176253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés polivinilklorid alapú műanyagok vizes diszperzióinak folyamatos üzemű gázos kezelésére
11 176253 12 jain vagy ezek közvetlen szomszédságában folyadékbevezető- illetve elvezető csonkok, a henger köpenye fölött viszont gáz be- és elvezető csonkok vannak elrendezve. A találmány szerinti berendezésre jellemző, hogy a célszerűen hengeres tartály szimmetriatengelyére merőleges válaszfalakkal a teljes tartálykeresztmetszet legalább 80%-a a tartály felső részében zárt, a tartály alsó részében pedig a válaszfal és a tartályfenék között kiváltások vannak kiképezve, melyek keresztmetszete legalább egyenlő a folyadékot a tartályba bevezető belépőcsonk keresztmetszetével, továbbá a diszperziót a kamrákban a diszperzió^ és a gáz közötti fázishatárfelület irányában legalább 0,1 m/sec sebességgel áramoltató elemekkel van felszerelve, végül a gáztereket átkeverő elemei vannak. A hengeres tartály általában vízszintesen van elrendezve, jóllehet döntött tengelyű kivitel is megvalósítható. A választalak alsó részén kiképzett kiváltások segítségével a kamrák egymás közötti kielégítő kapcsolata megvalósítható. A kiváltások keresztmetszete legfeljebb a hengeres tartály összkeresztmetszetének 10%-át teheti ki és állítható mérettel lehet kiképezni. A tartály alsó részében azonban a lehetőséghez képest mindig szabad átmenetet kell biztosítani, melynek révén az esetleges lerakódásokat az áramló folyadék magával viheti és a kilépőcsonkhoz továbbíthatja, mely célszerűen a diszperzió áramlási iránya értelmében vett utolsó kamra alsó részében van. A kiváltások keresztmetszete célszerűen legalább akkora, mint a diszperzió áramlási iránya értelmében vett első kamrába beépített és a diszperziót bevezető belépőcsonk keresztmetszete. A válaszfalak célszerűen mozgathatóm kiképzett mechanikus elemekkel vannak ellátva, melyek a diszperzió visszaáramlásakor a kiváltásokat lezárják. A legmegfelelőbbnek visszacsapó lemezek alkalmazását találtuk, melyek elasztikus anyagból, például gumiból vannak legyártva. A tartály felső részén célszerűen búvónyílás, a kamrák fenekén pedig ürítőcsonkok vannak kiképezve. A diszperzió bevezetése a hengeres tartály egyik végénél egy üzemközben állandóan a diszperzió felszíne alatt van. A hengeres tartályt legalább egy szintjelzővel kell ellátni, hogy egyrészt töltöttségét, másrészt a diszperziónak a közepes tartózkodási idejét szabályozni lehessen. A tartály egyik vége legalább egy a gázt bevezető belépőcsonkkal, másik vége pedig legalább egy a gázt elvezető kilépőcsonkkal van felszerelve, melyek a tartály felső részén vannak elrendezve. A hengeres tartálynak olyan elemei is vannak, melyek a gáznak a kamráról-kamrára történő szállítását csak egy irányban engedik meg, így például a függőleges válaszfalak felső részén kiképzett, visszacsapó szeleppel vagy a nyílás keresztmetszetét más módon szabályozó eszközökkel felszerelt nyílások. Az átömlési keresztmetszetek szabályzásával a gáznak az egyik kamrából a másikba történő átlépésekor az áramlási sebességet úgy lehet beállítani, hogy a gáz visszaáramlási lehetősége kizárt legyen. A hengeres tartály a köpenye mentén megosztott további gázbevezető vagy -elvezető csonkokkal is fel van szerelve, melyeket a tartály felső részén lehet elrendezni a gáznak a kamrák gáztereiből való kivezetésére vagy az azokba történő bevezetésére. Ezekhez hasonló csonkokat azonban a tartály fenekére is fel lehet szerelni, a diszperziónak vízgőzzel való közvetlen fűtésére. A hengeres tartály a sugárzásos hőleadás csökkentésére célszerűen szigetelt. A tartály a tartályfal, illetve a belül elrendezett válaszfalak hőmérsékletének adott tartományban tartására például egy hőkozlő közeggel táplált kettős köpennyel, cső- vagy félcsőkígyóval, illetve elektromos fűtőtesttel van felszerelve. A hengeres tartály kettő-húsz, célszerűen négy—tíz függőleges válaszfallal van kamrákra felosztva. A diszperzió felületének nagysebességű mozgatására alkalmas elemekként előnyösen olyan keverőelemeket alkalmazhatunk, melyekkel a folyékony fázisban megfelelő áramlási karakterisztika alakítható ki. Ilyen keverő elemek lehetnek a többi között impeller, turbina, vagy függőleges, illetve ferdelapátos keverők. Különösen kedvezők azok a keverőelemek, melyek a keverőmű tengelyének irányában hoznak létre nagysebességű áramlást, ahol ez az áramlás a tartály fenekénél irányt változtat és a válaszfalak mentén alulról felfelé mutató értelmű. Ilyenek a különféle kiképzésű propellerkeverők, melyek a tartály feneke szomszédságában vannak elrendezve és felülről lefelé szállítanak. Ezeknél a nagy keverési teljesítmény mellett biztosan megakadályozható az, hogy a gáztérből gáz kerüljön a folyékony fázisba. A keverőelemek úgy vannak elrendezve, hogy a keverőelem alsó érintősíkja és a tartály feneke közötti távolság nem nagyobb mint a tartály belső átmérőjének 40%-a. Kísérleteink szerint ezt a távolságot a tartály belső átmérőjének 5 -20 százalékára kell beállítani. A keverőelem forgástengelye egybeeshet az adott kamra függőleges középtengelyével. Ettől függetlenül a keverőszervet úgy is el lehet helyezni, hogy forgástengelye egy a tartály belső átmérőjének 5-40 százalékát, előnyösen 10-20 százalékát kitevő távolságban legyen a kamra középtengelyétől. Az egyes kamrák gáztereinek hatékony átkeverésére például olyan, a kamrákat egymással összekötő gőzbevezető csöveket lehet alkalmazni, melyek derékszögben vannak a folyadékfázis felületére irányítva, keresztmetszetük pedig úgy van megválaszt*, va, hogy a gőz legalább 2 m/sec sebességgel lépjen be * gáztérbe. A gáztér átkeverésére axiális járókerék k alkalmazható, melynek fordulatszáma megegyezik » 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
