176253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés polivinilklorid alapú műanyagok vizes diszperzióinak folyamatos üzemű gázos kezelésére
13 176253 14 keverőelem fordulatszámával, ugyanis célszerűen a keverőmű tengelyén van rögzítve. Az axiális járókerék a gázt a folyadékfázis felülete felé szállítja és kerületi sebessége legalább azonos, célszerűen 2-4-szerese a diszperzióba merített keverőelem kerületi sebességének. Üzemzavar esetén a diszperzió hőmérsékletének szabályozása céljából a kamrák alsó gázbevezető belépőcsonkjai úgy vannak kiképezve, hogy azokon keresztül a diszperzióba szükség esetén hideg vizet lehessen bevezetni vagy egy másik megoldásnál a kamrákat külön vízvezetékekkel lehet felszerelni, melyekhez permetező szerkezetek vannak csatlakoztatva. A permetezőszerkezetekkel egyrészt a tartályt ki lehet tisztítani, másrészt lerakódásoknak a kamra falán történő kialakulását meg lehet akadályozni. A találmány szerinti berendezést célszerűen egy puffer- és előmelegítő tartály közbeiktatásával van a polimerizáló autoklávokhoz csatlakoztatva, melyben egy durva előgáztalanítás játszódik le. A találmány szerinti berendezésből kihozott diszperziót viszont a továbbiakban a környezet szennyezése nélkül lehet szokványos műanyagipari berendezésekkel feldolgozni. A találmány szerinti készülék fekvő elrendezése különösen akkor előnyös, ha ülepedésre hajlamos diszperziókat kell feldolgozni és/vagy ha a keverés intenzitásának az egyes kamrákban eltérő mértékűnek kell lennie. Ha ilyen követelmények nincsenek és a térkihasználás szempontjai ezt igénylik, a találmány szerinti eljárást függőleges tengelyű hengeres tartályban is meg lehet valósítani, ahol a tartály vízszintesen beállított, teljesen zárt válaszfalakkal van egymás fölött elrendezett kamrákba felosztva. Ebben az esetben a diszperziót célszerűen felülről lefelé vezethetjük túlfolyó csövek segítségével melyeknek alsó szakasza rendre a következő kamrába van bevezetve és a diszperzióba van bemerítve. A kezelő gázt célszerűen alulról felfelé vezetjük olyan csöveken keresztül, melyek a tartály belső terében vagy azon kívül vannak elrendezve és az egyes kamrák gáztereit kötik össze egymással. A gázbevezető csövek szabad keresztmetszetének szabályozására adott esetben visszacsapó szelepekkel kombinált szabályozó elemeket lehet beszerelni. A diszperzió felületi áramoltatására és a gázterek atmoszférájának átkeverésére egy az egész tartályon végignyúló tengelyre felszerelt keverőelemeket lehet alkalmazni. Ha a függőleges tengelyű tartályként megvalósított berendezést a már ismertetett vízszintes tengelyű készülékhez hasonlítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a megvalósításhoz szükséges műszaki intézkedések a keverőmű tengelyének a vízszintes válaszfalakba beépítendő tömítőelemek következtében jóval bonyolultabbak. A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével ismertetjük. ♦ A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy célszerű példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés egy másik célszerű példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete, a 3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett 5 metszete. Az 1. ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alak 1 tartálya vízszintesen van elrendezve és hat darab 2 válaszfallal hét kamrára van felosztva. A 2 válaszfalak 10 alsó részén egy-egy az 1 tartály teljes keresztmetszetének legfeljebb 10%-át kitevő keresztmetszetű 3 kiváltások vannak kiképezve. A kamrák mindegyikébe egy-egy 4 keverőmű van beépítve, ahol a keverőmű tengelyének alsó végére esetünkben egy 5 propeller 15 van felszerelve. Az 5 propeller üzem közben teljesen be van merítve a diszperzióba. Az 5 propeller alsó érintősíkja és az 1 tartály fala közt mért távolság célszerűen nem nagyobb mint az 1 tartály belső átmérőjének 15%-a. A 4 keverőművek tengelyei az 1 20 kamrák felső részében, a gáztérben egy-egy 6 axiális járókerék van felszerelve. Az 1 tartály egyik vége fel van szerelve egy a diszperziót bevezető 7 belépőcsonkkal és a gázt elvezető kilépőcsonkkal, a másik vége pedig a diszperziót elvezető 9 kilépőcsonkkal és 25 a gázbevezető 9 belépőcsonkkal. Az 1 tartály fenekén minden kamrához külön-külön egy 12 vízvezeték van csatlakoztatva. A kihajtógázt az 1 tartály külső palástja mentén 30 kiképzett 11 csővezetékkel lehet kamráról-kamrára vezetni. A 11 csővezetékbe keresztmetszetszabályozó elemként esetünkben egy-egy 11 a szelep van beépítve. Az 1 tartálynak egy 14 szintjelzője van, ezen 35 túlmenően pedig egy az adott fűtőközeget átvezető és a sugárzásos hőleadás csökkentésére alkalmasan szigetelt külső köpennyel van felszerelve, melyet rajzunkon nem tüntettünk fel. A 2. ábrán feltűntetett kiviteli változat 1 tartálya 40 három darab függőlegesen elrendezett 2 válaszfallal négy kamrára van felosztva. A 2 válaszfalakon 3 kiváltások vannak kiképezve. Az 5 propellerrel felszerelt 4 keverőmű excentrikusán van oldalról az 1 tartályba bevezetve. Az 1 kamrákat összekötő 13 45 átlépővezeték belépő szájnyílásai közvetlenül a folyadékfázis felületének szomszédságában vannak elrendezve. A 13 átlépővezetékek keresztmetszete az alkalmazott gázmennyiség függvényében úgy van meghatározva, hogy ezekben a gáz áramlási sebessége 50 legalább 2 m/sec legyen. Ilyen sebesség mellett ugyanis a következő kamrába belépő gáz a gázteret hatékonyan átkeveri. A 2-3. ábrán feltüntetett kiviteli változat főként nagy szerkezeti méretek megvalósításánál előnyös, 55 mivel ennél a keverőműveknek az oldalról történő bevezetése műszakilag egyszerű. A találmányt a továbbiakban példák segítségével ismertetjük. A megadott méréseredményeket a következő 60 módszerekkel határoztuk meg: Maradék vinilklorid-monomcrtartalom: „head-space” módszer [Zeitschrift für analytische 65 Chemie 255 (1971) 345-350 o.].
