176252. lajstromszámú szabadalom • Alagútkemence főleg kerámiatárgyak égetésére
3 176252 4 alakítjuk, amelyek a fűtött tűztéren át haladnak. A tűztérben keletkező hő így eljut a kemence töltetének belsejébe. A találmány szerinti alagútkemencében két oldalról megy végbe a hőátvitel az égetőcsatorna belseje felé. Jobb hőátvitelt érhetünk el, ha az égetendő anyagot oly módon rakjuk máglyába, hogy az égetőcsatorna harántirányára hegyesszögben olyan fűtőjáratok jönnek létre az égő máglyák között, amelyek az egymással szemben átlósan fekvő fűtőfülkék vagy fűtőnyúlványok közötti áramlást megkönnyítik. A gáz lényegében cikcakkban áramlik át az alagűtkemencén. A találmány szerint lehetővé válik, hogy a tüzelőhelyeket mindenkor a kimélyítéseken keresztül alakítsuk ki. A találmány egyik kiviteli változata szerint a tüzelőhelyeket a befelé néző nyúlványokon is kialakíthatjuk, mely esetben a nyúlványokat befelé határoló falakon átlépő- vagy kilépőnyílásokat alakítunk ki a fűtőgáz részére. Ez utóbb említett kiviteli alak szilárd tüzelőanyaggal való fűtést tesz lehetővé és kizárja annak lehetőségét, hogy a kemencegáz áramlásával hamu vagy bármilyen más visszamaradó égéstermék az égetőcsatornába kerüljön. A tüzelőhelyek befelé néző nyúlványokon való, egyidejűleg átlépő- vagy kilépőnyílásokkal történő kialakításának előnye, hogy az olyan szilárd vagy hulladék tüzelőanyagok is elégethetők, amelyeknek fajsúlya viszonylag kicsi, és amelyek hamujának fajsúlya épp így kicsi. Ilyen tüzelőanyag pl. a fa, kakaóhéj és dióhéj. Ezenkívül tuthetjük a kemencét pl. fűrészporral is. Az egymással szembenéző kilépőnyílások ferde kialakítása biztosítja, hogy a tüzelőhelyet a fő gázáram közvetlenül nem érinti, minek következtében a fő gázáram a könnyű hamut nem viszi magával. Rendkívül előnyös, ha az égetőcsatorna be- és/vagy kimeneti részére egy, a gáz ide-oda való áramlását biztosító berendezést csatlakoztatunk. Ezenkívül az égetőcsatorna legalább egyik végén, ezen berendezés után egy különböző térfogatú gáz befogadására alkalmas berendezést csatlakoztatunk, amelyet „térfogatkiegyenlítő szerkezetinek nevezhetünk. A találmány egy további kiviteli változata szerint az elhasznált gázt olyan magas hőmérsékleten vezetjük el a kemencéből, amely hőmérséklet a félkokszgáz képződéséhez szükséges hőmérséklet fölött van. Ennél a kiviteli alaknál az egészségre káros anyagokat tartalmazó távozó gázokat utólag elégetjük. Ily módon olyan minőségű gázt nyerünk, amelynek a szabadba történő kibocsátása nem ütközik az egyébként nehezen betartható törvényes előírásokba. Rendkívül előnyös, ha a tüzelőanyag adagolását a kemencében áramló gáz haladásának időbeli függvénye figyelembevételével, nevezetesen a gáz oda- és visszaáramlása között adódó áramlásmentes periódusban végezzük. A találmány egy további kiviteli változata szerint a kemencét legalább részben hulladékanyaggal fűtjük. A további jellemzőket a rajz, annak ismertetése és az aligénypontok ismertetik. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra cikcakk alakú égetőcsatornával rendelkező alagútkemence vízszintes hosszmetszete vázlatosan, a 2. ábra hullámos égetőcsatornával rendelkező alagútkemence vízszintes hosszmetszete vázlatosan, a 3. ábra az 1. ábra szerinti alagútkemencének a III—III síkban vett keresztmetszete, a 4. ábra a találmány szerinti alagútkemence egy további kiviteli alakjának vízszintes hosszmetszete, a 4. a) ábra a 4. ábra IVa—IVa síkjában vett keresztmetszetet ábrázolja, az 5. ábra a találmány szerinti alagútkemencének egyik további kiviteli változatát ismerteti vízszintes hosszmetszetben, az 5. a) ábra a találmány szerinti alagútkemence függőleges hosszmetszete, a vázlatosan ábrázolt járulékos részekkel, a 6. ábra a kemencegáznak az 5. és 5.a) ábrák szerinti alagútkemencében való hőeloszlásának görbéjét szemlélteti. Amint az 1. ábrán látható, az 1 alagútkemence cikcakk alakú la égetőcsatornával rendelkezik. A vázlatosan ábrázolt égetőkocsik az lb irányában haladnak át a kemencén, mégpedig az 1. ábra szerint balról jobbra. A fő gázáram az le nyíl irányában jobbról balra, az égetőkocsi haladási irányával ellenáramban halad. A gáz itt nem egyenletesen, hanem zarándoklépésben áramlik. Az le nyű irányú fő gázáramra rövid ideig pulzáló gázáramot adunk, minek következtében az összegezett gázáram zarándoklépésben halad az ld égetőkocsi szállítási irányával szemben. Az első mozgási periódusban a gázoszlop az 1 a égetőcsatornában gyakorlatilag 30 cm-t halad balra. Közvetlenül ezután a gázoszlop 20 cm-es utat tesz meg jobbra, ezután ismét újabb 30 cm-t balra, és így tovább. Az említett irányváltoztatásokkor a gáz áramlása rövid ideig szünetel. Az la égetőcsatorna oldalfalainak kiképzése következtében a gáz nem csak a kemence hosszanti irányában, hanem annak harántirányában is áramlik, minthogy ezt az 1 e szaggatott vonalak mutatják. A 3 tüzelőhelyek mindenkor kímélyítésekben vannak elrendezve. A kimélyítések befelé néző nyúlványokkal szemben fekszenek. Az ld égetőkocsi rakománya mellett oldalsó vízszintes szabad bl és b2 felületek vannak, amelyek az ld égetőkocsi rakománya és az la égetőcsatorna belső falai közötti oldalsó szabad áramlási szelvényeket alkotnak. Az 1. és 2. ábrákon ismertetett kiviteli alakok esetében a bl és b2 felületek száma a kemence egész hosszában mindig egyenlően nagy. Az égetendő anyag megfelelő módon történő elhelyezésével ennél a szerkezeti kialakításnál az égetendő anyag mindig harántirányban áramlik. A 3 tüzelőhelyeken felvett hőt ez az áramlás a töltet (égetendő anyag) belseje felé viszi magával. A gázoszlop zarándoklépésben való előrehaladása következtében a hőátvitel két oldalról kiindulva az la égetőcsatorna közepe felé történik. A 2. ábra az 1. ábrához igen hasonló kiviteli alakot szemléltet, amely azonban az l.ábra szerinti kiviteli alaktól abban különbözik, hogy az égetőcsatoma itt nem cikcakk, hanem hullám alakú. A 3. ábrán a szilárd tüzelőanyag beadagolásának helye közelebbről látható. A szilárd tüzelőanyagot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
