176252. lajstromszámú szabadalom • Alagútkemence főleg kerámiatárgyak égetésére
5 176252 6 egy, az 1 alagútkemence mennyezetén elhelyezett adagolószerkezettel juttatjuk az égetőcsatornába. A hamut egy alsó keresztirányú nyíláson át távolítjuk el. A 4. és 4.a) ábrákon az alagútkemence egy további kiviteli alakját szemléltetjük. Ezen kiviteli alak esetében is az egyik oldalnak megfelelően a másik oldalon kialakított kimélyítések a befelé néző nyílásokkal szemben fekszenek. Ezen kiviteli alak esetében azonban a rakomány melletti oldalsó szabad áramlási szelvények száma a kemence teljes hosszában - az 1. és 2. ábrák szerinti kiviteli alakoktól eltérően — nem azonos. A kemence 7 gázáramának harántirányú mozgása azonban ennél a kiviteli alaknál is fennáll, és a kemencegáz hasonlóképpen zarándoklépésben halad a kemence hosszanti irányában. Ezen kiviteli alak esetében a 9 tüzelőhelyek a 8 nyúlványokon vannak elrendezve, mégpedig azon falak mögött, amelyek a kemencegáz részére 6 nyílásokkal vannak ellátra. A tüzelőanyag adagolása ezen kiviteli változat esetében is a kemenceboltozat felől történik és a hamu egy 3a keresztirányú nyíláson át a 10 kihordószerkezettel, pl. vízszintes szállítócsigával, egy 11 hamutárolóba távolítjuk el. Ezen kiviteli alaknál a 9 tüzelőhelyet a kemencében áramló fő 7 gázáram közvetlenül nem érinti, így tehát a könnyű hamut a fő 7 gázáram nem viszi magával, ami egyébként pl. fűrészpornak mint tüzelőanyagnak való alkalmazása esetén előfordulhat. Az 5 töltetek közti fűtőjáratokon a kemence 7 gázárama (másodlagos) keresztüljut. Az 5. és 5.a) ábrákon további kiviteli alakot szemléltetünk. Az égetőcsatorna itt is megközelítőleg cikcakk alakú, és a gáz a korábban ismertetett módon áramlik. Az ismertetett kiviteli alakok esetében a káros anyagokat tartalmazó gázokat utólag teljesen elégetjük a szokásos módon. A gázáram (ebben) a kemencében, főleg annak felfűtési zónájában örvénylik. A fentebb részletesen ismertetett kemencével azonos feltételek mellett nagy teljesítmények érhetők el. Ugyanakkor biztosítható, hogy a felfűtési görbe — a felfűtési zóna hőmérsékletének görbéje — a hosszadalmas folyamat miatt az égetendő anyagtól függetleníthető, tehát a kemence egyéb zónáitól, valamint azok hőmérsékleti és gázokra vonatkoztatott légköri viszonyaitól független legyen. Ennél a kiviteli alaknál lehetővé válik, hogy a felfűtési görbének az ellenáramú fűtésnél elkerülhetetlenül - gyakran — hátrányos alakulását kiküszöböljük, ugyanis lehetővé válik, hogy a felfűtési zónában is kívánt hőmérsékletű hosszabb tartózkodási időt érjünk el. Ez arra a hőmérséklettartományra vonatkozik, amelyben a félkokszgáz képződése igen intenzív, és amely a gyulladási hőmérsékletet még nem érte el. Ez a kiviteli alak megoldja továbbá azt a feladatot, hogy a félkokszgázokat a kemence magas hőmérsékletű zónájában kellően hosszú ideig időztessük ahhoz, hogy azok ott teljesen elégjenek és, hogy a kemencét minimális légfelesleggel üzemeltethessük, minek következtében a kemence igen gazdaságosan üzemeltethető. Ezen kiviteli alak esetében szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal fűtjük a kemencét a felfűtési zónában az említett nyúlványok útján, amelyek a kceík.