176334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekunder alkoholok dezoxidálására
19 176334 20 közben 200 ml hexánba öntve, a kivált csapadékot szűréssel elválasztva és 60 °C-on vákuumban szárítva, 2,20 g (71%) l,3,2’,6’,3”-penta-N-etoxi-karbonil-2”-0-benzoil- 3’-dezoxi-JI-20B-antibiotikumot kapunk. Olvadáspontja 127-132 °C. [ajp6 =+65,5° (c = 0,91 g/cm3, kloroformban). b) 3’-dezoxi-JI-20B-antibiotikum 0,88 g l,3,2’,6’,3”-penta-N-etoxi-karbonil-2”-0- benzoil-3’-dezoxi-Jl-20B-antibiotikum 15 ml dimetil-szulfoxiddal készült oldatához hozzáadjuk 1,7 g kálium-hidroxid 2 ml vízzel készült oldatát, és argon atmoszférában 20 óra hosszat keverjük, majd 10 ml vizet adunk hozzá, és a reakciókeveréket argon atmoszférában keverés és visszafolyatás közben 45 óra hosszat forraljuk. A reakciókeveréket vízzel hígítva, az aminoglikozidot ff alakban levő IRC-50 gyantán adszorbeáljuk. A gyantát oszlopra öntjük, vízzel mossuk, majd 1 n ammónium-hidroxid-oldsttal eluáljuk. A vékonyrétegkromatográfia segítségével azonosított, és a kívánt termeket tartalmazó frakciókat egyesítjük, bepároljuk, és a kapott maradékot kovasavgélen kromatografáljuk, és 1 : 2 : 1 tf. arányú kloroform-metanol-7 súly%-os ammónium-hidroxid-oldat keverékével eluáljuk. A vékonyrétegkromatográfiával való meghatározás szerint a kívánt terméket tartalmazó azonos frakciókat egyesítjük, bepároljuk, a kapott maradékot vízben oldjuk, és a vizes oldatot OH- alakban levő IRA-401S gyantán átfolyatjuk. A vizes eluátumot liofúizálva, maradékként 3’-dezoxi-JI-20B-antibiotikumot kapunk. 16. példa a) 5-kolesztén a szelenobenzoát-észter közbenső termékből 1,12 g 0-koleszteril-szelenobenzoátot és 0,9 g (1,5 egyenértékű) tri-n-butil-sztannánt 75 ml vízmentes toluolban oldunk, és a kapott oldatot argon atmoszférában az oldat elszíntelenedéséig, — körülbelül 1 óra hosszat - visszafolyatás közben forraljuk, majd vákuumban bepároljuk. A kapott maradékot I. aktivitású alumínium-oxidon kromatografáljuk, hexánnal eluáljuk, és az egyesített eluátumokat bepároljuk. A száraz maradékot acélon és metanol ele'gyébőí átkristályosítva, 0,34 g (47%) 5-kolesztént kapunk. b) 2”-dezoxi-gentamicin C2 1. 1,3,2’,6’-3”-penta-N-benzil-oxi-karbonil-2”O-szelenobenzoil-gentamicin C2 toluollal készült oldatát a 14. példa A) szakasza szerint argont atmoszférában tri-n-butil-sztannán toluollal készült oldatával visszafolyatás közben reagáltatjuk. A keletkezett terméket a fent leírt módon elkülönítve és tisztítva, 1,3,2’,6’,3”-penta-N-benzil-oxi-karbonil-2”-dezoxi-gentamicin C2-t kapunk. 2. 1,3,2’,6’,3”-penta-N4)enzil-oxi-karbonil-2”-dezoxi-gentamicin C2-t dioxánban 10súly%-os palládiumszén jelenlétében a 14. példa B) szakasza szerint hidrogénezve, 2”-dezoxi-gentamicin C2-t kapunk. 17. példa a) O-metil-0-3/3-kolesztanil-tiokarbonát 5.0 g N-(3/3-kolesztanil-oxi-tiokarbonil)-imidazol 25 ml vízmentes diklór-metánnal készült oldatához hozzáadunk 1,95 g trietil-oxónium-fluor-borátot. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten egy óra hoszszat keverjük, majd 0°C-on hűtve 10 perc alatt hozzácsepegtetjük 0,23 g nátrium 10 ml vízmentes metanollal készült oldatát. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten további 10 percig keverjük, majd kloroformot adunk hozzá, és a szerves oldatot híg sósavval, majd vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A kapott maradékot kovasavgélen kromatografáljuk, és 1 : 1 tf. arányú hexámbenzol eleggyel eluáljuk. A kívánt terméket tartalmazó, vékonyrétegkromatográfiával ellenőrzött frakciókat egyesítve, bepárolva és a kapott maradékot dietiléterből átkristályosítva, színtelen kristályokként O-metil-O-3/3-kolesztanil-tiokarbonátot kapunk. b) 5a-kolesztán 2.0 g O-metil-O-3/3-kolesztanil-tiokarbonátot és 2,0 g tri-n-butil-sztannánt 25 ml vízmentes toluolban oldunk, majd argon atmoszférában visszafolyatás közben 1 óra alatt hozzácsepegtetjük 0,2 g azo-bisz-(izobutironitril) 5 ml toluollal készült oldatát. Ezután a reakciókeverékhez további 1,0 g tri-n-butil-sztannánt, majd 1 óra alatt 5 ml toluolban oldott további 0,2 g azo-bisz-(izobutironitril)-t adunk hozzá. Az argon atmoszférában visszafolyatás közben való forralást időnként kis mennyiségű tri-n-butil-sztannán és azo-bisz-(izobutironitril) hozzáadásával addig folytatjuk, amíg vékonyrétegkromatográfiával már nem tudunk kiindulási vegyületet kimutatni. A reakciókeveréket bepároljuk, a maradékot hexánban oldjuk, és a hexános oldatot I. aktivitású alumínium-oxidot tartalmazó oszlopon bocsájtjuk át, majd hexánnal eluálunk. Vékonyrétegkromatográfiával a kívánt terméket tartalmazó frakciókat egyesítve és bepárolva, majd a maradékot átkristályosítva, 5a-kolesztánt kapunk. 18. példa a) 1,3,2’,6’,3”-penta-N-etoxi-karbonil-3’,4’-0,0-tiokarbonil-2”-0-benzoil-JI-20B antibiotikum 5 g l,3,2\6’,3”-penta-N-etoxi-karbonil-2”-O-benzoil-JI-20B-antibiotikum 30 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához keverés és visszafolyatás közben 2 óra hosszat hozzáadjuk 0,95 g N,N’-tiokarbonil-diimidazol 10 ml vízmentes tetra-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
