy forgókompresszor is használható. A visszakeringtetendő gázmennyiségnek befolyása van a hőátvitelre és az A reaktor-kigőzölő-kombináció hőegyensúlyára, az átalakulás fokára a reakció­­zónában és a kigőzölő folyamat hatásosságára. Erre való tekintettel kívánatos, hogy azt a gázelegy­­mennyiséget, amely a 25 vezetéken keresztül a reakciózónába visszavezetésre kerül, a kigőzölő fo­lyamat után all vezeték útján elvezetett szintézis­oldat hőmérsékletének vagy összetételének a függ­vényében szabályozzuk. A gázelegynek az A reak­­tor-kigőzölő-egység 4 köpenyterébe vissza nem ve­zetett része, amely a reaktor-kigőzölő-egység felül levő teréből lép ki, a 26 vezetéken keresztül a 30 mosókolonnába megy, ahol a gáz alakú közömbös anyagok a rendszerből kiválnak. Ebben a kolon­nában a gázelegyben levő ammónia- és széndioxid­­-mennyiségeket híg karbamát-oldatban elnyeletve töményebb karbamát-oldat keletkezése közben visszanyerjük, amely a 7 vezeték útján a reaktor­­-kigőzölő-kombináció 4 köpenyterébe alul lép be. A 30 mosókolonnát olyan magasra állítjuk, hogy a keletkező oldat a hidrosztatikus nyomás hatására a 4 köpenytérbe folyik. Ebben az esetben feles­legessé válik egy karbamátszivattyú beállítása, amely erózió és korrózió következtében nagy kar­bantartási költségeket igényel. A 30 mosókolonná­ban a gázelegy nem abszorbeálódott és kondenzált része, amely lényegében közömbös komponen­sekből áll, a 35 nyomáscsökkentő szeleppel rendel­kező 34 vezetéken keresztül távozik. A 30 mosókolonnában rendelkezésre álló ab­szorpciós hőt, legalább részben, a 33 hűtőelemek útján, amelyeken hűtővíz vagy valamely melegí­tendő és még tovább feldolgozandó folyadék áram­lik, elvezetjük. Ez a hőmennyiség azonban kisnyo­mású gőz előállítására is használható, amely máshol felhasználható. Azért, hogy a hőmérséklet a 30 mosókolonnában a lehető legnagyobb legyen, a karbamidszintézishez szükséges ammónia egy része a 36 vezeték útján folyékony állapotban az oszlop­hoz mehet. Az elvezetendő hőmennyiség nagyságát a hűtő­elemeken át folyó hűtőanyagmennyiség szabályozása útján határozhatjuk meg. Ily módon a hőmérséklet is beállítható a 4 köpenytérben, mert az abszorp­ciós hő 33 hűtőelemek által el nem vezetett részét a 7 vezetéken keresztül a 4 köpenytérbe folyó karbamát-oldattal szállítjuk. Ez újabb lehetőséget kínál a hőátadás szabályozására a reaktor-kigőzölő­­-kombinációban, éspedig a kigőzölendő szintézisol­dat hőmérsékletének vagy összetételének a függvé­nyében. Lehetőség van arra is, hogy a hőmérsék­letet a köpenytérben a 6 vezeték útján bevezetett friss ammónia-mennyiség hőmérsékletének a szabá­lyozásával állítsuk be. A szabályozási tartomány a szóbanforgó esetben azonban korlátozott, mivel nagy ingadozások az ammónia-hőmérsékletben a 27 gőzsugárfecskendő működését befolyásolnák. Itt azonban bizonyos korrektúrára van lehetőség oly módon, hogy az ammónia egy szabályozható részét a 27 gőzsugárfecskendő megkerülésével közvetlenül a reakciózónába vezetjük A kigőzölt szintézisoldat, amely még kis mennyiségű karbamátot és oldott ammóniát tartalmaz az A reaktor kigőzölő-kombi­­nációból a 11 vezeték útján kerül elvezetésre és a 12 redukálószelepben a nyomást 2-5 atmoszférára csökkentjük. A kisebb nyomású oldat felül lép be a B kisnyomású lépcső 13 rektifikáló kolonnájába. Az expandáltatásnál felszabaduló, ammóniából, széndioxidból és vízből álló gázelegyet a kisnyo­mású lépcsőben távolabb leválasztott gázzal együtt a 20 vezeték útján elvezetjük. A visszamaradó karbamid-oldat a 16 vezetéken keresztül a 14 melegítőbe lép be, ahol a még jelenlevő karbamát elbomlik. Az itt keletkező gázelegyet a 15 gáz-fo­­lyadék-elkülönítőben a folyadéktól elválasztjuk és a 18 vezetéken keresztül alul a 13 rektifikáló kolon­nába visszük, ahol ez a még rektifikálandó oldattal ellenáramban felfelé száll. A gáz-folyadékelválasztó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents