176369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és fonalvezető a rögzítőfonal részére két üreges szegéllyel rendelkező tartóöv előállításához
3 176369 4 biztonsági öv használója számára végzetes Következményekkel járhat. Vastag és erősen feltolt kötőfonal ezenkívül olyan hátrányt is jelentene, hogy az egyik szalagszegélynek nagymértékű durvaságot adna, amit éppen az üreges szegéllyel kívánunk csökkenteni. A találmány alapját mármost azon feladat megoldása képezi, hogy a tartóöv olyan módon való előállításánál, ahol az öv egyrétegűén szőtt középső része két üreges szegéllyel van ellátva, biztosítsuk, hogy a kötött szemsor kopástól védve legyen, továbbá, hogy két azonos kinézetű üreges szegély jöjjön létre, aholis főleg az üreges szegély külső oldalán nem szabad kötőfonalnak lennie. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az egyik üreges szegélyt, - éspedig azt, amelyiket a vetülékfonal-bevezetőtű másodikként ér el - előszöT egyrétegűén szőjjük és az egyrétegűén szőtt szegélyrész külső határán a vetülékfonal és egy rögzítő fonal segítségével minden kettős vetüléken kötött szemsort alakítunk ki, majd az egyrétegűén szőtt részt a kettős vetülékek vetülékfonalának meghúzásával visszahajtjuk, s így a középrész szegélyén üreges szegély alakul ki. Ily módon a kötött | szemsort a tartóöv középsíkjából a középrész szegélyére helyeztük át. Meg kell azonban akadályozni, hogy ott erősen feltolódjon, mivel így ki lenne téve a kopásnak. Ezt a találmány értelmében úgy akadályozzuk meg, hogy a vetülékfonal meghúzásával a kötőfonalat behúzzuk a középső részbe. A kötött szemsort ily módon a vetülékfonalhurkok fejei, továbbá a kötőfonalhurkok két-két feje tehermentesítik, melyek egy-egy vetülékfonalhurokban haladnak. Ezeket az alkatelemeket a tartóöv egyrétegűén szőtt középrészébe tesszük át. Az ily módon kialakított kötött szemsor gyakorlatilag teljesen eltűnik a tartóöv szövetében és nem jelentkezik kifelé álló, durva, érdes alkatelemként. Ezáltal két azonos kinézetű, lágy üreges szegéllyel ellátott tartóövet kapunk, amely sem a bekötendő személy ruháját nem károsítja, sem pedig nincs nagyobb kopásnak kitéve, mint a szokásos övék. Az olyan kötött szemsorok, amelyeket csupán egyetlen kötőfonal járulékos alkalmazásával alakítunk ki, azzal a hátránnyal rendelkeznek, hogy a kötőfonalon futószem képződése mellett felhúzhatok, miáltal az üreges szegély és az egész tartóöv is tönkremegy. Az említett felhúzódást a találmány értelmében egy további fonal, éspedig egy rögzítőfonal, alkalmazásával akadályozzuk meg, amelyet a kötőtűvel dolgozunk bele járulékosan a kötött szemsorba. A rögzítőfonal révén vastagabbá váló kötött szemsort is kielégítő mélységben bedolgozzuk a szövetbe úgy, hogy nem áll ki abból észrevehetően. A kötőfonal az egyrétegű középrészben, — miként a második üreges szegélyben is - kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a vetülékfonal. Ezért kétszer olyan finomságúnak kell lennie. Ezáltal a vetülékfonal választéka - a tartóövnél elérendő tulajdonságoktól függően - korlátozott, mivel mindenkor kell lennie egy kétszer olyan finom fonalnak is. A találmány szerinti eljárás továbbfejlesztésénél ezért úgy állítunk elő egy a fent említett, s megkövetelt tulajdonságokkal rendelkező tartóövet, hogy nem alkalmazunk kötőfonalat. Emellett a vetülékfonalat mindenkor az előző vetülékfonallal és egy rögzítőfonallal szőjjük el, kötött szemsor előállítása közben. Meglepő módon az derült ki, hogy a kötött szemsort akkor lehet különösen jól és mélyen beledolgozni a szalagszövetbe, ha a rögzítőfonalat „felülről” azaz a kötőtű felett vezetjük a kötött szemsor kialakításának a helyére. A „fent” fogalma ebben az esetben szokásos kialakítású szalagszövőgépre van vonatkoztatva. A „fent” tehát a tartóövnek azt az oldalát jelenti, amelyen az üreges szegélyrész előzőleg egyrétegűén szőtt szövetét az egyrétegű középrésszel a kötött szemsor útján összekötjük, miközben kialakul az üreges szegély. A szokványos tűs szalagszövőgépeket nem lehet alkalmazni a találmány szerinti eljárás foganatosításához, mivel egyrészt nem lehet rajtuk a kötőfonalat elég gyorsan bevezetni, másrészt nem alkalmasak arra, hogy a rögzítőfonalat a kötőtű felett vezessük és hogy felülről helyezzük be azt a kötőtű fejébe. A találmány értelmében egy szokványos tűs szalagszövőgépet úgy tehetünk alkalmassá a találmány szerinti eljárás foganatosítására, hogy egyrészt a kötőfonal bevezető készülékbe egy gyorsító áttételt építünk be, másrészt az elasztikus szálvezetőt úgy hajlítjuk meg, hogy az annak hosszúkás szemébe befűzött rögzítőfonal a helyes módon, felülről legyen behelyezhető a kötőtű fejébe. Ezért egy olyan tűs szalagszövőgépet, amelynek vetülékbeviteli irányban a szövés síkja alatt elhelyezkedő tengely körül elbillenthető tűtartóra erősített kötőtűje, továbbá a rögzítőfonal részére fonalvezetője van, a találmány értelmében úgy alakítottunk ki a találmány szerinti eljárás foganatosításához, hogy a rögzítőfonal fonalvezetője rugóhuzalból készült, olyan U-alakú hurokkal, amelynek felső szára a tűtartón, alsó szára pedig a gépállványon van rögzítve oly módon, hogy a fonalvezetőnek a felső száron található szemmel együtt végzett vertikális, változó irányú mozgása során a rögzítőfonal felső helyzetben a kötőtű felett helyezkedik el, alsó helyzetben pedig a kötőtű felett helyezkedik el, alsó helyzetben pedig a kötőtű fejébe van bevezetve. A találmányt a továbbiakban annak példaképpel kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:- az 1. ábra keresztmetszetben (láncmetszet) mutatja a találmány szerinti tartóöv egyik kiviteli alakját,- a 2. ábrán nagyított rész-keresztmetszet (láncmetszet) látható a tartóövről, éspedig a második üreges szegélyt, valamint a középrésznek azzal határos tartományát bemutatva,- 3. ábra vázlatos felülnézetben mutatja be a találmány szerinti tartóöv előállításának egyik fázisát,- a 4. ábránkon vázlatos felülnézetben láthatjuk a tartóöv egy másik kiviteli alakjának egyik előállítási fázisát, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
