176390. lajstromszámú szabadalom • Épület előregyártott elemekből, és eljárás annak építésére
9 176390 10 födémelem betonlap 140 fölső felülete fölé fektethetők, mint például az 1. ábrán látható. A födémelem betonlapok négyszög alakúak és 140 fölső felületük, 141 alsó felületük, egymással ellentétes 142, 143 oldalfelületük és 144, 145 végfelületük van. Szerkezeti erősítés céljából a födémelem betonlap hosszán végignyúló 146 erősítő rudak vannak a betonanyagba ágyazva és a 140 fölső felület előnyösen föl van érdesítve úgy, amint a 140a felületrész mutatja. Acélhuzalokból font kötélből levő négy 147 emelőfül is van a födémelem betonlap anyagába ágyazva, amely emelőfülek kinyúló 147a fülrészei a födémelem betonlap sarkai mellett vannak elhelyezve. A következőkben az 1. és l.A) ábrákon látható és részleteiben az 51. és 52. ábrákon szemléltetett BS erkély betonlapokat ismertetjük. Az erkély betonlapok teljes vastagságúak, úgyhogy amikor ezeket az ismertetett födémelem betonlapok mellé helyezzük például az 1. és 6. ábrákon látható módon, az erkély betonlapok 151 fölső felülete a szomszédos födémelem betonlap 140 fölső felülete fölött van. A 151 fölső felület az 52. ábrán látható módon a 152 hátsó széltől kismértékben a 152b elülső szél irányában lejt, ami a víz elvezetését segíti elő. A 153 és 154 végeken 152a, illetve 153a visszaugrás van kimunkálva, úgyhogy az így nyert kiugró részek nem feküdnek rá a tartó főfalra vagy hasonlóra, mint a 6. ábrán látható. A B erkély szokásos módon való fölerősítése céljából egy sorozat 155 betét van beöntve a 151 fölső felületbe, valamint az erkély betonlapnak 156 emelő betétei vannak, amelyek révén emelőfüleket lehet a helyszínen kialakítani. Mindegyik erkély betonlapnak egy sorozat 157 erősítő rúdja is van, amely a 152 hátsó szélen túlnyúlik úgy, hogy a helyszínen való elhelyezést követően a kinyúló részek a pont-vonalas vonallal föltüntetett helyzetbe, a 157a helyzetbe hajlíthatók. A 157 erősítő rudaknak kinyúló részei az SPC helyszínen öntött beton anyaga önthetők, abba a beton anyagba, amelyet a szomszédos födémelem betonlap tetejére öntünk. Az erkély betonlapnak járulékos 158 erősítő rúdjai is vannak, amelyek az 51. és 52. ábrákon látható módon a 151 fölső felület alatt vannak elhelyezve. A 159 alsó felületben 159a horony van, amely a víz erkély betonlap alsó felületére folyásának megakadályozására szolgál. Mindegyik erkély betonlap két oldalsó szélén 152c szegély van, amely a szomszédos teherhordó falat tartja és megakadályozza esőnek lakástérbe áramlását. A következőkben a CTS folyosó betonlapot és a CB folyosó gerendát részleteiben ismertetjük. A lakóház folyosó részének szerkezeti kialakítása főként a 6., 12.A), 25., 26. és 27. ábrán látható. Mint a 6. ábrából kitűnik, amikor a BW főfalak már kellő módon el vannak helyezve, ezek között térköz van, amely a lakóház vagy hasonló épület folyosó terét határozza meg. Ezt a térközt egy pár 160 szögvas idom hidalja át, amelyek lényegében a folyosó gerendák. E szögvas idomokból képzett folyosó gerendák végei a 6. ábrán látható módon a szemben levő főfalakon feküdnek: A CTS folyosó betonlapot a 160 szögvas idomok megfelelő száraira helyezve kapjuk a lakóház folyosó terét. Normál körülmények között — mint a 6. ábrán látható — a folyosó betonlap az első vízszintes szerkezetelem, amit a főfalak felállítása után fölhelyezünk. Ez előnyös, mert így lehetővé válik a lakóház szerkezetrészeinek pontos elhelyezése. A lakóház egységeket a folyosótól kifelé haladva sorban egymás után helyezzük el és így a lakóház szélessége fokozatosan nő. Először a belső magelemet szereljük helyére, ezt követi a födémelem betonlapok elhelyezése és utolsóként emeljük helyére az erkély betonlapot. A folyosó betonlapok vastagsága a belső magelem betonlapok vastagságának csak mintegy fele, így a belső magelemekből kinyúló erősítő alkatrészek a helyszínen öntött betonba ágyazható akkor, amikor a lakóház vagy hasonló épület padozatát, illetve födémét öntjük olyan alakban, mint a 26. és 27. ábra mutatja. Egy tipikus folyosó betonlapot szemléltet a 49. és 50. ábra, amely az ábrákon CTS—3 jellel van jelölve, és amelynek végző helyzetét a 12. ábra mutatja. Egy folyosó betonlap általában négyszög alakú, azzal az eltéréssel, hogy ezen a felvonóakna elemhez való illeszkedés céljára szolgáló 161 kivágott rész és a 162 szolgáltatási aknához való illeszkedés céljaira szolgáló 161a kivágott rész is van. Az illeszkedés szükségességét főként a 12. ábra érzékelteti. A szokásos huzalhálón kívül - amely 163 huzalháló az ilyen típusú alkatrészeknél általánosan használt — keresztirányú 164 erősítő rudak is vannak a betonanyagba ágyazva úgy, mint a 49. és 50. ábra mutatja. Ezenkívül a 164 erősítő rudakra ferdén álló helyzetű, további 165 merevítő rudak is beágyazhatok, minek eredményeként a betonanyagban egy merevítő, erősítő rácsozatot kapunk. A födém betonlap felületéhez hasonlóan a 166 fölső felület érdesítve van úgy, mint a 49. ábrán látható 167 felületrész mutatja. Az FTS födémelem betonlapoknál ismertetett módon a négy sarok mellett több huzalszálból sodrott kötél anyagú 168 emelőfül van a betonanyagba erősítve, amelyek könnyen lehajlíthatók és a betonanyagba ágyazhatok akkor, amikor a helyszínen való felállítás során betont öntünk a folyosó betonlapra. A következőkben az EW végfalak kialakítását ismertetjük. Az EW végfalak szerkezete részleteiben a 39., 40. és 41. ábrákon látható, és ezeknek lakóház vagy hasonló épület belsejében való elhelyezését a 14., 15. és 16. ábra mutatja. Mivel a végfalak a 39., 40. és 41. ábrákon látható kivitelben szintén teherhordó falak, konstrukciós kialakításuk hasonló az előzőkben ismertetett teherhordó falak konstrukciós kialakításához. Ennek megfelelően és a 39. ábrán látható módon a 172 homlokfelületben 173 kivágott homlokrész van, melynek 173a peremére belső magelem betonlap. födémelem betonlap, vagy erkély betonlap fektethető, mint a 14., 15. és 16. ábra mutatja. Ezek úgy fektethetők a 173a peremre, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
