176195. lajstromszámú szabadalom • Sujtólégbiztos villamos berendezés
176195 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1976. III. 19. Elsőbbsége: Közzététel napja: 1980. VII. 28. Megjelent: 1982. XI. 15. Nemzetközi osztályozás: H 01 H 85/00 r,n^ ¥U ° KÖNYVTÁR ^ |do«^ Feltalálóik)Fojt Lajos oki. fizikus, 26%, Németh László, oki. vegyészmérnök, 26%, Halászlaki László, elektrotechnikus, 12%, Iíirschner József, oki. villamosmérnök, 36%, Tatabánya Szabadalmas: Bányászati Kutató Intézet, Budapest Sújtólégbiztos villamos berendezés 1 A találmány tárgya sújtólégbiztos villamos berendezés elsősorban sújtólégveszélyes térségekben, különösen bányákban való alkalmazásra. A sújtólégveszélyes térben alkalmazott villamos berendezésekkel kapcsolatban szigorú biztonsági előírások vannak érvényben, mivel ezek természetüknél fogva szikrakeltetésre allálmas eszközöket is tartalmaznak. A villamos szikra egyes berendezéseknél normál üzemben is jelentkezik, más berendezéseknél csak üzemzavar következtében léphet fel, de minden esetben igen komoly veszélyforrás, mert a sújtólég berobbantásával emberéletben és anyagiakban egyaránt súlyos károkat idézhet elő. A villamos berendezések sújtólégbiztossá tételére különféle megoldások ismeretesek. Az egyik általánosan alkalmazott megoldás lényege az, hogy a villamos berendezés tokozásán a külső térbe vezető nyílásokat (réseket) a falra merőlegesen olyan hosszúra képezik ki, hogy ha a tokozáson belül be is robban a sújtólég, a résben viszonylag lassan kifelé haladva oly mértékben lehűl, hogy a külső térben már nem képes robbanást előidézni (lásd például az 1.765X171 sz. NSZK-beli Auslegeschriftet). Ennek az ismert és bevált megoldásnak nagy hiányossága az, hogy nagy méretű, robusztus — általában alumínium öntvényből készült — tokozásra van szükség, hogy egyrészt a belső robbanás ne tudja felhasítani, másrészt megfelelő hűtchatást gyakoroljon a résben haladó forró gázra. 2 Ismeretesek olyan megoldások is (1.143.854 és 1.152.319 sz. brit szabadalmi leírások), amelyeknél a villamos berendezés tokozását teljes egészében szigetelőanyaggal (általában műgyantával) öntik ki. Ebben 5 az esetben nincs szükség masszív és súlyos tokozásra, viszont meghibásodás esetén nincs lehetőséig a berendezés javítására, mert a kiöntés csak durva beavatkozással távolítható el, ami az alkatrészek tönkremeneteléhez vezet. További hiányosság, hogy nem tökéle- 10 tes kitöltés esetén az anyag repedésein, zárványain keresztül berobbanás jöhet létre. A kiöntés során egyes alkatrészek káros hőigénybevételeket szenvedhetnek, a kiöntő anyag megkötése során pedig olyan mechanikai feszültének jöhetnek létre, amelyek meg- 15 rongálják az alkatrészeket. Régóta ismert megoldás az olvadó biztosítók kvarchomokkal való kitöltése. A villamos berendzések sújtólégbiztossá tételének egyik legújabb módja azon a felismerésen alpul, hogy a kvarchomokkal kitöltött 20 tér belsejében keletkező villamos szikra kellő rétegvastagság esetén a külső térben nem tud robbanást előidézni (lásd például a 304.715 sz. szovjet találmányi leírást). Ennek a magyarázata egyrészt az, hogy a kvarchomok a robbanóképes gáz- vagy gőz számára 25 a tokozáson belül viszonylag kevés teret hagy, más részt nagy fajlagos felülete és fajhője következtéjén intenzíven hűti a szikra hatására robbanásszerűen meggyulladó közeget. Ez a megoldás kiküszöböli a kiöntéses megoldás hiányosságait, azonban sújtólég- 30 biztosság szempontjából nem mindig kielégítő, illetve csak viszonylag vastag védőréteg esetén eredményez 176.195
