176390. lajstromszámú szabadalom • Épület előregyártott elemekből, és eljárás annak építésére
7 176390 8 Az 51. ábra a rajzokon BS -1 jellel jelölt erkély betonlap fölülnézete. Az 52. ábra az 51. ábrán látható erkély betonlap oldalnézete. Az 53. ábra a rajzokon SL-1 jellel jelölt, előregyártott lépcső szerkezet fölülnézete. Az 54. ábra az 53. ábrán látható lépcső szerkezet oldalnézete. Az 55. ábra az előregyártott lépcső szerkezet végének nagyobb méretekben, részleteiben szemléltetett metszete. Az 56. ábra a 12.A) ábrán föltüntetett 56—56 vonal menti metszet, amely a lépcső szerkezetet beépítve, metszetben mutatja. A találmány szerinti lakóház következő ismertetése során a találmány szerinti főbb szerkezetrészeket betűkkel — helyenként betűkkel és számokkal — jelöljük, és ahol a főbb szerkezetrészeket részleteiben ismertetjük, az egyes részleteket, alkatrészeket szokásos módon, számokkal jelöljük. A találmány szerinti lakóház alapjainak elkészítéséhez általában használhatók a szokásos alapozási megoldások, azonban előnyös az úgynevezett pilléres típusú alapozás alkalmazása olyan megoldásban, ami főként a 9., 9.a) és 14-22. ábrákon látható. A 9. ábrán látható módon egy sorozat szokásos kialakítású 100, 101, 102, 103, 104 és 105 pillér van egy vonalban elhelyezve úgy, hogy ezek például 106, 107, 107a keresztgerendákat és további, nem számozott hasonló keresztgerendákat tartanak abból a célból, hogy ezek a 14-22. ábrákon egészükben GB jellel jelölt keresztgerendák a talajszint fölött egy megfelelő alapfelületet képezzenek. A 14. ábrán látható 108 keresztgerendában szokásos 110 vasalás van, amely lefelé benyúlik a 111 pillérbe. A 15. ábrán a 113 keresztgerendán 112 fejgerenda van elhelyezve, amely betonból készül és a helyszínen öntött 114 betonlap határoló falaként szolgál ennek öntésénél. Mint a 16. ábrán látható, ugyanez a fejgerenda tarthatja a fölötte levő HM belső magelemet is, amely esetben a belső magelem alsó része a fejgerendában kiképzett horonyszerű részben van. Ennek a kialakításnak alkalmazásánál a lakóház vagy más hasonló épület első szintjében előregyártott, előre öntött belső magelemek, felvonóakna elem és fejgerendák vannak, amelyek a keresztgerendákon vannak elhelyezve. A szomszédos belső magelemek szélei a 19. ábrán látható módon egymástól keskeny térközzel vannak elválasztva, úgyhogy a 116 merevítő rudak közöttük fölfelé tudnak nyúlni. Ennél a kialakításnál amikor az első teherhordó 117 főfal helyére van helyezve, ezen belül egy térköz van, amelybe a második szint öntése folyamán a nyílások fölső végein át betont lehet önteni, és így a teherhordó 117 főfalat a belső magelemekkel a 19. ábrán látható módon egyesíteni lehet. Hasonió módon járunk el a 18. ábrán látható, helyszínen öntött 114 betonlap előállításánál is. A 18. ábrán látható, helyszínen öntött 114 betonlap részben helyettesíthető előregyártott betonlapokkal is. A következőkben a BW főfalakat ismertetjük, amelyek főként a 42., 43. és 44. ábrákon láthatók. Mindegyik teherhordó főfal betonlaphoz hasonló kialakítású és ellentétes oldalakon levő 120, 120a külső felülete, ellentétes oldalakon levő 121a, 121b végfelülete, 122 fölső felülete és 123 alapfelülete van. A 122 fölső felülettől a 123 alapfelületig több függőleges 124 nyílás nyúlik keresztül a főfalon, továbbá szerkezeti erősítés céljából a nyíláson szemben levő oldalai mellett 125, 126 huzalhálók nyúlnak el. A 122 fölső felületben 127 emelőfülek vannak, amik lehetővé teszik a főfalaknak építkezés helyszínén daruval való fölemelését. A 123 alapfelület közelében a függőleges nyílások két oldalán egy-egy járulékos 128 erősítő rúd van. A következőkben a HM belső magelemeket ismertetjük. A belső magelem lényegében előre összeszerelt, önmagában zárt, illetve önálló egység, amelyben a lakóház vagy egyéb hasonló épület szolgáltatási vezetékeihez csatlakoztatható módon benne vannak a csővezetékek, elektromos vezetékek és fűtő vezetékek is. A belső magelemnek padozat betonlapja és oldalfalain szolgáltatási csatlakozói vannak. A padozat betonlap méretei olyanok, hogy ténylegesen áthidalja a fő teherhordó falak közötti távolságot és ezekkel egységes szerkezetet képez. A 45. ábrán látható HMS belső magelem 1 betonlap alakja általában négyszögű tömb, amelyben több 130 erősítő rúd nyúlik keresztül. Ezeknek egyik 130a vége túlnyúlik a belső magelem betonlap egymással ellentétes 131 szélein, úgyhogy ezek a végek a helyszínen levő teherhordó falak elhelyezését követően a pont-vonalas vonallal föltüntetett helyzetekbe hajlíthatók. A belső magelem betonlap 134 fölső felülete és 135 alsó felülete között két átmenő 132, 133 nyílás van, amelyek a belső magelem betonlapban mintegy beépített szolgáltatási fülkét képeznek. A 137 és 138 végfelületekből huzalokból sodrott 136 emelőfülek állnak ki, amely emelőfülek közelebb vannak a 134 fölső felülethez, mint a 135 alsó felülethez. A 130 erősítő rudak kinyúló 130a végei is közelebb vannak a 134 fölső felülethez, mint a 135 alsó felülethez. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a 130a végeket és 136 emelőfüleket azok fölé a szomszédos betonlapok vagy lakóház alkatrészek fölé hajlítsuk, amelyek vastagsága kisebb a belső magelem betonlap vastagságánál. A találmány szerinti lakóháznál alkalmazott teljes vastagságú betonlap vastagsága normál esetben 20 cm. A 132, 133 nyílások köré a szilárdság növelése céljából járulékos 139 merevítő rudak vannak a beton anyagba ágyazva. A következőkben a födémelemeket ismertetjük, amelyeket a rajzokon FTS jellel jelölünk. A 45. és 46. ábrákkal kapcsolatban ismertetett belső magelem betonlapok teljes vastagságúak, ezzel szemben a 47. és 48. ábrákon látható födémelem betonlapok csak fél akkora vastagságúak, úgyhogy amikor ezek keresztirányban illeszkednek a belső magelem betonlapokhoz, ezek 130 erősítő rúdjainak 130a végei kihajlíthatók és a szomszédos i 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
