176317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-etil-mexanol folyamatos előállítására

MAGTAR N&PK0ZTÁR8ASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176317 JjAÉk Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1975. VIII. 1. (RU 160) C 07 C 31100 A bejelentés elsőbbsége: 1974. VIII. 7. (P 24 37 957.5) Német Szövetségi Köztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VII. 28. Megjelent: 1981. június 19. , v ,0,. ■ 1> Ï « i ' J ■ • i • Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Kessen Gunther, vegyész, Oberhausen Ruhrchemie AG., Oberhausen, Meis Josef, vegyész, Oberhausen Német Szövetségi Köztársaság Német Szövetségi Köztársaság Eljárás 2-etiI-hexanol folyamatos előállítására 1 Találmányunk 2-etil-hexanolnak n-butiraldehidből történő folyamatos előállítási eljárására vonatkozik. A 2-etil-hexanol ipari méretekben történő előállí­tása n-butiraldehidből történik. Az aldehidet alkáli­­fémhidroxid hatására butiraldollá alakítják, melyből vízlehasítással közvetlenül 2-etil-hexenál keletkezik és ezt 2-etil-hexanollá hidrogénezik. Az ipari méretekben végrehajtott eljárásnál a kör­folyamatban vezetett vizes nátriumhidroxid-oldathoz n-butiraldehidet adnak. A körfolyamatban vezetett lúg mennyisége a nátriumhidroxid-oldat koncentrá­ciójától függ és a betáplált n-butiraldehid mennyisé­gének 3—30-szorosa. A reakció során elhasznált lúgot friss nátriumhidroxid hozzáadásával pótolják. Az al­dehid kondenzációját 80-140 °C-os hőmérsékleten, 1— 7 att. nyomáson, 5-60 mp-en át végzik. A kon­denzációban képződő víz elválasztása után a nyers 2- etil-hexenált a hidrogénezés előtt vizes kezeléssel az alkálifémsóktól meg kell szabadítani. A nyerster­mék 2-etil-hexenál-mellett kettőnél több n-butiralde­­hid kondenzációja révén keletkezett, magasabb for­ráspontú termékeket is tartalmaz. A telítetlen alde­hidnek 2-etil-hexanolhoz vezető hidrogénezését gáz­fázisban végzik el. E célból a nyersterméket bepárló­­ban olyan magas hőmérsékletre melegítik, hogy a 2-etil-hexenált a körfolyamatban vezetett hidrogén a hidrogénező reaktorba hordja át. A bepárlóból azonban a nyerstermékkel együtt kis mennyiségű ma­gasabb forráspontú termék és alkálifémsó is elkerül-2 hetetlenül a hidrogénező reaktorba kerül és ott a ka­talizátorra kedvezőtlen hatást fejt ki. A hidrogénező katalizátor aktivitását csökkentő tényezők lehető kiküszöbölése céljából a hidrogénező 5 reaktor elé kapcsolt bepárló fenékrészéből a maga­sabb forráspontú részeket és a bennük levő alkálifém­sókat eltávolítják. A benne levő 2-etil-hexenál kinye­rése céljából a fenékrészből kapott anyag külön eljá­ráslépésben történő, adott esetben alkálifémhidroxid- 10 -adalék jelenlétében végrehajtott desztillációjára, majd a desztillátum hidrogénezéséve van szükség. így az 1.768.768 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli köz­­rebocsájtási irat szerint az oxo-szintézisnél nyert telí­tett aldehideket vagy az ezekből aldol-kondenzáció- 15 val és azt követő vízlehasítással kapott telítetlen al­dehideket a magasabb forráspontú kondenzációs ter­mékek elválasztása céljából 1-100 torr nyomáson le­desztillálják, majd ismert módon hidrogénezik és frakcionálják. Az utólagos desztillációs lépés igen 20 költséges, minthogy a betáplált anyag agresszív tulaj­donságai miatt nemesacél-oszlopon kell elvégezni. További hátrány, hogy e lépésnél az értékes termé­kek egy része veszendőbe megy. A fenti tényezők a 2-etil-hexanol előállítás gazdaságosságát károsan be- 25 folyásolják. Meglepő módon azt találtuk, hogy 2-etil-hexanol­­nak n-butiraldehid 80 140 °C-on vizes alkálifém­­hidroxid-oldat jelenlétében végrehajtott aldol-kon­­denzációja, majd a vizlehasítással képződő 2-etil- 30 176317

Next

/
Thumbnails
Contents