176317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-etil-mexanol folyamatos előállítására
3 176317 4-hexanol gázfázisú hidrogénezése útján történő folyamatos előállításánál a fenti hátrányok oly módon kerülhetők el, hogy a gázfázisú hidrogénezésnél a hidrogénező reaktor elé kapcsolt bepárlóban visszamaradó, magasabb forráspontú termékeket tartalmazó maradék jelentős részét az aldol-kondenzációba visszavezetjük. A maradékot előnyösen a betáplált 2-etil-hexenálra számítva 4—8 súly% mennyiségben vezethetjük vissza az aldol-reakcióba. Az aldol-kondenzációs reakcióba visszavezetett maradék célszerűen 40-70 súly% 2-etil-hexenált, továbbá magasabb forráspontú termékeket és alkálifémsókat tartalmaz. A magasabb forráspontú termékek az aldol-reakció során meglepő módon messzemenően 2-etíl-hexenál képződése közben felhasadnak és így mennyiségük a visszavezetés nélküli korábbi módszerhez viszonyítva egyharmadára csökken. Ezáltal a hidrogénező reaktorba a hidrogénező katalizátorhoz csupán olyan csekély mennyiségű magasabb forráspontú termék kerül, melynek hatására katalizátorkárosítás már nem figyelhető meg. A találmányunk szerinti eljárás további előnye, hogy a magasabb forráspontú termékek kisebb mértékben történő képződése következtében az aldolizációs lépésnél a 2-etil-hexenál kitermelés nagyobb. A 2-etil-hexenál kitermelést továbbá fokozza az a körülmény, hogy a fenékmaradék külön eljárás-lépésben történő desztillációjára nincs szükség. Figyelemreméltó továbbá, hogy az említett utólagos desztillációt az ismert eljárásoknál a betáplált anyag agresszív tulajdonságai miatt nemesfém-oszlopon kellett elvégezni. A találmányunk szerinti eljárásnál nincs szükség a nyers aldolizációs termékből az alkálifémsók lehetőleg teljes eltávolítására. Teljesen elegendő a nyerstermék egyszerű vizes mosása (pl. a tároló tankhoz vezető csővezetékben történő vizes kezelés). Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa a) A bepárló fenékmaradékából kinyerhető termék visszavezetése nélkül (ismert módszer): Folyamatos üzemű aldolizáló-berendezésben 3%os, körfolyamatban vezetett nátriumhidroxid-oldathoz (óránként) 5,0 tonna butiraldehidet és 75 liter 209?-os nátriumhidroxid-oldatot adunk. Az n-butiraldehid átalakulása 120—130 °C-on rövid idő alatt 98,89?-os. A nyers 2-etil-hexenált a reakcióvíz elválasztása, a jelenlevő nátriumsók vizes kezeléssel történő eltávolítása és a víz elválasztása után a csatlakozó gázfázisú hidrogénező-berendezéshez csatlakozó bepárlóba vezetjük. A termék összetétele a következő: 95,5 súly% 2-etil-hexenál 1.3 súly% n-butiraldehid 1,8 súly% magasabb forráspontú termékek 1.4 súly9? víz. 165 °C-os fenékhőmérsékleten a körfolyamatban vezetett hidrogén segítségével a bepárló fejrészén a betáplált 2-etil-hexenál 96,0 súly9?-át levesszük és a hidrogénező reaktorbe vezetjük. A fejtermék összetétele a következő: 1.3 súly% n-butiraldehid 96,9 súly% 2-etil-hexenál 0,4 súly% magasabb forráspontú termékek 1.4 súly% víz. A bepárló fenékrészéből a betáplált nyerstermékre számítva 4,0 súly% alábbi összetételű magasabb forráspontú frakciót veszünk le: 65.0 súly% 2-etil-hexenál 35.0 súly% magasabb forráspontú termékek 25 mg Na/liter. A bepárló fenéktermékének desztillációs úton történő feldolgozása, a teljes nyers 2-etil-hexenál menynyiség hidrogénezése és a nyers 2-etil-hexenol desztillációja után 100 kg nyers n-butiraldehidből csupán 2,5 kg alakul magasabb forráspontú termékké. b) A bepárló fenékrészéből kinyerhető termék visszavezetésével (találmányunk szerinti eljárás): Az aldol-reakciót az a) bekezdés szerint végezzük el azzal a változtatással, hogy a körfolyamatban vezetett nátriumhidroxidhoz a bepárlóból nyert magas forráspontú maradékot hozzáadjuk, a gázfázisú hidrogénezŐ-berendezésbe bevezetett nyers 2-etil-hexenál mintegy 5 súly%-ának megfelelő mennyiségben. Az n-butiraldehid átalakulása 98,8%. A nyers 2- -etil-hexenálnak a reakcióvíztől történő elválasztása és a jelenlévő nátriumsók vizes kezeléssel és elválasztással történő messzemenő eltávolítása után a nyersterméket a gázfázisú hidrogénező-berendezésbe betápláljuk. 165 °C-os fenékhőmérséklet mellett a gázfázisú hidrogénező-berendezés fejrészén a körfolyamatban vezetett hidrogén segítségével a betáplált nyers 2-etil-hexanál 95,5 súly%-át levesszük (ez 96,7 súly% 2-etil-hexenálból, 1,3 súly% n-butiraldehidből, 0,6 súly% magasabb forráspontú termékekből és 1,4 súly% vízből áll és nátriumtartalma 1,2 mg Na/liter) és a hidrogénező reaktorba bevezetjük. A fejtermék összetétele a következő: 1.3 súly% n-butanál 96,7 súly% 2-etil-hexenál 0,6 súly% magasabb forráspontú termék 1.4 súly% víz 0,1 mg Na/liter. A bepárló fenékrészéből a betáplált nyerstermékre számítva 4,5 súly% alábbi összetételű: 47 súly% 2-etil-hexenál 53 súly% magasabb forráspontú termékek 21 mg Na/liter elegyet veszünk le és az aldol-reakció körfolyamatába visszavezetjük. A nyers 2-etil-hexanollá történő hidrogénezés, majd az alkohol ledesztillálása után 100 kg n-butiraldehidből mindössze 1,1 kg alakul át magasabb forráspontú termékekké és ezáltal l,4kg-al több 2-etil-hexanolt nyerünk, mint az a) példa esetében. Szabadalmi igénypont Eljárás 2-etil-hexanol folyamatos előállítására n-butiraldehid 80-140 °C-os hőmérsékleten vizes alkálifémhidroxid-oldattal történő aldol-kondenzációja, majd a vízlehasítással képződő 2-etil-hexenál gázfázisú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