-zó fűtőgázokat az említett nyílásokon át a fő gázáramba továbbítják. A nyúlványokon belül kialakított égetőterekben a hőmérséklet elég magas althoz, hogy az oda adagolt tüzelőanyag elégjen. Emellett biztosítható, hogy a szomszédos égetendő anyag hőmérséklete ne csökkenjen. A felfűtcsi zóna kimeneti részén a füstgázok elvezetésére szolgáló semmilyen kilépőnyílással nem rendelkezik a kemence, úgy hogy a kemence bemenetén félkokszgáz nem távozhat a környező atmoszférába. Ehelyett a felfűtési zóna bemeneti részén pótlólagos fúvató vagy a 12 váltakozó irányú áramlást biztosító, gázt mozgató berendezés és 13 térfogatkiegyenlítő szerkezet van elrendezve. Ezen berendezéseket mind a kemence kimenetén — ahol az égetőcsatorna zárt -, mind a kemence két végén elhelyezhetjük. Ezen berendezéseknek a kemence két végén történő elhelyezése különösen a hosszabb égetőcsatornák esetében előnyös. A pótlólagos 12 fúvató a gáz áramlási irányát gyors egymásutánban, azaz másodpercek alatt változtatja, és az égetőcsatornából felvett gázmennyiséget abba a 13 térfogatkiegyenlítő berendezésbe nyomja, amely ellentétben a külső atmoszférával, zárt teret alkot. A következő pillanatban a 13 térfogatkiegyenlítő berendezésből a korábban befúvott mennyiség ismét az égetőcsatornába jut. Ily módon az égetőcsatornában keresztirányú áramlás jön létre, amikor is a gázáram intenzíven örvénylik, miáltal a kemencegázok hőjének az égetendő anyagra való átvitele biztosítható. A felfűtési zóna tüzelőhelyein ekkor a fűtőgázok a nyílásokon át a fő gázárammal keverednek, és így az alagútkemence felfűtési zónájának fűtése megtörténik. A felfűtési zónában az égetendő anyagból keletkező félkokszgázok a felfűtési zóna tüzelőhelyein keletkező gázokkal együtt a felfűtési zónán át ritmikusan haladnak a tüzelési zóna irányába, és azok a 14 kilépőnyílásokon át a tüzelési zónán belül vagy a hűtési zónához vezető átmeneten 15 hőcserélőhöz vagy más fogyasztóhoz jutnak. A felfűtési zónában az alacsonyabb hőmérsékleti tartományban keletkező elhasznált gázokat olyan magasabb hőmérsékleten vezetjük el a kemencéből, amely hőmérsékleten a félkokszgáz elég és a bűzös anyag oxidálódik. A felfűtési zónában, ennek fűtésére, alkalmazhatunk közvetett fűtőberendezéseket is, pl. elektromos fűtést. A kemence fűtése során a tüzelőanyag adagolásának tulajdonképpen a gázáramlás irányváltozásainak időpontjában kell történnie. Ezen rövid idő alatt az égetőcsatornában egyáltalán vagy legalább is majdnem semmilyen gázáramlás nincs, úgy hogy az égetendő anyaghoz sem por alakú tüzelőanyag, sem hamu nem kerül. A 6. ábra az alagútkemence sok lehetséges égési görbéjének egyikét ábrázolja, ahol a felfűtési és a hűtési görbék egymástól lényegesen eltérnek.. Az égetendő anyag hűtése szokásos módon, levegővel vagy - közvetve — 15 hőcserélővel történik, amelyek az égetőcsatomára a hűtési zóna tartományában csatlakoznak, és amelyek redukáló atmoszférájú hűtést tesznek lehetővé. A gáz áramlását szabályozó berendezés vagy a 13 térfogatkiegyenlítő berendezés korrózió elleni védelmét szolgálja, hogy ezen berendezésbe korlátozott mértékben 16 forró levegőt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
